Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Sokáig úgy tűnt, Kisoroszi önkormányzata képes lesz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 370 milliós turisztikai célú, „élményígéretet fokozó“ beruházását természetvédő fejlesztésnek eladni. A kormány 2017-ben kötelezte el magát Zebegény, Kisoroszi, Verőce, Visegrád, Esztergom, Szentendre és Komárom Duna-strandjainak fejlesztése mellett a Kisfaludy Turisztikai Program részeként, az MTÜ kiemelt nagyságú, 370 millió forintos fejlesztésről kötött szerződést a kisoroszi önkormányzattal.

A projektet az első pillanattól fogva heves viták kísérték, nyilvánvalóan nem függetlenül attól az ellentmondástól, hogy a helyiek a kormányzati turisztikai fejlesztési forrást éppen a túlturizmus okozta problémák – legfőképp a falun szükségképpen áthaladó autóforgalom – csillapítására akarták volna felhasználni: sokak számára úgy tűnt, hogy a beruházás éppen ahhoz a folyamathoz járult volna hozza, ami a helyiek életét felforgatta.

Ezekben a vitákban a Szentendrei-sziget északi csücskében fekvő, mintegy ezerfős falu több évtizedre visszanyúló megosztottsága is megnyilvánult: az „őslakosok“ inkább támogatnák az infrastrukturális fejlesztéseket, a városi forgatagból kimenekülő „gyüttmentek“ viszont éppen az elszigeteltség, természetközeliség, csend megőrzését célzó intézkedéseket tekintenék előremutató fejlesztéseknek. 

A kavicsos, galériaerdős partszakaszok az elmúlt években a nomádtáborosok és indiánkenusok kedvenc eldugott pihenőhelyéből országos ismertségű, közkedvelt kiránduló- és kempingező helyek lettek, legalábbis ez a régóta visszajárók tapasztalata. Számok sajnos nincsenek arról, hogyan alakultak az évi, havi látogatószámok, a parkolót, kempinget üzemeltető céget pedig hiába kérdeztük a kiadott parkolójegyek és sátorhelyek számáról. A projektdokumentáció mindenesetre egy nyári hétvégi napon, csúcsterhelésnél 600 autóval és 1200-1500 emberrel számol, az alábetonozott öltözőket, vizesblokkokat, utakat ennyi látogató kiszolgálására tervezték meg.

Inkább mégse

Aztán meglepő dolog történt: egy pár ezer ember által aláírt petíció, különböző természetvédelmi szervezetek és a Duna-Ipoly Nemzeti Park kifogásai után az Agrárminisztérium az utolsó pillanatban, gyakorlatilag pár órával az első kapavágás előtt lefújta az egész projektet. A fordulatot az a Vitályos Eszter uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár jelentette be, aki éppen augusztus végén kapta meg a leköszönő L. Simon László országgyűlési képviselő mandátumát — nyílt titok, hogy a Fidesz Hadházy Sándor helyett Vitályost indítja a szentendrei körzetben a 2022-es országgyűlési választásokon.

A térségnek mindenféle uniós fejlesztési forrásokat ígérő Vitályos nem véletlenül aktivizálta magát: a Pest megyei 3. számú egyéni választókerülethez 17 település tartozik, Kisoroszi és Szentendre mellett például Visegrád, Tahitótfalu, Leányfalu. A körzetben akár szoros küzdelem is várható: Hadházy 2018-ban 46,11 százalékkal győzött, így az összellenzék a nyerhető körzetek között tartja számon a szentendreit.

Míg Vitályos a projekt elkaszálásánál arra hivatkozott, hogy az nem élvezi az emberek támogatását, Nagy István agrárminszter a Természetvédelmi Világalap (WWF) által feltárt adminisztrációs hibát emlegette: a helyi jelentőségű és országos szintű természetvédelmi területek adminisztrálásakor a Szigetcsúcs egyszerűen eltűnt a rendszerből, így bár védett terület volt, ezt a védelmet nem lehetett hatóságilag érvényesíteni.

A jogszabály technikai korrekciója után a terület státusza tehát alapvetően nem változik, de a környezetvédelmi szempontokat könnyebb lesz érvényesíteni, a projekt engedélyezéséért és vizsgálatáért felelős Pest Megyei Kormányhivatalnak innentől országos védettségű területként kell kezelnie a Szigetcsúcsot. Ezzel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak is lehetősége nyílik a határozottabb fellépésre, bár így is csak véleményezési joga lesz.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Szigetcsúcson a folyómeder a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, a szigetnek viszont egyfelől a Pilisi Parkerdő Zrt., más részeinek viszont az önkormányzat a vagyonkezelője. Ráadásul a Szigetcsúcsot – leszámítva a kishajóval érkezőket – csak a zsákfalu főútján végigmenve lehet megközelíteni. Vagyis ahhoz, hogy összetett, de egy irányba mutató fejlesztések történjenek, nemcsak a különböző érdekcsoportoknak, hanem a különböző szervezeteknek is együtt kellene működniük.

A galériaerdő szava

Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a beruházás tervezése ott csúszott félre, hogy nem előzte meg érdemi társadalmi bevonás, és a tervezők nem vizsgálták a különböző fejlesztési elemek együttes környezeti hatását: pár vizesblokk, egy vízimentő-bódé vagy egy keskeny út valóban nem érinti drasztikusan a védett állat- és növényfajokat, de a Szentendrei-szigeten tervezett turisztikai fejlesztések következtében növekvő emberi jelenlét és természethasználat közvetett hatásait is vizsgálni kellett volna.

„Az egész folyamatot elölről kellene kezdeni ökoturisztikai szakemberek bevonásával. Szemléletváltást igényel, hogy a Szigetcsúcs nem elsősorban kemping és strand, hanem védett természeti terület. A természetvédelem közérdek, a turisztikai szempontok csak másodlagosak lehetnek. Úgy kellene tekintenünk a területre, mint az Őrségre vagy a Bükk-fennsíkra: országos jelentőségű, különleges értékekkel teli területként, amit meg kell őriznünk“ – mondja Dedák Dalma, aki szerint a napi 1200 látogatót is meghaladó turizmus már a tervezett fejlesztések megvalósításával együtt is nagy terhelést ró a kevesebb mint 20 hektáros területre.

Az autós turizmus jelentős terhelést okoz a faluban, ezt kezelni kell, de meggyőződésem, hogy az észszerű korlátozásokat a kirándulók-kempingezők is elfogadnák, és az érdekcsoportok közötti ellentétek is csak látszólagosak: valójában mindenki meg szeretné őrizni a Kisoroszira jellemző természeti értékeket

– tette hozzá.

A Szigetcsúcs turisztikai terhelésének csökkentésére számos ökoturisztikai célpont mintaként szolgálhat, az ország különböző nemzeti parki igazgatóságainak vannak eszközei a védett területek látogatás-menedzsmentjére: különböző státuszú zónákat, napi létszámlimitet lehet bevezetni, a sátorállítást és tűzrakást kijelölt helyekre lehet korlátozni. Máshol tanösvényeket alakítanak ki, látogatóközpontot nyitnak, vagy sorompókkal korlátozzák a járművek és látogatók mozgását. Egyre gyakoribb az is, hogy szemetesek kihelyezése helyett a látogatókat arra ösztönzik, hogy vigyék magukkal ki a területről a szemetüket.

Fűzfák a kisoroszi Szigetcsúcson 2016. szeptember 23-án. Fotó: MTI/Marjai János

A nem sokkal nagyobb, mintegy 30 hektáros Sas-hegyen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság éppen a megnövekedett lakossági használat miatt alakított ki 2003-tól látogatóközpontot, tanösvényt. A területet le is zárták, hogy megóvják a biciklizőktől, kutyasétáltatóktól, tűzijátéknézőktől, tűzrakóhelyeket kialakító és új ösvényeket kitaposó fővárosiaktól. Azóta nemcsak belépőt szednek, de a kilátóponthoz is csak szakvezetővel lehet kimenni, és kifejezetten óvodásoknak, kisiskolásoknak is tartanak túrákat.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működésére rálátó forrásunk szerint az elsődleges kérdés az, megvan-e az Agrárminisztériumban a politikai szándék a természetvédelmi szempontok ilyen erős érvényesítésére – az Unesco és a Greenpeace által is bírált Fertő tavi gigaberuházás mindenesetre nem a környezetvédelmi szempontok erős érdekérvényesítő képességéről árulkodik. Egy kisoroszi lakos a G7-nek azt mondta: attól tart, mélyre ásott sérelmektől vezérelt állóháború kezdődhet most, a hoppon maradt polgármester bosszúból nyomást gyakorolhat a projektet ellenzőkre. „Itt volt egy működő, párbeszédképes közösség, ami mostanra teljesen szétforgácsolódott“ – fakadt ki.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot is kerestük, ám nem kívántak nyilatkozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA civil és a piaci nyomás együtt mentheti meg az alaszkai vadontSzűkös határidők, kétséges megtérülés, társadalmi nyomás: nem tűnik valószínűnek, hogy sikerül kiosztani a koncessziókat a természetvédelmi területen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes települések közel 500-szor több turisztikai támogatást kaptak, mint az ellenzékiekAz állami turisztikai ügynökség tavaly mintegy 32 milliárd forint támogatást osztott szét fideszes önkormányzatok között, az ellenzékiek 68 milliót kaptak.

Közélet Dunakanyar Magyar Turisztikai Ügynökség természetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Pálos Máté
2021. október 23. 18:28 Közélet

Hátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket a magyar önkormányzatok 

A figyelmeztetése után átmenetileg javul a helyzet, de gyorsan visszatérnek a diszkriminatív eljárásrendhez.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.

Torontáli Zoltán
2021. október 24. 07:04 Adat

Mítosz vagy valóság, hogy Ausztriában olcsóbb az Aldi és a Lidl?

Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.