Magyarország egyik legpatinásabb felsőoktatási intézménye, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai hetek óta aggodalommal követik az olajár és egy olajipari cég részvényeinek a mozgását. Nem véletlenül, ugyanis az első számú magyar közgazdaság-tudományi egyetem finanszírozásában talán ennek a két tényezőnek van a legnagyobb szerepe.
A bezuhanó olajár és a koronavírus következményeként bekövetkezett a legrosszabb, amitől tartottak. A kiemelt figyelemmel követett olajipari cég, a Mol igazgatósága szerda reggel bejelentette, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetre való tekintettel nem javasol idén osztalékkifizetést. Ennek pedig alapvető befolyása van a Corvinus működésére,
ugyanis az egyetemet jelentős részben ebből az osztalékból kellene működtetni.
A korábban állami intézményként működő Corvinus Egyetemet tavaly szervezték ki egy alapítvány alá, amelynek elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója lett. Hernádi kisebb csodának nevezte az egyetem átalakítását, és célul tűzte ki, hogy a Corvinus 2030-ra a világ vezető egyetemei közé kerüljön. A magánkézbe kerülő egyetemet pedig a Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvékenycsomagjának átadásából, pontosabban azok éves osztalékhozamából tervezték finanszírozni.
Hernádi Zsolt beszél a Corvinus Egyetem átalakításáról szó sajtótájékoztatón 2019. április 24-én. Fotó: Mónus Márton/MTI
Tavaly a két cég összesen 126 milliárd forint osztalékot fizetett ki (a Mol 107 milliárdot, a Richter 19-et). Ebből a Corvinus finanszírozására 13,5 milliárd forint jutott Hernádi Zsolt tavalyi bejelentése szerint*Ez amiatt több, mint 10 százalék, mert a Mol a saját részvényei után nem fizet osztalékot.. Hernádi akkor azt mondta, hogy a két cégtől származó osztalék összege nagyobb, mint az egyetem akkori állami finanszírozása.
Az egyetem ugyan továbbra is kap még állami és kutatási támogatást, valamint ösztöndíjprogramok révén is jut pénzhez, a bevételei többségét azonban a Mol és a Richter osztalékától remélheti. A Hernádi által említett 13,5 milliárd valóban hatalmas összeg, mivel az egyetem költségvetése tavaly mintegy 15 milliárd forint körül volt.
Pontosan nem lehet tudni, hogy az osztalékok mekkora részt tesznek ki az egyetem finanszírozásában, mivel az egyetem idei költségvetése eddig nem vált nyilvánossá. Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke szerint az idei költségvetés 18-19 milliárd forint körül lehet.
A Moltól tavaly kapott osztalék tehát az egyetem idei költségvetésének több mint felét fedezné.
A visszaesést jól érzékelteti, hogy míg tavaly 13,5 milliárd forintot kapott az egyetem a részvénycsomagok után, addig idén ennek kevesebb mint a tizedére, mindössze 1,2 milliárd forintra számíthat (a Richter 12 milliárdos osztaléka után).
Megkérdeztem a Corvinus Egyetemet is, hogy hogyan érinti a finanszírozásukat a Mol osztalékának kiesése, de – elég meglepő módon – a válaszuk alapján ennek nincs lényeges jelentősége. Többek között azt írták, hogy „a Corvinus Egyetem pénzügyi stabilitása több lábon áll, bevételeinek csak egy részét képezi az állami Mol-részvényekből származó osztalékfizetés“. Szerintük a modellváltás „hosszú távú stratégiai célokat szem előtt tartva valósult meg”. Mint írták, „az egyetem több évre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik, amely lehetővé teszi számunkra a jelenlegi működési forma zavartalan fenntartását“.
A Corvinus és Hernádi Zsolt korábban sem látott jelentős kockázatot abban, hogy tőzsdei cégek osztalékától teszik függővé az egyetem finanszírozását. Amikor ezzel kapcsolatban tavaly megkerestem a Corvinust és a Molon keresztül Hernádit, közös levelükben azt írták, hogy azért tartják kiszámíthatóbbnak az alapítványi formát, mert az állami támogatás összegéről évről-évre születik döntés, így az egyetemek csak egy évre előre látják a forrásaikat.
„Az alapítványi fenntartás és az üzleti szemlélet lehetővé teszi, hogy a Corvinus esetében már hosszú távon tervezzünk” – írták akkor konkrétumok említése nélkül. Arra nem tértek ki, hogy az osztalékokról ugyanúgy évente, a cégek közgyűlésén döntenek.
Az elmúlt tíz év alapján már akkor is látható volt, hogy az osztalékok összege nagyon erősen hullámzik. A tíz évvel ezelőtti válság idején például a Mol nem fizetett egyáltalán osztalékot három éven keresztül. Amikor felvetettem a Corvinusnak és Hernádinak az osztalékok ingadozását, azt válaszolták, hogy nem értenek ezzel egyet, és „két kiszámíthatóan működő tőzsdei cég áll az alapítvány mögött, és további finanszírozási forrásokat is bevonnak majd”.
Toronyai Gábor azt mondta, hogy az egyetemet működtető alapítvány tartalékait olyan 20 milliárd forintra saccolja, így szerinte az idei évet nem fogja érinteni a Mol osztalékának a hiánya. „Bő egy évnyi tartalék lehet, így az a kérdés, hogy mi lehet jövőre és az után. A mostani eset mindenesetre éles fényt vet arra, hogy mennyire bizonytalan ez a finanszírozási modell, ami már az első évben láthatóvá vált” – mondta Toronyai, aki szerint nincs ismert üzleti terve az alapítványnak.
A Corvinus átalakításának komoly hatása lehet az egész magyar felsőoktatásra. Ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Corvinus átalakításakor bejelentette, új modellt akarnak kipróbálni az egyetemen, és ha beválik, általánosítanák.
A székesfehérvári Kodolányi János Egyetem fenntartója hamarosan Gattyán György cégcsoportja, a luxemburgi bejegyzésű Docler Holding lesz. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig éppen a Mol bejelentése előtt pár napppal terjesztette be az a salátatörvényt, amely értelmében egyebek mellett további hat egyetem*Állatorvostudományi Egyetem, Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Neumann János Egyetem, Soproni Egyetem, Széchenyi István Egyetem fenntartása kerülne az államtól vagyonkezelő alapítványokhoz.
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a Corvinus esetéhez hasonlóan azzal érvelt, hogy az egyetemek átalakítása „garanciát jelent a hosszú távú működésre”, valamint „várható, hogy növekedni tud az intézmények saját bevételszerző képessége.”
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
