Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. november 10. 10:12 Közélet

A szörnyű holland tapasztalatok alapján van értelme, hogy az általános iskolák kimaradnak a távoktatásból

Tavasszal és a második hullám alatt is világszerte sok helyen zárták be az iskolákat a járvány terjedésének megfékezése érdekében: az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatai alapján a világ iskoláskorú népességének 95 százalékát érintették a korlátozások, így ebből a szempontból a 2020-as az oktatástörténet leginkább kaotikus éve.

Annak ellenére, hogy sok adatunk és elemzésünk még mindig nincsen az iskolabezárások hasznáról és költségeiről, még az utóbbi hetekben is voltak olyan országok, ahol az iskolák a járvány miatt zárva tartottak. Más országokban viszont látványosan kerülték ezt a megoldást, többek között például Angliában, Németországban vagy Franciaországban is úgy hoztak mostanában viszonylag szigorú korlátozó intézkedéseket, hogy az iskolák legalább részben nyitva maradtak.

Magyarország sem kivétel ez alól: az Orbán Viktor által hétfőn bejelentett korlátozó intézkedések alapján az egyetemeken és a középiskolákban újra bevezetik a távoktatást, ugyanakkor az általános iskolákban és a középiskolákban 8. osztály alatt marad az iskolába járás. Az iskolabezárások szükségessége világszerte nehéz és kényes kérdés, ugyanis tavasszal sok szülő a saját példáján tanulta meg, hogy milyen az, amikor a gyerek otthonról tanul, miközben neki elvileg otthonról kellene dolgoznia. Sokaknak pedig a gyerek miatt kellett otthon maradniuk, mert nem tudtak home office-ban dolgozni.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a járvány megfékezése szempontjából ne lehetne egy méltányolható cél, hogy a gyerekek ne szedjék össze a vírust az iskolában, de az intézkedés mérlegelése szempontjából az is fontos, hogy tudjuk, milyen hatása van a távoktatásnak a tanulásra.

Egy friss kutatás alapján szörnyű: három kutató a tavaszi, 8 hétig tartó hollandiai iskolabezárások hatásait vizsgálva arra jutott, hogy

az általános iskolások körében a távoktatásnak nagyjából olyan volt a hatása, mintha a távoktatás alatt szinte teljesen kimaradtak volna a diákok az oktatásból.

Erre a kutatók a távoktatás bevezetése előtt és után írt országos (sztenderdizált) felmérések eredményeit a korábbi évek teljesítményével összevetve jutottak. A kutatók egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy egy átlagos diáknak nagyjából egyötöd tanévnyi tanulás esett ki a teljesítménye alapján. Ez nagyjából pont két hónap, amennyi ideig a távoktatás is tartott. A hátrányos helyzetű gyerekek és a kevésbé képzett szülők gyerekei az átlagosnál is rosszabbul teljesítettek a teszteken. A vizsgák alapján a diákok általános képességei is gyengébbek voltak, viszont sokkal nagyobb volt a visszaesés a konkrét tananyagot ellenőrző kérdések esetében.

A kutatók szerint nem kizárható, hogy önmagában a távoktatáson kívül más, például a járvány és a vele együtt járó nehézségek, például a szülők munkahelyének megszűnése okozta stressz is hozzájárult a diákok teljesítményének romlásához. Mindemellett az is fontos tényező az eredmények tágabb értelemben vett relevanciája szempontjából, hogy a hollandiai eredmények úgy lettek ennyire rosszak, hogy viszonylag rövid volt a kijárási korlátozás, és Hollandiában világviszonylatban is magas a lakosság körében a szélessávú internethozzáférés, tehát a technológia adott volt ahhoz, hogy a távoktatás jól működjön.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: A tanároknak meg kell tanulnia, hogy nem kontrollálhatják mindig a tanulókatMár a járvány és a kényszerű távoktatás előtt is idejétmúlt szemlélet volt, hogy a tanárnak és a diáknak egy térben kell lennie, hogy oktatás történhessen. Moss László, az Eötvös gimnázium igazgatója az Ezután podcast vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Hollandia oktatás tanulmány távoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2023. május 26. 12:35 Közélet, Pénz

Olyan rossz állapotban van a magyar költségvetés, hogy az már a befektetőknek is kezd feltűnni

A rezsicsökkentés, az egykulcsos jövedelemadó és a gazdasági növekedés beáldozása is felmerül a költségvetés egyensúlyának megőrzésére vonatkozó lehetőségek között.

Stubnya Bence
2023. május 25. 17:19 Közélet

Két évre ígérték, de jövőre is megmaradnak a hungarikumnak számító extraprofitadók

Konkrétumok még nem hangzottak el, de úgy néz ki, hogy lesz olyan extraprofitadó, ami nő, olyan, ami csökken, és olyan is, amit kivezethetnek.

Stubnya Bence
2023. május 25. 14:06 Közélet

Orbán Viktor projektjének része, vagy csak a magyar diákokat segíti az MCC bécsi egyetemvásárlása?

Az intézmény elnöke nem fél az intézmény átpolitizálódásától, egy CEU-s szociológus szerint viszont Orbán ellen CEU-t épít az MCC-vel, és a Modul felvásárlásának célja az európai politikai befolyásának kiterjesztése.

Fontos

Nagy Zsolt
2023. május 27. 17:32 Pénz, Világ

Orbánék új barátja élőben mutatja meg, hogy kell nagyban Monopoly-t játszani

A háború után meglóduló energiaárak alaposan kitömték a katari államkasszát, és a pénzt nem restek részben a külpolitikai céljaik mentén befektetni.

Trippon Mariann
2023. május 27. 13:03 Pénz

Fordul a kamatciklus a világban?

Az előző időszak masszív kamatemelései után a fejlett gazdaságokban tetőzött vagy hamarosan tetőzik a szigorítási ciklus, a piacok már a várható kamatcsökkentésekre fókuszálnak.

Stubnya Bence
2023. május 27. 04:32 Podcast

Nem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenet

Habár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.