Hírlevél feliratkozás
Karsai Gábor
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

(A szerző a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A kormány a még tavaly tavasszal kidolgozott 2021. évi költségvetés mostani módosításával a 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt több mint két és félszeresére, 7,5 százalékra emelte. Az indokolás meglehetősen egyszerű: a korábban várttól eltérő gazdasági folyamatok, a növekvő EU-transzferek, valamint a tavalyi és idei kormányzati döntések következtében ekkora deficit „prognosztizálható”.

Táblázatok gyakorlatilag nincsenek, ami jól tükrözi a költségvetés módosítását megalapozó nyilvános makrogazdasági elemzés és prognózis teljes hiányát, az eddigi és módosított bevételi és kiadási összegek összehasonlíthatóságának, megalapozottságának vizsgálhatatlanságát.

Így elmarad annak bemutatása is, hogy Magyarország tavalyi – viszonyítási alapként szolgáló – teljesítménye a régióban igen gyenge. Bár a törvényjavaslat megállapítása igaz, miszerint a tavalyi magyar gazdasági visszaesés (-5 százalék) kisebb volt az EU átlagánál (-6,2 százalék), ugyanakkor elmaradt annak rögzítése, hogy

a régió tizenegy országa közül csak a cseh, szlovák, szlovén és horvát visszaesés volt mélyebb, hat országé pedig kisebb.

Ráadásul a magyar GDP-arányos államháztartási hiány (8,1 százalék) nemcsak az EU átlagát (6,9%) haladta meg, de a régióban Románia és Szlovénia után a harmadik legmagasabb volt. A 2021-re tervezett 7,5 százalékos magyar deficit szélsőséges voltát jól mutatja, hogy az továbbra is magasabb az EU tavalyi átlagánál (holott ez utóbbi idén minden bizonnyal csökkenni fog).

A törvényjavaslat a makroszámok közül a GDP és a deficit mellett lényegében csak a várható áremelkedésre tartalmaz prognózist. (Arról, hogy 2020-ban a magyar infláció az EU-ban a második legmagasabb volt, nem esik szó.) A 3,6 százalékos várható idei infláció – bár lényegesen meghaladja a korábbi 3 százalékos, például az év eleji nyugdíjemelés számára is irányadó mértéket – nem irreális, sőt még mindig kissé alulbecsültnek tűnik, valószínűbbnek látszik az MNB 3,8-3,9 százalékos prognózisa. A GDP 4,3 százalékos növekedési előrejelzése hihető. Ugyanakkor a bevételek kalkulálhatóságához szükség lenne egy részletesebb makrogazdasági előrejelzésre, például a keresetek, a foglalkoztatás és a fogyasztás várt dinamikájának ismeretére. Ezek egy része utólag, a két héttel később benyújtott 2022. évi költségvetésből azért megismerhető lett.

Idén a Költségvetési Tanács (KT) a korábbiaknál határozottabban lépett fel a 2021. évi költségvetés átláthatósága érdekében, követelve, hogy rögzítsék a költségvetési hiány ténylegesen várható mértékét (vagyis a kormány által saját hatáskörben módosítható, valamint a demográfiai és egyéb folyamatok alakulása miatti változások hatását is figyelembe vevő összeget), ne csak azokat a tételeket, amelyeken az Országgyűlés hivatott változtatni.

A Pénzügyminisztérium e kérésnek csak részben tett eleget. A törvényjavaslatban elhelyeztek ugyan egy új táblázatot, amely szerint a „2021. évi költségvetési törvény módosításakor várható pénzforgalmi hiány (központi alrendszer)” 3990 milliárd forint, maga a törvénymódosítási javaslat azonban továbbra is csak 2280 milliárd forint hiányt rögzít.

Vagyis továbbra sem szerepel a várható deficit több mint 40 százaléka, amelyet, a kormány valójában már előre lát,

és amelynek létére is csak az általános indokolás utal. Ez az Országgyűlés és a közvélemény lenézését, a kormány törvényeken felül állását érezteti.

Nem tudni, szakmai átgondolatlanság vagy valamilyen politikai megfontolás okozta, hogy a KT-nak kellett felhívnia a kormány figyelmét arra is, hogy a 2021. évi költségvetési törvény módosítása nincs összhangban az úgynevezett Stabilitási törvénnyel. Ez a Fidesz-kormány időszakában elfogadott törvény ugyanis csak akkor teszi lehetővé 3 százaléknál nagyobb GDP-arányos államháztartási hiány elfogadását, ha az adott évben a GDP csökkenése várható. Márpedig a mostani módosítás 4,3 százalékos GDP-növekedés mellett a korábban 2,9 százalékra tervezett – vagyis 3 százalék alatti – 2021. évi deficitet jóval e fölé, 7,5 százalékra emelte.

Az Országgyűlésnek végül beterjesztett törvényjavaslat már ígéretet tett a Stabilitási törvény módosítására, majd a kormány rendeletet hozott arról, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni a 3 százalékos deficitkorlátot.

Ugyanakkor az a tény, hogy ezúttal sem a politikai akaratot igazítják a törvényekhez, hanem a törvényeket a politikához, nem jogállami megoldás.

A válság, valamint a 3 százalékos deficit EU által is lehetővé tett túlléphetősége ugyan némi kivételes lazítást valóban indokolhatóvá tesz, a 7,5 százalékos idei, és az időközben bejelentett 5,9 százalékos 2022. évi deficitcél azonban kirívóan, a válsággal nem indokolható módon magas, és utat nyit a voluntarizmus további erősödésének. A Stabilitási törvény mondhatni Instabilitási törvénnyé vált.

Érdekes módon a törvényjavaslatban szereplő, 2021. évi várható nominális GDP nem egyezik meg az EU-nak benyújtott friss EDP-jelentésben szereplő tervvel (51617 illetve 51348 milliárd forint). A költségvetésben szereplő adat 0,5 százalékkal nagyobb. Elvileg is nagyon furcsa, hogy a magyar gazdaságról egyszerre készült két kulcsfontosságú anyagban ugyanarról a mutatóról más szám szerepeljen. A gyakorlatban azonban ennél többről van szó. Ha ugyanis a 2021 végén várható államadósságot az EDP-jelentésben szereplő kisebb GDP-hez viszonyítanánk, akkor a 2021. évi GDP-arányos államadósság nem csökkenne 80 százalék alá (79,9 százalékra), hanem 80,1 százalék lenne.

Ez nem csak PR szempontból más üzenet, hanem egyben kisebb mérséklődést jelentene a 2020 végi 80,4 százalékhoz képest. Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a 2021. évi államadósság a 2020 végi 365,1 forintos euróval szemben 360,9 forintos euróval, vagyis 1 százalékos erősödéssel számol, ami ceteris paribus csökkenti az államadósság forintban kifejezett értékét, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy

a GDP-arányos államadósság tényleges mérséklődése nagyon bizonytalan.

Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a 2020 végi forint-árfolyam valóban kiugróan gyenge volt, amihez képest lehetséges – különösen egyetlen, év végi napra – a megcélzott erősödés. A kockázatok azonban jelentősek. Azt sem lehet kizárni, hogy ahogyan tavaly az Államadósság Kezelő Központ jelentős előfinanszírozást hajtott végre az idei államadósság-növekmény csökkentése érdekében, a tavaly év végi gyenge árfolyam előidézésében is volt „tudatos tartalékolás” az idei államadósság könnyebb kézben tartása érdekében.

A 2020. évi magas államháztartási hiány jelentős részben nem válságkezelésre szolgált.

Ehelyett az újraindításnak nevezett, valójában a lojális tulajdonosi körök beruházásainak és vállalatfelvásárlásainak támogatását, a már korábban elhatározott, gyakran csak presztízscélokat szolgáló fejlesztések segítését jelentette. Továbbá különböző társadalompolitikai célok, például a kormánynak kedves sport, az egyházak, valamint egyes határon túli magyar szervezetek és vállalkozók helyzetének javítását célozta.

A tényleges járványügyi védekezésre a pénzügyminiszter nyilatkozata szerint is csak az e célra fordított 5000 milliárd forint 20 százalékát költötték. Nincs ez másként a 2021. évi költségvetésben, illetve módosítási javaslatában sem. Az eredeti (tavaly elfogadott) költségvetés szerint 2021-ben is folytatódik

Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja.

Ez a védelem azonban jelentős részben eleve látszólagos volt, mivel leginkább csak a költségvetési tételek átcsoportosítását, átnevezését jelentette.

A hangzatos nevű Gazdaságvédelmi Alap illetve az Egészségbiztosítási és Járvány elleni Védekezési Alap döntően különböző korábbi források és kiadási kötelezettségek egybegyúrásával jött létre. A 2021. évi törvénymódosítás keretében a Gazdaságvédelmi Alap nevét Gazdaság-újraindítási Alapra kívánják átkeresztelni, összegét pedig az eredetileg tervezett „2550 milliárd forintot meghaladó” összegről jóval több mint kétszeresére, 6172 milliárd forintra kívánják emelni.

A törvényjavaslatban szereplő összeállítás szerint ebben vannak nemzeti forrásból megvalósítani tervezett, ezen belül legalább részben újnak gondolható intézkedések (pl. beruházásösztönzési támogatások), illetve már régóta zajló programok (pl. Modern Városok Program). Továbbá vannak normál és a helyreállítási programból érkező EU-források, valamint adócsökkentési lépések. Mindezek eklektikus együttese adja ki a GDP látványosan magasnak tűnő 12 százalékát, amely a kormányzat aktivitását hivatott demonstrálni. Ez a közgazdaságilag értelmezhetetlen, de nagynak hangzó összeg az alap névváltoztatásával együtt, a korábbiakhoz hasonlóan PR-célokat szolgál.

A törvénymódosító javaslat általános indokolása szerint a magyar beruházási ráta tavaly a második legmagasabb volt az EU-ban, a költségvetés által biztosított beruházási támogatás pedig az uniós átlag háromszorosa volt. A kormány mégis a beruházások további felgyorsítását tervezi, aminek magyarázata csak a lojális tulajdonosi csoportok kedvezményezése, illetve a választások előtti hangulatjavítás szándéka lehet.

Feltételezhető, hogy cél az EU-ból szerezhető források minél gyorsabb, választások előtti lekötése is. Ugyanakkor az erőltetett fejlesztés az építőiparban és építőanyag-iparban hiányhoz és áremelkedéshez, az átadások csúszásához, romló hatékonysághoz vezet, nem beszélve a beruházások jelentős részének soha meg nem térülő voltáról (például a már említett stadionokról, a Budapest-Belgrád vasútvonalról, Paksról). Ráadásul a magas deficit a későbbiekben a kamatok előbb-utóbb bekövetkező emelkedésének időszakában súlyosan megterheli majd a költségvetést, megnehezíti és késlelteti a 3 százalék alatti hiányhoz való visszatérést, így a jövő felélését jelenti.

Közélet 2021 költségvetés módosítás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Stubnya Bence
2021. december 4. 08:39 Közélet

A díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi Lidlben

Az e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Jandó Zoltán
2021. december 2. 16:05 Közélet

Mi lesz a fővárosi közvilágítással, miután az ahhoz áramot szolgáltató cég bedőlt?

Decemberben elég sokba fog kerülni a közvilágítás Budapesten, utána azonban a rezsicsökkentett áron venné az áramot a főváros.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.