Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. április 21. 17:36 Adat, Közélet

Begyújtották a Szputnyik-rakétát a magyar oltási programban

Záporoznak ma a kormányzati bejelentések és az egyéb hírek az oltásokkal kapcsolatban, ha minden jól megy, jövő héten az eddiginél is magasabb fokozatra kapcsolhat a magyar oltási program.

Ehhez természetesen vakcinák kellenek, és úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben is minden eddiginél jobb a helyzet. Ugyanakkor most először fordul elő, hogy a kormány és az oltásra várók együttes akaratára is szükség lesz ahhoz, hogy ez látványosan meg is jelenjen majd az oltási statisztikában.

Ami az utóbbiakat illeti, az a legnagyobb kérdés, hogy a – Szijjártó Péter bejelentése szerint – szombaton érkező 600 ezer, majd a jövő hét második felében várható 400 ezer kínai oltás milyen fogadtatásra talál. Több orvos tapasztalata szerint valószínűleg nehezebb lesz felhasználni őket – különösen a fővárosban –, mint a korábban hazánkba érkező 1,1 millió Sinopharmot.

A kormány döntése a Janssen (avagy Johnson&Johnson) oltóanyagok felhasználásánál fontos. Miután vérrögképződéses esetek gyanúja merült fel a vakcinával összefüggésben, más uniós országokhoz hasonlóan idehaza sem kezdték el az elsőként érkezett 28 800 adag felhasználását. (A korábbiakkal ellentétben ez egy egydózisos vakcina, tehát ugyanennyi ember immunizálásához elegendő, nem kell elosztani ilyen szempontból az adagok számát kettővel.)

Ezt a miniszterelnök a múlt hét pénteki rádióinterjújában azzal toldotta meg, hogy mivel a hírek „nagyon riasztóak”, Magyarországon a Janssen vakcináival ugyanúgy fognak eljárni, mint a keletiekkel – ez a beérkező tételek egyenkénti vizsgálatát jelenti -, és a magyar szakemberek a gyárat is fel akarják keresni. Ez a megkülönböztetés nehezen volt érthető, mert ezzel az oltóanyaggal pont ugyanaz az aggály merült fel, mint az Astrazenecáéval, utóbbit viszont megszakítás és – sok uniós országgal ellentétben – életkori megkötés nélkül továbbra is alkalmazzák Magyarországon.

Ennek tegnapig a már itt lévő 28 800 adagon kívül nem volt tétje, mert a gyártó az amerikai vizsgálat kezdetén bejelentette, hogy késlelteti szállításait az Európai Unióba. Tegnap viszont már arról adott hírt, hogy újraindítja őket, miután megszületett az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálati eredménye, amely szerint nagyon ritkán valóban előfordulhat vérrögképződés a Janssen vakcina hatására, de az oltóanyag alkalmazásának előnyei messze felülmúlják ezt a kockázatot.

Ez a vélemény pontosan ugyanaz, mint amit az Astrazenecával kapcsolatban fogalmazott meg az európai gyógyszerfelügyelet, így érdekes lesz látni, hogy változik-e a hivatalos vélemény Magyarországon. Az első szállítmány érkezésekor Galgóczi Ágnes, Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője azt mondta, hogy április utolsó hetében egy 58 ezer adagos szállítmányt várnak a Janssentől, vagyis nem mindegy, hogy mi lesz a magyar álláspont.

Orbán Viktor már említett interjújában megelőlegezte, hogy „kiesik” 580 ezer Janssen vakcina, de azt nem részletezte, hogy meddig és miért pont ennyi. (Ebből az oltóanyagból Magyarország 4,31 millió adagra jogosult az uniós keretszerződés alapján.) Ma Müller Cecília országos tiszti főorvos azt mondta, hogy

jövő héten ötféle vakcinával oltanak, ami szinte biztosan azt jelenti, hogy a Janssennel nem.

Közben frissültek a magyar adatok az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Hivatal (ECDC) honlapján, így látható, hogy álltak az egyes vakcinák beadási arányai múlt hét végén. (Az itt látható összesített adatok sosem illeszkednek pontosan az operatív törzs napi adatközléseihez, de a beadott oltások száma alapján csak tízezres eltérés van a vasárnapi állapotot mutató hétfő reggeli magyar adatközlés és az ECDC adata között.)

Az utóbbi egy-két hét adataival összevetve

a leglátványosabb változás, hogy valósággal kilőtt a Szputnyik V felhasználása.

Míg az április 9-i adatközlés idején az ECDC felé felhasználhatónak jelentett Szputnyik vakcinák kevesebb mint felét adták csak be, mostanra ez az arány a 76 százalékot is meghaladja, pedig közben a felhasználható készlet is bővült. (Az jó kérdés, hogy miért csak 119 100 darabbal, nem pedig a múlt héten érkezett második dózisok bejelentett 120 ezres számával, de ilyen nagyságrendben már korábban sem voltak szinkronban a magyar politikusok, járványügyi szakemberek által elmondottak és az ECDC adatai. Utóbbinál a tegnap éjjel érkezett 100 ezer adagon túl további 6500 adag is hiányzik az összesítésből a hivatalos magyar adatokhoz képest.)

Ez a felpörgés egyelőre valószínűleg nagyobb részben az első dózisok beadásának köszönhető, de mivel a Szputnyiknál csak három hét az eltérés az első és a második oltás beadása között, ez hamarosan magával húzza az egész statisztikát. Legalábbis akkor, ha a külgazdasági és külügyminiszter ígéretének megfelelően jövő hét elején tényleg megérkezik a már leszállított első dózisok mellől még hiányzó 280 ezer második dózis. (A Szputnyik V az egyetlen idehaza alkalmazott olyan oltás, ahol eltérő az első és a második dózis tartalma.)

Emellett azt is megígérte, hogy a jövő hét második felében megérkezik a szerződéses mennyiségből még hátralévő 200 ezer első dózisú Szputnyik. A második dózisok ezek szerint majd csak valamikor később, habár a teljes mennyiséget a szerződés szerint le kellene szállítani holnapig. Mindenesetre, mivel nem merült fel, hogy újabb Szputnyik-adagot vásároljon Magyarország – és az egyéb oltóanyagok rendelkezésre állása alapján ez nem is indokolt -, néhány hét múlva már az a helyzet is előállhat, hogy ez lesz a legmagasabb arányban felhasznált oltóanyag Magyarországon, ami igen nagy fordulat lenne a korábbiakhoz képest.

Sőt, még a jelen állapothoz képest is, hiszen mint a grafikonon is látható, a – nagy emelkedés ellenére – múlt hét végi állapot szerint még mindig a Szputnyik a messze legkevésbé kihasznált vakcina idehaza, hiszen az összes többinél 90 százalék feletti a beadási arány. Ez az Astrazenecánál 91, a Sinopharmnál 93, a Pfizernél és a Modernánál 95 százalék.

Ezek az arányok egyébként azóta már változtak, nemcsak az ezen a héten beadott oltások, hanem a beérkezett vakcinák miatt is. Hétfőn Modernából 68,4 ezer, kedden Pfizerből 248 040, Astrazenecából 72 ezer, az éjjel pedig Szputnyik második dózisból 100 ezer érkezett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte már az összes kínai vakcinát beadták MagyarországonA Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.

Adat Közélet AstraZeneca járvány Johnson&Johnson kínai oltás koronavírus Moderna Pfizer szputnyik védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Mészáros R. Tamás
2022. január 19. 06:35 Adat, Világ

Mindenhol népszerű, de kevés helyen sikeres az újraiparosítás

Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.