Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. április 30. 13:59 Közélet

Tyúklopásért halál?

(A szerző közgazdász, közpolitikai elemző az ELTE és a Budapest Intézet kutatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Tudjuk, a COVID-19 járványnak nem csak úgy lehet valaki különösen kiszolgáltatott, hogy egyéni kockázati csoportokba tartozik (idős, krónikus betegségektől szenved), hanem úgy is, hogy helyzetéből fakadóan nem tudja magát otthon elzárni a fertőzéssel fenyegető kapcsolatoktól. Hazai és nemzetközi megfigyelésekből is tudjuk, hogy ebből a szempontból is különösen veszélyes helyek a hajléktalanszállók, az idősotthonok, a fogyatékkal élők intézményei.

Kevésbé luxuskörülmények közt, de ezek a helyek mind egy-egy Grand Princess járványhajó: összezárják a lakóikat – ha beüt a vírus, nem nagyon van menekvés. Ezek közé a helyek közé tartoznak a börtönök is. Az Egyesült Államok Ohio államának Marion fegyházában az ott raboskodó elítéltek 80 százaléka, az őrök és a személyzet több, mint 40 százaléka, összesen több, mint 2000 ember kapta el a vírust.

Magyarországon a büntető törvénykönyv és az eljárási szabályok szigorítása óta európai összehasonlításban különösen zsúfolt büntetésvégrehajtási intézményekben a  nagyjából 18 ezer ember várja rettegve, hogy sorsát megpecsételje a behurcolt kór. Közülük több, mint 2500-an ötven évesnél idősebbek, 25 százalékuk két évnél rövidebb ítélettel ül, több, mint felük nem visszaeső. Bár védelmükben a a büntetésvégrehajtás kompetens vezetői meghoztak jónéhány intézkedést (például megtiltották, hogy családjuk látogassa őket (plexi-üveg mögé rendelve őket, illetve Skype-os találkozókat szervezve helyette), ez viszont a külvilághoz való utolsó érzelmi kötelékeiket oldja el. Nem csoda, hogy hasonló körülmények között Észak-Olaszországban elkeseredett börtönlázadások törtek ki.

A helyzet enyhítésére egy kézenfekvő, egyszeri intézkedés kínálkozik, ami nem a büntetésvégrehajtás hivatalnokainak, hanem a politikai döntéshozók kompetenciája.

Ez az intézkedés az elítéltek egy részének hazaengedése.

Ez reményt és a vírus előli menekvést adna azoknak, akiket kiengednek, több helyet a belső izolációra azoknak, akik bent maradnak. Egy olyan járvány-ellenes intézkedésről van szó, ami azoknak sem kell, hogy ellenszenves legyen, akik nem éreznek különösebb empátiát bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztéssel sújtott polgártásaik iránt. Nem igényel milliárdokat, sőt, pénzt spórol meg a költségvetésnek, nem is keveset. Plusz segítséget jelent a bajban az otthon rettegő, gyakran szélsőséges szociális nehézségekkel szembenézni kénytelen  családtagoknak. A javaslat nem különösebben innovatív: Irántól Norvégiáig számos országban meg is lépték már ezt a kézenfekvő intézkedést az elmúlt napokban.

Ez jogilag történhet úgy, hogy az elítéltek egy büntetőpolitikai, emberiességi és járványügyi szempontok alapján kiválasztott csoportjának (például  a nem visszaesőknek, a nem erőszakos bűncselekményeket elkövetőknek, az olyanoknak, akinek már csak rövid idő van hátra a büntetéséből vagy az idősebbeknek) részleges amnesztiát hirdetnének, de történhet a méltányosság most is meglevő eszközei (halasztás, félbeszakítás, kimaradás, eltávozás – ezeket éppen, hogy betiltják most, nehogy behurcolják a rabok kívülről a ragályt) tömeges, a járvány végéig szóló alkalmazásával is. Akár a kettő kombinálása (a büntetés  félbeszakítása, majd később amnesztia) is szóba jöhet.

Az amnesztia ellen nyomós érv lehet, hogy

  1. csökkenti a jövőben a börtönbüntetés elriasztó hatását
  2. túl hamar újra a társadalomra szabadít egy csomó bűnözőt
  3. csökkenti a börtönmunkára (maszkvarrás!) fogható munkaerőt.

Az (1) itt, vis maiorról lévén szó, aligha fenyeget (ugyan mennyire meggyőző ez: „ha bevarrnak, úgyis elengednek majd egy következő világjárvány miatt”???), a (2) kezelhető oly módon, ha olyanokat engedünk ki, akiknél alacsony a bűnismétlés valószínűsége, a (3) a fegyházban kieső munkáskezek pedig legalább olyan jól hasznosulnak otthon, a gyakran a lakásvesztéssel, sőt, éhezéssel szembenéző család támogatásában. 

Magyarországon, ha például csak a nem visszaesők kétharmadát engednék ki, a rabok körülbelül harmadát haza lehetne engedni.

A hivatalos álláspont azonban most teljesen elzárkózó: „Magyarországon nem indokolt a fogvatartottak büntetésük letöltése előtti szabadon bocsátása”.

Egyetlen, politikai érv szól az ellen, hogy ezt a járvány-ellenes intézkedést minél hamarabb elfogadja az Országgyűlés: az Orbán-rezsim, mely a fenti szigorításokat is elfogadta, keménykezű, büntető ideológiával került hatalomra – nem is olyan rég épp a börtönök zsúfoltságáért a raboknak járó kártérítés visszatartásával igyekezett népszerűségét karban tartani. Bármilyen amnesztiát hirdetni részükről pálfordulás lenne.

De vajon emberek százainak-ezreinek élete most, amikor amúgy sem a kormány drákói büntetőjogi politikájának konzisztenciája van a közfigyelem középpontjában, nem ér meg egy ilyen pálfordulást?

2015-ben Orbán megint megpedzette, hogy vissza kellene hozni a halálbüntetést, de a megannyi csínyüket eltűrő Európai Unió olyan hevesen csapott az asztalra, hogy gyorsan elengedte az ötletet. Ha nem mutat most némi kegyelmet, a járvány most elvégzi a piszkosmunkát a hóhér helyett: a világjárvány egykönnyen képes lesz a túlzsúfolt magyar börtönökben nem csak gyermekgyilkosok, hanem tyúktolvajok börtönbüntetését is virális oroszrulett által végrehajtott halálos ítéletté változtatni. Ezt akarjuk?

Közélet börtön büntetés-végrehajtás koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. augusztus 5. 17:10 Közélet

Versenyképesség: mit látni a jövőből?

Az MNB valahogyan kihozta, hogy Magyarország versenyképesebb, mint a többi visegrádi ország. De a legfontosabb kérdésekre nem kapunk választ.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.

Hajdu Miklós
2020. július 29. 13:16 Közélet

Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával

A gazdaságpolitikusok döntő többsége egyelőre még a termelés visszaállítására koncentrál, de a járványt követő gazdasági összeomlás rámutat, hogy a jóllét növeléséhez más tényezőket is ideje figyelembe venni.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.