Hírlevél feliratkozás
G7 Csapat
2021. december 31. 15:20 Közélet, Pénz

Minden második forintot újraoszt az állam – tudod, hogy mire költi?

Az állami kiadások nyomon követése embert próbáló feladat, és nem csak a hatalmas volumen miatt: a költségvetési tervek, beszámolók és a zárszámadások nem koherensek, nehezen értelmezhetők és sokszor elemi hibákat tartalmaznak. Mégis állampolgári felelősségünk tájékozódni arról, hogy az adóforintjaink hová kerülnek; hogy tudjuk, mire költünk és mit kapunk az adónkért. Dióhéjban: tudunk kell, hol a pénzünk.

Ennek érdekében egy a költségvetési ismeretekhez kapcsolódó játékot ajánlunk. Tippeld meg, hogy a 2020-as költségvetés bizonyos részei melyik kategóriába tartoznak! Ehhez csak egy adott kategória költségvetéshez viszonyított mérete szolgál segítségül. A sárga pénztárcára kattintva indítható a játék (számítógépes nézetet ajánljuk), a cikk további részében pedig a költségvetés logikájáról és összetételéről lehet olvasni.

                                               Játék indítása                                   

Mit látunk az adatokban?

A köznyelvben államinak szokás mondani mindazt, amit az állami vezetők közvetve vagy közvetlenül kontrollálni képesek. Nyilván ide tartozik maga a parlament, az összes minisztérium és állami hatóság a kincstártól a bankfelügyeletig, de állami iskolákról beszéltünk akkor is, amikor 2013 előtt még az önkormányzatok működtették azokat. Államinak tekintjük az állami tulajdonú vállalatokat is. Az intézmények ilyen tág körét szakszóval nem állami szektornak, hanem közszektornak szokás nevezni.

A közszektoron belül egy szűkebb kategória a kormányzati szektor, amely a közszektorból nem tartalmazza sem a Magyar Nemzeti Bankot, sem azokat az állami vállalatokat, amelyek piaci alapon működnek, mint például az MVM.

A kormányzati szektornál szűkebb kategória az államháztartás, amely két részből áll: az önkormányzati alrendszerből (ezek az önkormányzatok és az önkormányzati költségvetési szervek) és a központi alrendszerből. A holapenzunk.hu az utóbbit, a központi alrendszer költségvetését mutatja be.

A köznyelvben ez az, amit költségvetésnek nevezünk. A központi alrendszer nem tartalmaz semmilyen állami vállalatot, csak

  • az államot, amely egy viszonylag elvont fogalom, de jogi értelemben ő szedi az adókat és fizeti például a családi pótlékot;
  • és az összes központi költségvetési szervet, ilyenek a minisztériumok, a bíróságok, a rendőrség, a központi kórházak, az egyetemek, a meteorológiai szolgálat és a többi.

Bevételként megjelennek azok a tételek, amelyeket a központi alrendszer elvon a lakosságtól, kiadásként pedig megnézhetjük, hogy mire mennyi megy el. A megjelenített adatok forrása a költségvetési törvény és a zárszámadás 1. melléklete, valamint a Magyar Államkincstár funkcionális besorolásai.

Az államháztartások növekedése

A nyugat-európai országok államháztartása az ország teljes jövedelmének pár százalékát tette csak ki a 19. század végén. Ebből a csekély összegből az állam pár fontos feladatot látott el: védelmet, igazságszolgáltatást és rendet biztosított a lakosoknak. Nem volt viszont például nyugdíjrendszer*Az első állami nyugdíjrendszert 1889-ben hozták létre Németországban. vagy munkanélküli segély.

A két világháború hadi kiadásai miatt a 20. században megugrott az államháztartás mérete a gazdaság egészéhez képest, majd a második világháború után folyamatos költségvetési növekedés mellett bővült az államok szerepe a gazdaságban. Létrejött a jóléti állam, amely a rend és biztonság fenntartása mellett az állampolgárok szociális biztonságát, egyenlőségét és társadalmi boldogulást hivatott segíteni. A lenti ábra az államháztartások mértékének növekedését mutatja pár nyugat-európai országban és az USA-ban az 1880-as évektől 2011-ig.

Magyarországon is hasonló folyamatok játszódtak le, mint a grafikonon látható országokban. Itthon a második világháború után a kommunista államszervezéssel párhuzamosan épült ki a sokat költő állam. Magyar nyugdíjbiztosító intézetek például már a 20. század közepétől léteztek, de az első egységes nyugdíjtörvény 1951-ben született meg.

A jóléti állam típusai

A nyugati országok piacgazdaságainak része egy újraelosztó, jóléti állam. Az államok feladatai és az államháztartás méretei között így is hatalmas különbségek vannak. Az Egyesült Államokban 2011-ben az államháztartás a GDP csupán 44 százalékát tette ki, míg Franciaországban már 59 százalékát. Magyarországon az utóbbi évtizedben a kormányzati szektor újraelosztási rátája az Állami Számvevőszék elemzése szerint 2015-ben 50,6 százalékon tetőzött a GDP arányában, de még 2019-ben*Ekkori a legfrissebb elérhető elemzés az Állami Számvevőszéknél. is 46,1 százalékon állt. Kevés híján tehát

a magyar kormányzat majdnem minden második idehaza megtermelt forintot újraoszt.

A méret fontos, de az állam működéséről, normatív jellegéről keveset árul el. Ha választ akarunk kapni arra a kérdésre, hogy milyen egy állam – amellett hogy mekkora -, fel kell tennünk pár kérdést a működésükkel kapcsolatban:

  • Melyik társadalmi osztályokat támogatja az állam működése?
  • Milyen a viszonya az állam működésének más társadalmi intézményekhez: a családokhoz, az egyházakhoz vagy a piachoz?
  • Mennyire támogatja a bérből élő állampolgárokat, ha elveszítik munkájukat?

A fenti három kérdésre adott válaszok alapján Esping-Andersen három kategóriába csoportosítja a jóléti államokat: liberális, szociáldemokrata és konzervatív. 

A liberális jóléti államok jellemzően alacsony szinten támogatják a bérből élőket. Alacsony a munkanélküli segély, és rövid ideig folyósítják. A szellemisége, hogy a munkanélküliséget „ellenösztönözze”, az egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekben sok a piaci szereplő, és alacsony az állam befolyása. Ilyenek jellemzően a angolszász országok: az USA, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália.

A szociáldemokrata jóléti államok erősen támogatják a bérből élőket, ha azok elveszítik munkájukat. A biztosítások – melyekben az állam jelentős szerepet vállal – kiterjedtek és alanyi jogon járnak az állampolgároknak. Az állami szolgáltatások magas minőségűek, és a középosztály tagjait is képesek kiszolgálni. Ebbe a kategóriába tartoznak a skandináv államok.

A konzervatív jóléti állam erősen segíti a bérből élőket, de a támogatás a társadalomban létező hierarchiákon alapszik. Az állam szociális szerepvállalása jelentős, de az állami transzferek az egyházakon, civil szervezeteken keresztül áramolnak. A támogatások jogalapja sokszor nem az egyén, hanem a család. Ilyen konzervatív jóléti állam Ausztria, Németország, Franciaország vagy Olaszország.

Az egyházak és egyházi iskolák támogatása, a családtámogatási rendszer kiterjesztése Magyarországon egy ilyen konzervatív jóléti állam létét jelzi. Azonban volt már kísérlet a liberális rendszer felé való elmozdulásra is: a magánnyugdíjpénztárak állami támogatása vagy a közösségi közlekedés privatizációjára tett kísérletek ebbe a liberális irányba tolták volna a magyar jóléti államot. 

A magyar rendszerben vannak a szociáldemokrata jóléti állam modellből átvett elemek is, az egészségügyi ellátás például univerzálisan elérhető és alanyi jogon jár minden magyar állampolgárnak. Azonban az ilyen jóléti szolgáltatások jellemzően alacsonyabb színvonalúak, mint a skandináv országokban, így nem képesek a középosztály igényeit kielégíteni. Emiatt viszont sokszor megjelennek a piacon elérhető kiegészítői ezeknek a szolgáltatásoknak, mint például a magánegészségügy.

Sikeres tippelést és boldog új évet!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar állam drága, politikailag elfogult és vakon repülEgészen súlyos problémákat talált az OECD a magyar bürokrácia mélyén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLesújtott a kasza a minisztériumokban, kivéve a propaganda osztálytOlyan sok embert kirúgtak, hogy csak végkielégítésekre elment közel egymilliárd forint. A minisztériumok a megmaradt pénzből bért emelnek és bónuszt osztanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután felhizlalta, karcsúsítani fogja a közszférát a kormányMindennel együtt egymillióan dolgozhatnak az állami szférában, ami arányaiban elég soknak számít nemzetközi összehasonlításban.

Közélet Pénz adat állam játék költségvetés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pletser Tamás
2022. augusztus 18. 04:34 Közélet

Tovább kell-e emelni a már megemelt rezsiárakat?

Az emelkedő energiapiaci árak a forint gyengülésével kombinálva már erős nyomás alá helyezik a kormányt.

Avatar
2022. augusztus 17. 04:34 Közélet

A fesztivál, ami ingyenes, de még Erdogan fia is eljött rá – mit jelent a keleti nyitásban a Kurultáj?

A szervezők hangsúlyozottan próbálnak figyelni arra, hogy a dilettáns őstörténeti irányokat vagy az asztrológiai beütésű ezoterikusabb nemzeti ideológiákat távol tartsák a rendezvénytől.

Avatar
2022. augusztus 16. 17:45 Közélet

A kormány visszakozott erdőügyben, de ezzel a magántulajdonosokat hozhatja jobb helyzetbe

Egy ponton a miniszteri önkorrekció olyan jól sikerült, hogy még az augusztus 4. előtti állapotnál is erősebb a most kiadott védelem, ugyanakkor ez még nem olyan erős, mint egy kormányrendelet.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. augusztus 19. 11:23 Világ

Európa egyik legforróbb városa ókori technikával hűti az utcáit

Az ókori perzsák ötletes megoldása akár tíz fokkal is csökkenteni tudja a felszíni hőmérsékletet.

Pálos Máté
2022. augusztus 19. 08:54 Világ

Furcsán alakult az Ukrajnát elhagyó első gabonaszállító hajó története

A Razoni tavaly három olyan utat tett meg, amelyiken kikapcsolta a jeladóját, a műholdképek szerint ilyenkor Szíriában dokkolt. 

Jandó Zoltán
2022. augusztus 19. 06:32 Világ

Másfél éve nem jött annyi gáz Magyarországra, mint augusztus első három hetében

Ráadásul hetek óta szinte a teljes mennyiség az országban marad, igaz, az elmúlt néhány napban voltak szállítások az egyik szomszédunk felé.