A Kárpátalján élő Ilona 45 évesen döntött úgy, hogy férjével együtt külföldön próbál szerencsét. “Akkoriban másfélezer hrivnya [mai árfolyamon 18 ezer forint] volt a fizetésem, a számlák pedig 4000 hrivnyát [47 ezer forintot] tettek ki. Az ember nem szívesen hagyja itthon a családját, de a lányaim már férjhez mentek, anyóst-apóst pedig segíteni kellett. Ezért úgy voltunk, menjünk, próbáljunk meg pénzt keresni” – indokolta hét évvel ezelőtti döntését Ilona.

Éveken keresztül dolgoztak csehországi gyárakban, majd megszülettek az unokák, és Ilonáék szerettek volna közelebb kerülni hozzájuk. Míg Csehországból csak három havonta mehettek haza, Magyarországról egy-két havonta meg tudják tenni. Férjével együtt egy éve dolgoznak egy kisebb nyugat-magyarországi autóipari beszállítónál. Egy hasonló gyári munkával havi nettó 180-200 ezer forintot is megkereshetnek pótlékokkal, ami a három-négyszerese annak, amennyit Ukrajnában lehetne keresni.

Az elmúlt egy hónap azonban teljesen felforgatta az életüket. Kisemmizve, állás nélkül maradva töltik napjaikat kárpátaljai otthonukban. Autójukat és ruháik jelentős részét kénytelenek voltak Magyarországon hagyni, ahová bizonytalan ideig nem térhetnek vissza az átkelés ellehetetlenülése miatt.

“Ez a válság nagyon betett nekem. Szerettünk volna Magyarországon maradni, most nagyon csalódott vagyok. Most ülünk itthon, amíg tart a pénzünk”

– mondta Ilona, aki szerint munkát szinte esélytelen találni Kárpátalján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ukrán vendégmunkásokra építve hasít a Wizz AirEgyre fontosabb az ukrajnai légi piac, pár hónapon belül már öt ukrán városból lesz közvetlen járat Budapestre.

A koronavírus hatására munkájukat elvesztő kárpátaljai magyarok és ukránok tízezres nagyságrendben kényszerültek visszatérni hazájukba Magyarországról az elmúlt hetekben. Sokan maradtak Ilonáékhoz hasonlóan számottevő tartalékok és pénzkereseti lehetőség nélkül. Azok közül, akik továbbra is dolgozhatnak, sokan rendkívüli dilemmával szembesültek. Nekik arról kellett dönteniük, hogy pénzt keresnek vagy Ukrajnában maradt családjukkal vészelik át a járványt, mivel a határon lehetetlenné vált az ingázás.

Özönlenek a határon

Az elmúlt években több tízezren érkeztek Magyarországra vendégmunkásként Ukrajnából. Döntő többségük Ilonáékhoz hasonlóan kölcsönzött munkaerőként dolgozott. A járvány az ipari szektorok közül leginkább az autóipart érintette, ahol a legtöbben dolgoznak kölcsönzött munkaerőként. Az autógyárak átmeneti bezárása vagy az autóipari beszállítók kapacitáscsökkentése miatt pedig először jellemzően a kölcsönzött munkaerőtől válnak, mivel ez a legrugalmasabb foglalkoztatási forma.

Ilona és férje is azok között volt, akiket március közepén küldtek el az autóalkatrészeket készítő gyártól. A megrendelések visszesésére hivatkozva a dolgozók negyedétől váltak meg. Ilonáéknek azért jött ez különösen rosszul, mert éppen pár nappal korábban derült ki, hogy adóhivatali eljárás indult a kölcsönző cég ellen, amelynek az alkalmazásában álltak. Férjének és neki is másfél havi fizetésével maradtak adósok, így lényegében semmilyen tartalékuk nem maradt.

Ezt követően átkerültek egy másik kölcsönző kötelékébe, amely segített nekik elhelyezkedni egy élelmiszer-üzletláncnál. A márciusi pánikvásárlások miatt jelentősen megnövelték létszámukat az áruházak, de ahogy lecsengett a roham, szintén a kölcsönzött munkaerőtől szabadultak meg. Ilona és férje húsvét előtt vesztette el az állását, és mivel a kölcsönzőjük nem talált nekik munkát, hazaindultak Kárpátaljára.

Ukrán határőrök mérik egy belépő gépkocsivezető testhőmérsékletét a Csaphoz közeli Tisza közúti határátkelőn. Fotó: Nemes János/MTI

Mivel a járvány miatt Ukrajnába csak ukrán rendszámmal és ukrán útlevéllel lehet bejutni, a ruháikkal telepakolt, magyar rendszámú autójukat kénytelenek voltak egy Magyarországon élő rokonuknál hagyni. A határ annyira tele volt hasonló sorsú ukrajnaiakkal, hogy közel öt órát vártak az átkelésnél. “Csak aznap 5-600 ember mehetett át a határon. A határőrök mondták is, hogy hetek óta minden nap ez van” – mondta Ilona, aki szerint tízezres létszámban térhettek haza Ukrajnába magyarországi vendégmunkások.

Hasonló arányt feltételez az egyik jelentős munkaerő-kölcsönző cég, a Work Force Kft. is. A cég operatív igazgatója, Dulkai Miklós szerint a kölcsönzőknél dolgozó mintegy 150 ezer ember 30-40 százaléka érkezett Ukrajnából. Becslése szerint az elmúlt hetekben a kölcsönzött munkaerőként dolgozó ukrajnaiak húsz százaléka veszthette el a munkáját, 5-15 ezerre tenné a számukat.

Hasonló létszámban hagyhatták el ukrán vendégmunkások az építőipart is. Az Indexnek korábban azt mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, hogy 15 ezer szerb és ukrán vendégmunkás „talicskát, lapátot eldobva azonnal hazaindult a határok lezárásának bejelentésekor”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött ígyNem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

A kölcsönzött munkaerőként dolgozó ukrajnaiak Dulkai Miklós szerint “nagyon nagy többsége” betanított munkásként dolgozik gyárakban. Számos magyar cégre jellemző felállás, hogy a munkaerő 60-70 százaléka saját állományban, a maradék 30-40 százalék pedig kölcsönzött, döntő többségben ukrajnaiakból áll. Van olyan magyar cég, ahol ezres nagyságrendben dolgoznak ukránok.

Dulkai Miklós szerint a kölcsönzött ukrajnai döntő többségében nem kárpátaljai magyar, mivel “ők már elfogytak”. “Egyre keletebbre kell menni Ukrajnában, hogy toborozni tudjunk Magyarországra munkaerőt” – mondta Dulkai.

Bepánikoltak, hazamentek

Az ukránok mellett rengeteg kárpátaljai magyar is hazatért Magyarországról, és nem feltétlenül azért, mert elvesztették a munkájukat. Ilyen Sándor is, aki segédmunkásként dolgozik három éve egy győri építőipari cégnél. A vállalatnál 14-en voltak kárpátaljaiak, és közülük kilencen március közepén döntettek úgy, hogy hazautaznak a családjukhoz. “Bestresszeltünk, bepánikoltunk és úgy döntöttünk, hogy hazajövünk” – mondta Sándor, aki szerint akkor még lett volna munka a cégnél, bár azóta ez megváltozott, kifogytak a munkákból.

Sándor két gyereke és felesége Kárpátalján él, és korábban hat hetente tudott hazamenni hozzájuk.

“Most azt várjuk, hogy megnyíljon a határ, mert itt sehol nincs munka, nem lehet pénzt szerezni”

– mondta Sándor. Sok kárpátaljaihoz hasonlóan hiába van magyar és ukrán útlevele, jelen helyzetben nem tud átmenni a határon. Ukrajnába ugyanis csak ukrán útlevéllel tudott bejutni, Magyarországba viszont csak akkor tudna visszajönni, ha a magyar útlevelével ment volna ki.

“Maximum három hétre vannak tartalékaink”- mondta Sándor. Ő szintén arról beszélt, hogy egy környékbeli üzemben havi 40 ezer forintnyi hrivnyát fizetnek, így abban gondolkodik, hogy megpróbál “falvakban házkörüli munkákat” szerezni.

Ukrajnába hazatérő vendégmunkásokat szállító kisbuszok várakoznak a záhonyi határátkelőhelyen 2020. Fotó: Balázs Attila/MTI

Az ingázás ellehetetlenítése számos család életét forgatta fel. Zoltán korábban éveken át vendégmunkásokat fuvarozott Ukrajnából Európa számos pontjára, a gyerekei miatt azonban úgy döntött, hogy biztonságosabb munkát keres a határhoz közel. Egy kisvárdai cégnél dolgozik tavaly óta, így minden hétvégén haza tudott menni feleségéhez és két kisgyerekéhez.

Amikor március közepén hazautazott családjához, gyorsan döntést kellett hozniuk, mert bejelentették a határ lezárását. “A feleségem döntötte el, hogy visszajönne velem Magyarországra, mert bezárták az ovit, és nehezebb lett volna neki a két gyerekkel” – mondta Zoltán. Mivel anyósáék Kisvárda közelében laknak, ideiglenesen hozzájuk költöztek. “Volt, aki azon a hétvégén hazament Kárpátaljára, de már nem engedték vissza őket. Nekünk pár órán múlott, hogy át tudtunk jutni” – mondta.

Zoltánnak rengeteg olyan ismerőse van, akik annak ellenére sem utaztak vissza Ukrajnába, hogy tudták, le fogják zárni a határt, mivel szükségük van a pénzre. “A háború sújtotta Kelet-Ukrajnában nagyon rossz a helyzet, az onnan érkezők ahogy kapják a fizukat, utalják is hazafele. Örülnek, hogy van munkájuk” – mondta. Egy Magyarországon dolgozó ismerősének például meghalt a fia a harcokban, a felesége idegösszeroppanást kapott. “Az itteni fizetéséből kezelik a feleségét, ezért jött Magyarországra” – mondta.

Többszázezres bírság a karantén elhagyásáért

A szintén kárpátaljai származású Béla is azok közé tartozik, akik kénytelenek voltak a pénzkeresetet választani, így bizonytalan ideig nem láthatja családját. Korábban Magyarország nyugati részén dolgozott egy gyárban, de átköltözött Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol építkezéseken dolgozik.

Azért váltott, hogy többet lehessen feleségével és kisfiával. Korábban volt, hogy csak három havonta tudott hazamenni, a váltással viszont a hétvégét családjával tudta tölteni. Több mint egy hónapja azonban nem látta őket a határzár miatt, mivel nem akarta elveszteni a munkáját.

“Úgy voltam vele, hogy ameddig lehet, addig dolgozom. Egyelőre örülünk, hogy van munka” – mondta. Béla azt is mondta, hogy a határzár miatt nagyon sok Magyarországon dolgozó ismerőse megijedt, és visszament Kárpátaljára. “Most viszont azt várják, hogy jöhessenek vissza, mert ott semmi munka nincs, és nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy egy hónapnál többet ne dolgozzanak, de van, aki egy hónapot sem” – mondta.

Pestisdoktor maszkot viselő járókelők Lvivben. A középkorban a pestisdoktorok a madárcsőrre emlékeztető maszkba illatos növényeket raktak, hogy megakadályozzák a rossz levegő belélegzését. Fotó: Pavlo Palamarcsuk/MTI/EPA

Az ingázás ellehetetlenítse miatt azért sem tudnának hazalátogatni a Magyarországon dolgozó ukrajnaiak, mert a határ átlépése után két hétig tartó, nagyon szigorúan kezelt házi karantén várna rájuk. Több megkérdezett is arról számolt be, hogy a hazautazóknak a határon ki kell tölteniük egy űrlapot, amely alapján több alkalommal is bejelentés nélkül ellenőrzik a hatóságok, hogy betartják-e a karantént.

Egy ukrajnai falu, a hatezer fős Nagydobrony jegyzője, Nagy Gizella azt mondta, hogy a településre nagyjából kétszáz vendégmunkás és diák tért vissza az elmúlt hetekben. A helyszíni ellenőrzések mellett a lakosságot is bevonták a karanténba kényszerülők felügyeletére. A karanténban lévők nevét kirakták az önkormányzat Facebook oldalára és a helyi boltok is odaadták a listát, amelyet minden nap frissítették. A karantént megszegők büntetése büntetés összege egészen brutális: 17 ezer hrivnyától (200 ezer forinttól) 34 ezer hrivnyáig (400 ezer forintig) terjed.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Kárpátalja koronavírus Ukrajna ukrán munkavállalók vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában