Az elmúlt időszakban Üzbegisztán különösen előtérbe került a magyar diplomáciai és üzleti kapcsolatokban. Stratégiai együttműködési megállapodásunk van a közép-ázsiai országgal – amelynek keretében például megalapították az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot -, lesz közvetlen légi járat Taskentbe, és július 24-én a külügyminiszter arról is örömmel tájékoztatta a követőit, hogy ha valaki éppen Üzbegisztánba utazna, azt már a magyar védettségi igazolvány felmutatásával is megteheti.

Szijjártó Péter korábban, június 1-jén többek között azt is bejelentette Taskentben, hogy öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban. Erről részleteket nem árultak el, csak annyit, hogy magyar növényiolajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre „Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában”.

Az MTI-nek adott nyilatkozat szerint „annak érdekében, hogy a magyar és üzbég vállalatok megtalálják egymást”, 700 millió forintos alappal létrehoznak egy magyar-üzbég startupot is. A közlemény nem tért ki arra, hogy a 700 millió forintot a magyar költségvetés állja-e, vagy az üzbég partner is beszáll a projektbe, mindenesetre a magyar cégek ottani terjeszkedése a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerint „egyértelmű magyar nemzetgazdasági érdek”.

A bejelentések után megkérdeztük a KKM-et, hogy melyik az az öt magyar cég, amely ekkora fantáziát lát az üzbég terjeszkedésben, de a kérdésre nem válaszoltak. Megpróbálkoztunk egy közérdekű adatigényléssel is, hiszen az elérhető szűkös információk alapján nem volt egyértelmű, hogy milyen mértékű az állam szerepvállalása, de a KKM azt közölte, hogy

az előkészítés jelen fázisában közérdekű adat nem keletkezett.

Leginkább egyébként arra lettünk volna kíváncsiak, hogy

• öt olyan céget sikerült beszerveznie a KKM-nek, amely az államtól teljes mértékben függetlenül működik a magyar piacon, és vélhetően már régóta szeretett volna Üzbegisztánban üzletelni, csak ehhez kellett a külgazdasági diplomáciai előrelépés,
• vagy olyan cégeket visz Közép-Ázsiába a kormány, amelyek – akár tulajdonosi, akár üzletviteli szinten – nem tekinthetők teljesen függetlennek a Fidesz-kormányzattól (vagyis akciójuknak esetleg nemcsak piaci, hanem szimbolikus jelentősége is lehet).

Azt is csak feltételezzük, hogy az öt élelmiszeripari vállalkozás magyar, és nem magyarországi, hiszen nemrég azt is kommunikálta a kormány, hogy az üzbég Mikrokreditbank 2000 bankautomatát vásárolt az NCR Magyarország Kft.-től – vagyis egy multicég magyar leányától.

Mindezt azonban egyelőre az üzleti titok miatt nem lehet megítélni, az öt cég pedig majd eldönti, hogy adott esetben akar-e külön a nyilvánosság előtt kommunikálni az üzbegisztáni terjeszkedéséről.

Üzbegisztán lakossága egyébként 34,5 millió fő, az egy főre jutó GDP értéke tavaly 7400 dollár körül volt (a magyar adat 33 ezer dollár), ezzel 113. a világ országai között (Magyarország a 63., a teljes lista 225 tagból áll). Az üzbég-magyar kereskedelem egyelőre nem túl jelentős, tavaly a magyar árubehozatal 144 millió, míg a kivitel közel 36 milliárd forint volt, utóbbi is csak a magyar termékexport nem egészen egy ezreléke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarokA hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat élelmiszeripar KKM közérdekű adat startup Üzbegisztán Olvasson tovább a kategóriában