Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. november 10. 10:12 Közélet

A szörnyű holland tapasztalatok alapján van értelme, hogy az általános iskolák kimaradnak a távoktatásból

Tavasszal és a második hullám alatt is világszerte sok helyen zárták be az iskolákat a járvány terjedésének megfékezése érdekében: az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) adatai alapján a világ iskoláskorú népességének 95 százalékát érintették a korlátozások, így ebből a szempontból a 2020-as az oktatástörténet leginkább kaotikus éve.

Annak ellenére, hogy sok adatunk és elemzésünk még mindig nincsen az iskolabezárások hasznáról és költségeiről, még az utóbbi hetekben is voltak olyan országok, ahol az iskolák a járvány miatt zárva tartottak. Más országokban viszont látványosan kerülték ezt a megoldást, többek között például Angliában, Németországban vagy Franciaországban is úgy hoztak mostanában viszonylag szigorú korlátozó intézkedéseket, hogy az iskolák legalább részben nyitva maradtak.

Magyarország sem kivétel ez alól: az Orbán Viktor által hétfőn bejelentett korlátozó intézkedések alapján az egyetemeken és a középiskolákban újra bevezetik a távoktatást, ugyanakkor az általános iskolákban és a középiskolákban 8. osztály alatt marad az iskolába járás. Az iskolabezárások szükségessége világszerte nehéz és kényes kérdés, ugyanis tavasszal sok szülő a saját példáján tanulta meg, hogy milyen az, amikor a gyerek otthonról tanul, miközben neki elvileg otthonról kellene dolgoznia. Sokaknak pedig a gyerek miatt kellett otthon maradniuk, mert nem tudtak home office-ban dolgozni.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a járvány megfékezése szempontjából ne lehetne egy méltányolható cél, hogy a gyerekek ne szedjék össze a vírust az iskolában, de az intézkedés mérlegelése szempontjából az is fontos, hogy tudjuk, milyen hatása van a távoktatásnak a tanulásra.

Egy friss kutatás alapján szörnyű: három kutató a tavaszi, 8 hétig tartó hollandiai iskolabezárások hatásait vizsgálva arra jutott, hogy

az általános iskolások körében a távoktatásnak nagyjából olyan volt a hatása, mintha a távoktatás alatt szinte teljesen kimaradtak volna a diákok az oktatásból.

Erre a kutatók a távoktatás bevezetése előtt és után írt országos (sztenderdizált) felmérések eredményeit a korábbi évek teljesítményével összevetve jutottak. A kutatók egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy egy átlagos diáknak nagyjából egyötöd tanévnyi tanulás esett ki a teljesítménye alapján. Ez nagyjából pont két hónap, amennyi ideig a távoktatás is tartott. A hátrányos helyzetű gyerekek és a kevésbé képzett szülők gyerekei az átlagosnál is rosszabbul teljesítettek a teszteken. A vizsgák alapján a diákok általános képességei is gyengébbek voltak, viszont sokkal nagyobb volt a visszaesés a konkrét tananyagot ellenőrző kérdések esetében.

A kutatók szerint nem kizárható, hogy önmagában a távoktatáson kívül más, például a járvány és a vele együtt járó nehézségek, például a szülők munkahelyének megszűnése okozta stressz is hozzájárult a diákok teljesítményének romlásához. Mindemellett az is fontos tényező az eredmények tágabb értelemben vett relevanciája szempontjából, hogy a hollandiai eredmények úgy lettek ennyire rosszak, hogy viszonylag rövid volt a kijárási korlátozás, és Hollandiában világviszonylatban is magas a lakosság körében a szélessávú internethozzáférés, tehát a technológia adott volt ahhoz, hogy a távoktatás jól működjön.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: A tanároknak meg kell tanulnia, hogy nem kontrollálhatják mindig a tanulókatMár a járvány és a kényszerű távoktatás előtt is idejétmúlt szemlélet volt, hogy a tanárnak és a diáknak egy térben kell lennie, hogy oktatás történhessen. Moss László, az Eötvös gimnázium igazgatója az Ezután podcast vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Hollandia oktatás tanulmány távoktatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2024. május 23. 10:43 Közélet, Vállalat

Sokmilliárdos pénzhegyen ülő állami cég került Lázár János alapítványának tulajdonába

Évről évre több milliárd forintos nyereséget ér el az a vállalat, amit most adott át ingyen az állam a Lázár János által kezelt alapítványnak.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Fontos

Pletser Tamás
2024. május 26. 05:22 Világ

Messze van még a világ olajfogyasztásának csúcsa

Az egy főre jutó fogyasztás alapján a világ olajfüggése közel 45 éve gyakorlatilag állandó, és nem látszik, mitől változna ez meg belátható időn belül.

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.