Frissültek a magyar oltási program adatai az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ oldalán, így látható az is, hogy áll az egyes vakcinák felhasználása, amiről az operatív törzs nem szolgáltat adatot.
Igaz, a helyzet megítélését nem könnyíti meg, hogy az ECDC oldalán lévő oltási számok nem szoktak tökéletesen passzolni a napi magyar jelentésekhez, mindenesetre az összesen beadott oltások száma – mindössze tízezres különbséggel – a hétfő reggeli jelentéshez áll legközelebb. Vagyis az alábbi adatok alapvetően az oltási program múlt hét végi állapotát mutatják.
Mielőtt az egyes vakcinákra rátérnénk, érdemes megemlíteni, hogy összesen a felhasználható oltások 85,9 százalékát adták be Magyarországon, ami uniós szinten sem számít rossz teljesítménynek. Ennél nyolc ország adata magasabb, de jelentősebben*több mint 5 százalékponttal csak Ausztria (92,9 százalék), Spanyolország (97,3) és Litvánia (100) van előttünk. Ez főleg annak fényében számít jónak, hogy – a keleti vakcináknak köszönhetően – idehaza lakosságarányosan jóval több oltást kell beadni ahhoz, hogy elérjük az említett arányt.
Az egyes vakcinák felhasználási arányait az alábbi grafikon mutatja:
Az mRNS-technológiával készülő oltások népszerűsége alapján az aligha meglepő, hogy a Pfizer és a Moderna vakcináit ilyen magas arányban sikerül felhasználni, ezekre könnyű összeszervezni az oltandókat.
Az Astrazeneca – a nagyon ritkán, de előforduló vérrögképződéses esetek miatt – megtépázott hírneve egyelőre nem nagyon látszik a számokon, a magyar átlagnál valamivel nagyobb arányban sikerült ezeket az oltásokat felhasználni.
A kínai Sinopharm az utóbbi napokban szintén a viták kereszttüzébe került a kínai járványügyi hatóság vezetőjének egy önkritikus hangvételű, majd gyorsan helyesbített nyilatkozata nyomán. Ennek hatása egyelőre nem mérhető le a magyar számokon, mivel az utolsó szállítmány viszonylag régen, még március közepén érkezett, így első körös Sinopharm-oltásokra áprilisban már nem vagy legfeljebb csekély számban kerestek embereket.
Ezzel függ össze az is, hogy
a Magyarországra érkezett 1,1 millió kínai oltás több mint 90 százalékát már felhasználták,
a még raktáron lévő mennyiség döntő részben már a második körös oltásokhoz kell.
A Sinopharm esetében inkább az a kérdés, hogy milyen lesz az emberek viszonyulása hozzá, amikor újabb szállítmányok érkeznek. A gyártónak (illetve annak a cégnek, amellyel a magyar kormány szerződött) május 15-ig 400 ezer, majd június 15-ig 3,5 millió adagot kell leszállítania. (De teljesíthet előbb is, volt is erre már példa.)
Különösen az utolsó, 1,75 millió ember beoltásához elegendő mennyiség felhasználása kérdőjeleződhet meg, ha nem sikerül eloszlatni a kínai vakcina hatásosságával kapcsolatos kételyeket. Június közepéig ugyanis milliószámra érkeznek az országba Pfizer- és Moderna-vakcinák, amelyekre a legkényesebben válogatók sem mondanak nemet. Másrészt pedig nagyon valószínű, hogy addigra – még elég dinamikusan felfutó oltási hajlandósággal számolva is – mindenki megkaphatja az oltását, aki hajlandó felvenni.
A Szputynik bár nagyot javult az előző – nagyjából az egy héttel ezelőtti állapotot tükröző – jelentés 48 százaléka után, a nem egész 62 százalékos felhasználás még mindig a leggyengébbnek számít. Ennek egyrészt oka lehet, hogy tovább tart összeszedni rá az embereket, másrészt pedig talán azért sem erőltették annyira az első adagok felhasználását, mert bizonytalan volt a második dózisok érkezése. (A Szputnyik V az egyetlen idehaza alkalmazott olyan oltás, ahol eltérő az első és a második dózis tartalma.)
Ezen a helyzeten enyhít, hogy az éjjel 120 ezer második dózisú Szputnyik érkezett, és bevizsgálás után felhasználhatóvá válik. Igaz, még így is 380 ezer második dózisnak kell jönnie, hogy elérje az első dózisok számát.
Ezen felül Szputnyikból még 400 ezer adagnak kell érkeznie, a szerződés szerint április 22-ig. Ha Szijjártó Péter ígéretének megfelelően valóban megérkezik ebből áprilisban legalább a 200 ezer első dózisú vakcina, akkor jó esély van arra, hogy az összesen kétmillió adag Szputynikot végül magas arányban hasznosítsa a magyar oltási program.
A grafikonon látható állapothoz képest egyébként nemcsak az ezen a héten beadott oltások száma hozott változást, hanem a beérkezett vakcinák is. A Szputnyikról már volt szó, emellett tegnap Pfizerből 248 ezer, Astrazenecából 28,8 ezer, az egydózisú Janssenből pedig szintén 28,8 ezer érkezett. (Az utóbbiból ez volt az első szállítmány, ezért nem szerepel a grafikonon.) Mivel Moderna és Sinopharm nem jött, az ezeknél látható felhasználási arány ezen a héten tovább emelkedett, még inkább megközelítve a száz százalékot.
Adat
Teljesen felperzselheti az idei gazdasági növekedést az aszály
Az idei szárazság a 2022-es rendkívüli aszály rémképével fenyeget, ami különösen fájhat a gyengélkedő magyar gazdaságnak.
Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai
Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
Fontos
Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó
Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.
Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?
Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
