Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 11. 09:55 Közélet

Nem köszöni meg a természet a drágának ígérkező új Duna-hidat

(A cikk eredeti formájában a 24.hu-n jelent meg.)

Még az idén elkezdik az új Duna-híd építését, amely Kalocsát és Paksot, Bács-Kiskun és Tolna megyét fogja összekötni. Heteken belül várhatóan az is kiderül, ki kapja meg a hatalmas megbízást a 946 méter hosszú, 10 támaszon*A cikk korábbi verziójában 1133 méter és 12 támasz szerepelt, az adatokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása alapján pontosítottuk. álló, 2×1 sávos építmény kivitelezésére. Az építkezést kiemelt állami beruházássá nyilvánították, így a híd a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is.

A beruházás előkészületei gőzerővel folynak, mint a 24.hu megtudta, nemrég éppen 23,6 hektárnyi, Natura 2000-es területen található fa kivágására adott engedélyt a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala az állami beruházónak, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-nek, jóllehet a híd nyomvonala a természetvédelmi szempontból kitüntetett jelentőségű, Tolnai Duna elnevezésű természetmegőrzési területet érinti, amely a Kiskunsági, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik.

Az új híd Kalocsa nyugati elkerülőjét, az 512-es utat köti össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. A projekt tartalmazza az 512-es út 13,2 kilométeres meghosszabbítását Kalocsától Dunaszentgyörgyön át az M6-os autópályáig, ennek során 11 kilométernyi 2×1 sávos új útszakaszt is átadnak a Duna nyugati oldalán, Paks és Gerjen között pedig 9,6 kilométernyi új útszakaszt építenek fel. Kép: NIF

A Natura 2000-es státusz azt jelenti, hogy az európai ökológiai hálózat szempontjából fontos a terület, de társadalmi érdek esetén a törvény lehetőség ad olyan beruházásra, amely az élővilág megszüntetésével jár. Ilyenkor az élőhelyvesztés kedvezőtlen hatásaival arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatot kell elvégeznie a beruházónak – ez esetben fákat kell telepítenie valahol máshol. Az építési és a környezetvédelmi engedély már a NIF Zrt. zsebében van, az utóbbiban engedélyezték a növényzet kiirtását. A hatóság szerint ugyanis a 23,6 hektár kiirtandó helyszín 89 százaléka degradált, az ember természetátalakító hatásainak kitett terület, az építkezés és az üzemeltetés pedig elviselhető következménnyel jár majd az élővilágra nézve.

Kalocsának fontosabb, mint Paksnak

A kormány 2015-ben rendelkezett arról, hogy a Paks 2 projekttel összefüggésben tanulmányban kell vizsgálni egy Paks és Kalocsa között összeköttetést biztosító híd megvalósíthatóságát. A hídépítést Lázár János jelentette be, kiemelve, hogy az új hídra azért van szükség, hogy az atomerőmű-beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők is. A miniszter ekkor még azt mondta, hogy esetleg a vasutat is átvezetik rajta, ám ebből nem lett semmi, jóllehet a nyugati hídfőhöz a paksi, a keletihez pedig a kalocsai szárnyvonal esik közel.

Sajtóhírek már a bejelentés után azt pedzegették, hogy a Duna ezen szakaszára feleslegesnek tűnik egy újabb átkelő, mivel Kalocsától 27 kilométerre délre található az alig használt Szent László híd, amely Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Északon pedig Dunaújvárosnál, az M8-as átkelőjén, illetve a dunaföldvári Beszédes József hídon lehet keresztezni a folyót, azonban ezeken az útvonalakon autóval körülbelül egy óra Kalocsáról Paksra jutni.

A gerjeni kompkikötő

A kormány által megrendelt tanulmányt végül a Hegymagas Kft. készítette el, munkájukat a 24.hu a NIF Zrt.-től teljes terjedelmében megkapta. Azt reméltük, a tanulmányból kiderül, milyen számítások támasztják alá, hogy például a Kalocsán és környékén jellemző munkanélküliség enyhítésére egy több tízmilliárd forintból megépülő híd a leghatásosabb megoldás, azonban a dokumentumban ilyesmire csak általánosságban térnek ki.

Ami viszont egyértelműen kiderült, hogy a hely sajátosságai miatt csak olyan nyomvonal kerülhetett szóba, amely Natura 2000-es területeket érint, és hogy rendkívül költséges beruházásról van szó. A Hegymagas Kft. 2015-ben 36,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségeit. Ez az általunk megkérdezett építési szakember véleménye szerint mára reálisan inkább 45-48 milliárd forintot jelenthet, de a hídépítő cégek kis száma és az építőiparban bekövetkezett drágulás miatt azon sem lepődne meg,

ha az összköltségek jelentősen meghaladnák az 50 milliárd forintot.

Lukács Norbert, Tésits Róbert és Alpek B. Levente a Közlekedéstudományi Szemlében megjelent tanulmánya a számok nyelvén is közelebb visz a híd létjogosultságának kérdéséhez. A szakemberek egyebek mellett azt vizsgálták meg, hogy a híd és az atomerőmű bővítése milyen hatással lehet az érintett járások munkaerőpiacára és mobilitására. Eszerint a híd a bővítéssel összefüggésben a szállítási célokat szolgálja majd, munkaerőpiaci szempontból leginkább Kalocsa érdekelt a kivitelezésben. Mint írják:

a munkavállalók lényegesen jobb feltételek mellett érhetik el a nagyberuházás által létrejövő munkahelyeket. További települések is részesülnek e pozitív hatásból, szinte mindegyik a 30 perces útidővel elérhető intervallum-határérték alá kerül.

Azonban azt is megjegyzik, hogy a Kalocsai járásban élők inkább az utak felújítását, valamint egy kompkikötő megépítését szorgalmazzák. A szakemberek által felvázolt modell szerint a Kalocsai járásból legalább 100-120 ember fog majd közvetlenül munkát vállalni a bővítéssel összefüggésben. Szerintük Paks 2 építésének négy-öt éves periódusában a híd kihasználtsága egyértelmű,

de a beruházás megtérülése a környező települések jövőképe szempontjából még nem látható.

Cikkünk elkészítése előtt megkerestük Paks és Kalocsa önkormányzatát is, mivel szerettük volna megtudni, hogy előzetesen megvizsgálták-e a híd kiváltásának lehetséges módjait, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ahogyan a környék ellenzéki politikusai is vonakodtak véleményezni az új hidat, illetve annak költségeit és megtérülését. Egyikük név nélkül úgy fogalmazott: lehet, hogy a híd soha nem térül meg, és nem is enyhít érdemben a Kalocsa-környéki munkanélküliségen, de ártani biztosan nem fog.

Frissítés – a cikk megjelenése után a NIF Zrt. az alábbi információkat küldte:

A beruházás útépítéssel érintett teljes területe 92 hektár. Az érintett beruházási terület kitűzése után végzett felmérés alapján fás szárú növényzet (akác, nyár, fenyő, juhar, fűz, kőris, egyéb) 14,5 hektáron található. Ebből az Országos Erdőállomány adattári nyilvántartás szerint az erdő 7,43 hektár, a többi bokros fás terület, út menti fa. A kitermelésre kerülő fás növényzetre vonatkozóan a kormányhivatal a Bács-Kiskun Megyei (Foktő) részen 3,85 hektárra, a Tolna Megyei (Paks, Gerjen, Dunaszentgyörgy) részen 3,58 hektárra adott ki határozatot.

A beruházással érintett erdőállományból a cikkben szereplő 23,6 hektárnyi Natura 2000-es területtel szemben 2,4 hektárnyi erdő tartozik a „Tolnai Duna Natura 2000 területhez”, amelynek legfeljebb negyede tekinthető természetszerűnek, a többi nagyrészt idegenhonos és özönnövényekkel fertőzött.

A letermelt ligeterdőt az erdőtörvénynek megfelelően a beruházó csereerdősítéssel pótolja, amelynek eredménye a korábbinál jóval természetesebb, hazai fafajokból álló növényzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak akkor nem pénzkidobás a Paks 2, ha évtizedeken át sokkal többet fogunk fizetni az áramért, mint mostSajnos iszonyatosan drága az atomenergia, és egyre inkább az lesz. Megjárhatják a mindent az atomra tevő kis országok.

Közélet kalocsa Paks Paks 2 Paksi atomerőmű paksi bővítés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. augusztus 7. 06:43 Közélet

Túl nagyot álmodott a kormány az évi ezer modern busszal

A mélypontról sikerült elmozdulni, de a kormány olyan merész célokat tűzött ki, amelyek elérése még messze van.

Avatar
2020. augusztus 5. 17:10 Közélet

Versenyképesség: mit látni a jövőből?

Az MNB valahogyan kihozta, hogy Magyarország versenyképesebb, mint a többi visegrádi ország. De a legfontosabb kérdésekre nem kapunk választ.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 12:42 Adat

Ezt a szezont már a Balatonnál sem lesz könnyű visszahozni

A júniusi turisztikai számok még mindig nagyon rosszak. Július-augusztusban az ország egyes régióiban nagyon felpörgött a forgalom, de a kiesést ez már nem hozza vissza.

Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

Nem bűnbakot kell csinálni a szektorból, hiszen ők lehetnek alkalmasak arra, hogy megvalósítsák technológiai átmenetet.

Tóth István János
2020. augusztus 6. 06:29 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második rész

Vajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?