Érdekesen alakult idén a kormány költségvetési politikája. A 2020-as büdzsét szokás szerint még tavaly nyáron elfogadták egy százalékos hiánycéllal, és bár ezt a járvány itthoni kitörése után hamar elengedte a Pénzügyminisztérium, de ahhoz hivatalosan egy ideig még ragaszkodott, hogy 3, illetve a későbbi verzióban 3,8 százalék alatt marad az idei deficit.

Ahogy telt az év, nemcsak ennek tarthatatlansága derült ki, hanem az is, hogy az európai intézmények kivételesen elnézőek lesznek az idei költségvetési hiányokkal kapcsolatban. Ez persze már csak azért is érthető, mert ellenkező esetben valószínűleg az összes tagállammal szemben elindíthatnák azt a túlzottdeficit-eljárást, amely Magyarországgal szemben az uniós csatlakozástól kezdve egészen 2013-ig tartott. Jelenleg a Pénzügyminisztérium idénre nagyjából 9, jövőre 6,5 százalékos hiánnyal számol. (A nyáron elfogadott 2021-es költségvetésben még 2,9 százalék szerepelt.)

Közben az ország sikerrel vont be forrást külföldről, és rövidtávon az uniós forrásvesztés veszélye is elhárult, és ezek után a kormány még annál is vadabb pénzköltésbe kezdett, mint amikor az utóbbi évek végén az előirányzott hiánycél szempontjából „felesleges” százmilliárdokat szórta ki.

A folyamat igazából már az év közepén is javában zajlott, de ennek akkor még legalább részben az volt az oka, hogy a kezdeti lendülettel olyan tételeket is a járvány elleni gazdaságvédelmi alapba csoportosítottak, amelyek nélkül nemigen volt elképzelhető az ország normális működése. A költségvetési átcsoportosítások részben ezt a helyzetet kezelték, de mivel aztán ezt az alapot felülről nyitottá tették, már sikerült az eredeti méretének a többszörösét elkölteni. A Portfolio múlt heti összegzése szerint a 3300 milliárd forintot közelíti a formálisan a gazdaságvédelmi alap terhére megvalósított költés, és ebből 1200 milliárdot az utóbbi egy hónapban szórt ki a kormány.

A költségvetési átcsoportosításokat^*Ezek az összegek a gazdaságvédelmi alap mellett a rendkívüli kormányzati tartalékból és a központi maradványelszámolási alapból származtak. a hónap elején az Mfor szedte össze, és az jött ki, hogy március 20-ától december elejéig sportra 140 milliárd forint kiegészítő forrást szánt a kormány, míg az egyházak 103 milliárd pluszpénzt kaptak. Igaz, ez az utóbbi tíz év ismeretében nem annyira meglepő, és a jelek szerint ezeken a területeken a járvány alatt sem kell aggódni a források miatt. Annak ellenére sem, hogy ezekből a költésekből – legalábbis egy részükből biztosan – csak lassan és áttételesen valósul meg gazdaságélénkítés, ami most a zuhanás tompítása szempontjából fontos lenne. (A jegybanki vezetők meg is állapították, hogy a közösségi fogyasztás bővülésének elmaradása, valamint az állami beruházásoknál a fordulat hiánya együtt idén 2,4 százalékponttal rontotta a növekedése adatot – dacára annak, hogy a költségvetési politika kihasználja a mozgásterét.)

Van egy olyan állandó jellegzetessége is az állami gazdálkodásnak, ami annak ellenére van jelen idén is, hogy a járvány kapcsán felértékelődött az egészségügy szerepe, az év elején pedig a kormány hadjáratot hirdetett ellene: a kórházi adósságok újratermelődése. A probléma jóval korábbra nyúlik vissza, de a lényeg az utóbbi szűk két évet ábrázoló grafikonon is nyomon követhető:

Mint látszik, az év eleji konszolidációt követően ismét növekedésnek induló, november végén 45 milliárdos adósság viszonylag kedvező a tavaly november végi közel 71 milliárdhoz képest, de a szeptember-októberi stagnálás után ismét nőtt a tartozásállomány. „Másrészt ez az adósság ahhoz képest rendkívül magas, hogy az elektív^*Az elektív ellátás az orvosszakmai szempontok szerint észszerű időn belül ütemezett, az egészségi állapot kockázata nélkül halasztható diagnosztikai vagy terápiás tevékenység. műtétek elég nagy része kiesett, halasztódott idén, így összességében kevesebb eszközt használtak fel a kórházak. Ez azt mutatja, hogy a kórházi finanszírozással továbbra is baj van” – mondja Rásky László, a sokféle kórházi, egészségügyi beszállítót tömörítő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Ráadásul a szövetség tagjai nem is érzik kedvezőbbnek a helyzetet, hasonló nehézségekkel küzdenek, mint tavaly ilyenkor. Sőt, a járvány hatásai miatt a hazai orvosieszköz-ipari kis- és közepes vállalkozások a korábbi éveknél is nehezebben tudják elviselni a kórházak hektikus számlakiegyenlítését. A szövetség ezért még a nyáron a kormányhoz fordult, előrehozott adósságkonszolidációt kérve, és ennek nyomán Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár utasította a kórházakat, hogy fizessék ki a lejárt tartozásaikat. De pénzt nem adott ehhez a kormány, így csak a nem túl bőséges tartalékaikat mozgósíthatták az intézmények, ami az adósságállomány szeptember-októberi stagnálására volt elég.

Informálisan azóta is jönnek-mennek a hírek arról, hogy lesz-e konszolidáció, de ezek teljesen ellentmondásosak

– teszi hozzá Rásky László. A szövetség ezért tegnap ismét arra kérte a kormányt, hogy mielőbb intézkedjen az egészségügyi intézmények lejárt tartozásainak kifizetéséről. Azzal érvelnek, hogy az elektív ellátás visszafogása miatt csökkenő forgalom, valamint a kifizetetlen számlák súlyos gazdálkodási nehézséget okoznak annak a csaknem négy és félezer, szinte kivétel nélkül mikro-, kis- és közepes vállalkozásnak, amelyek – az egészségügyi dolgozók önfeláldozó munkája mellett – eszközeikkel és szolgáltatásaikkal biztosítják a gyógyítás feltételeit és a magyar egészségügy működőképességét.

A cégek mindent megtettek azért, hogy a nehézségek ellenére megtartsák több tízezer munkavállalójukat. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet már sokuk számára tarthatatlan. A járványhelyzetben elengedhetetlenül fontos az egészségügy folyamatos és magas szintű működésének biztosítása. A mielőbbi és teljes adósságrendezésre a betegellátás biztonsága és a beszállító vállalkozások működőképességének fenntartása érdekében is szükség van

– írja a közlemény.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKeresztapa-stílusra váltott a kormány, de ezzel a magyar cégeket vérezteti kiPolitikai erődemonstráció a kórházi adósságok központosított tárgyalása, amely az esetleges megtakarításnál több kárt okoz.

A szektorban dolgozó vállalkozások számára további nyitott kérdések is vannak, például az, hogy milyen változással jár, hogy a kórházi beszerzések a Központi Ellátási Főigazgatósághoz kerültek. Erről még nincsenek tapasztalatok, ahogy természetesen arról sem, hogy az egészségügy reformja mivel jár. Ez azért érdekes számukra is, mert a kórházakban a nem helyben alkalmazotti státuszban lévő orvosok miatt az utóbbi években egyre több bérjellegű költség jelent meg megbízási díjként a dologi kiadások között. Az utóbbiak szintje viszont állandó volt, nehezítve a beszállítók kifizetését. Így az utóbbiak számára is fontos, milyen áttételes hatásai lesznek az orvosok béremelésének és a másodállások engedélyhez kötésének.

Ami biztosan előremutató lehet Rásky László szerint, az a készletgazdálkodás egységes nyilvántartásának megvalósítása. Ez korszerű nyomon követési technikával párosítva segíthet tisztázni, hogy mennyit lehet spórolni jobb szervezéssel ezen a téren. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint milliárdokról van szó, talán tízmilliárdról is, de biztosan nem 45-75 milliárdról.

A fentiek alapján az is világosan látszik, hogy még ez az utóbbi összeg sem olyan hatalmas, ha az idei költségvetési átcsoportosításokhoz viszonyítjuk. (A budai Várnegyed megújítására például most is jut 73,6 milliárd.) De hasonlíthatjuk ahhoz az 50 milliárd forinthoz is, amellyel a kormány a hazai egészségipari gyártók beruházásait támogatja. A múlt héten aláírt szerződések szerint a beruházások költségének átlagosan 80 százalékát az állam állja, ám a cégek örömre valószínűleg csak akkor lesz majd tartós, ha a magyar egészségügynek leszállított termékeik után nem kell majd nekik is beállniuk a kifizetésre várók hosszú sorába.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmit az egészségügyben extraprofitnak mond a kormány, azért a NER le sem hajolMég ha el is tüntetik a nyereség egy részét, akkor sem életszerű, hogy a beszállító multik tehetnek az évről évre újratermelődő kórházi adósságokról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adósság járvány költségvetés kórházak koronavírus Olvasson tovább a kategóriában