A fideszes politikai és a gazdasági kapcsolatépítés kéz a kézben jár a balkáni országokban. Észak-Macedóniától kezdve Szerbián és Horvátországon át Szlovéniáig egyre inkább üzletileg is jelen vannak a NER vállalkozói, a helyi konzervatív pártok pedig Orbán Viktor politikáját támogatják európai szinten, akár éppen az Európai Néppártban.
Orbán legelkötelezettebb politikai szövetségese az EU-ban a szlovén Janez Janša és pártja, az SDS lehet. A szlovén miniszterelnök 2019-ben a Fidesz EPP kizárásának lebegtetésekor már azt is kijelentette, hogy ha a Fideszt eltávolítják, akkor ők is távoznának az EPP-ből.
A Fidesz, illetve a szlovén kormánypárt és annak gazdasági holdudvara közötti üzletek olykor elég furcsa eredményeket hoznak, a magyar lélegeztetőgépeken például 2 milliárd forintot is kereshetett egy SDS-hez közel álló vállalkozás.
Ennél furcsább üzlete is van azonban a magyar államnak a délnyugati, 2 milliós szomszédunknál. Ahogy a lendvai Népújság megírta, tavaly decemberben lezárult az a hosszas ügylet, amellyel a magyar állami Comitatus Energia Zrt. 9 millió euróért megvásárolta a szlovéniai magyarság központi településén, a 3 ezer fős Lendván a helyi termálfürdőt.
Mi azóta sem kaptunk választ arra, hogy erre mi szükség volt. Az ügylet idején a magyar állam tulajdonosi jogait az MNV Zrt. képviselte, de az a Comitatus-hoz irányított minket, amely cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Időközben a fürdőnek új tulajdonosa kellene, hogy legyen: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis 2020 júniusában benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozására, és ebből július 16-án törvény is lett.
A jogszabály indoklása szerint ez a szervezet a magyar gyökerű épületek vásárlásáért és üzemeltetéséért felelős az ország határain túl. Az alapítvány megkapta a Comitatus Zrt. részvényeit is – csakhogy a lendvai gyógyfürdőnek nincs olyan kulturális értéke, vagy magyar hagyománya, amely a törvény indoklásában felsorolt célokhoz kapcsolódna. Sajnos az alapítványt sem tudtuk megkeresni, egyelőre ugyanis nem jött létre – nem szerepel a bíróságok civil szervezetek nyilvántartására szolgáló adatbázisában.
Információk híján nem tudjuk, mi a magyar állam terve a lendvai fürdővel, az azonban biztos, hogy az üzleti beszámolók alapján nem megy kiugróan jól. A fürdő 2018-ban 1,1, tavaly pedig 1,8 milliárd forintnak megfelelő árbevételt ért el, az adózott nyeresége pedig 4, illetve 27 millió forint volt csupán.
Az ügyletet többféleképpen lehet értékelni, egyrészt az elmúlt két év átlagos nyeresége alapján azonnal adódik, hogy 207 éves profitot fizetett az eladónak a magyar állam. Másrészt a cég éves beszámolója alapján 6,1 millió eurót ér a fürdő épülete, és 1,5 millió eurót a földterület, ami összesen 7,6 millió euró, a cég összes eszközét azonban a mérlegben pontosan 9 millió euróra értékelik. Kérdés, hogy a piac is ezen az áron értékelné-e az épületeket.
Ha sikerülne a magyar tulajdonosnak a mostani profitrátát (a fürdő-üzemeltetésben már-már világbajnok mértéknek számító) 10 százalékra emelni, akkor is 18 éves profitot fizetett ki a magyar állam az ingatlanért.
A jövő azonban még az üzemeltető cég szerint sem ígérkezett ilyen fényesnek: a június 30-án készített, a 2019-es évre vonatkozó beszámolóban azt várták, hogy 2020-ban a felére esik a bevétel a koronavírus-járvány miatt. Ez borítékolhatóan veszteségessé teszi a fürdőt az idei évre.
A fürdő a járvány miatt március és június között összesen 20,6 ezer euró közvetlen támogatást és 149,6 ezer euró bértámogatást kapott – ez összesen 60 millió forintnak felel meg. A szűkmarkú magyar bértámogatásokhoz képest ez igencsak nagy összeg, hiszen az időarányos*2019-ben 1679 ezer euró volt az éves bérköltség, a támogatás március – június hónapokra vonatkozik. bérköltségek 27 százalékát fizették ki a szlovén adófizetők pénzéből.
Az eladó a legnagyobb szlovén hotelvállalkozás volt. A Sava Turizem d.d. 2019-ben 99 millió euró (35 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből 4,5 milliárd forintnak megfelelő adózott eredményt termelt, a cégnek összesen 15 hotelje, 6 termálfürdője és 5 kempingje van. Ha nekik nem sikerült a lendvai termálfürdőt az említettnél hatékonyabban és eredményesebben üzemeltetni, kérdés, hogy miért sikerülne a magyar kormánynak?
Magyarország egyébként tele van a lendvaihoz hasonló létesítménnyel, a magyar turizmus egyik húzóágazatának a gyógy- és termálfürdők számítanak. A Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiája is kiemeli, hogy 225 turisztikailag jelentős fürdő van Magyarországon, és a turisták 12,9 százaléka a fürdők miatt jön hozzánk (amikor nincs világjárvány), illetve a vendégéjszakák ötöde is a fürdőkhöz kötődik.
Közélet
Fontos