Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. december 18. 06:52 Közélet

Három miniszter jelentette be, most mégis hallgatnak róla

Napra pontosan egy évvel ezelőtt különösen nagy erőket mozgósított a kormányzati kommunikáció: két különböző eseményen egyaránt az iskolabuszprogramról beszélt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Utóbbiak társaságában ráadásul még ott volt Láng Zsolt II. kerületi polgármester és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is.

Miről van szó? Palkovics László nem sokkal korábban jelentette be, hogy két éven belül amerikai mintára Magyarországon is kiépül az iskolabusz-hálózat, az erről szóló előterjesztés hamarosan a kormány elé kerül. Államtitkárától azt is megtudhattuk, hogy a buszok reggel és délután az intézményekbe, napközben pedig kulturális és sportrendezvényekre szállítják majd a diákokat. Az akkori tervek szerint az első kísérleti projektek a debreceni és kecskeméti tankerületben indulnának el, nem sokkal később pedig a II. kerület is bekerült ebbe a listába. Valószínűleg Varga és Gulyás is azért nyilvánult meg a témában, mert mindkettejük egyéni választókerületének van II. kerületi része.

A lendületes indulást nem követte hasonlóan energikus folytatás, aránylag még a II. kerületben történtekről lehetett a legtöbbet megtudni. Nyár elején az önkormányzat megbízásából közvélemény-kutatás készült kétezer kerületi szülő megkérdezésével arról, hogy milyen feltételekkel vennék igénybe gyermekeik az iskolabuszokat. A szülői véleményeken túl azt lehetett még megtudni az akkori kommunikációból, hogy a projekt szakmai egyeztetésekkel, közlekedésmérnökök és más közúti közlekedési szakemberek bevonásával, illetve az iskolák és a pedagógusok szempontjainak feltérképezésével folytatódik. Ezt követhetik majd az első kísérleti járatok.

A Palkovics László által említett két évből egy már eltelt, az utóbbi fél évben azonban alig lehetett hallani a programról, ezért igyekeztem utánanézni, hogy mi a helyzet. Hivatalos információból elég kevés van, a kormány részéről illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a cikk megjelenéséig nem válaszolt a G7 kérdéseire, amelyek egyebek mellett arra vonatkoztak, hogy elindultak-e a kísérleti programok, és milyen bevezetési ütemezéssel számolnak. A II. kerülettől annyit sikerült megtudni, hogy az új (ellenzéki) polgármester, Őrsi Gergely is

„támogatja a projektet, és mindent megtesz azért, hogy tovább haladjon a tervezés, illetve a koncepció kidolgozása. Egyelőre nincs tudomásunk új fejleményekről, de kezdeményezni fogjuk a pilotprogrammal kapcsolatos egyeztetések folytatását a kormánnyal.”

Az iskolabuszok üzemeltetőiként potenciálisan érintett fuvarozó kis- és középvállalkozások sem tudnak túl sokat. Az ITM még februárban szervezett egy találkozót a szektor érdekképviseleteinek, ahol főképp az alapelvekről és a kísérleti szakaszról volt szó, rengeteg felmerülő kérdésre azonban nem volt válasz.

„Milyen méretű busz kell, ki fogja megvenni, milyen forrásból? Lesznek rájuk vonatkozó speciális KRESZ-szabályok? Ki meddig tartozik felelősséggel a gyerekekért? A sofőrnek be kell avatkoznia, ha konfliktus tör ki közöttük? Hol veszi fel őket, a buszmegállóban, vagy mindenkiért házhoz megy? Hogy kezelik majd azt, hogy sok-sok gyerek más időpontban kezd és végez az iskolákban?”

– sorolja közel sem az összes felmerülő kérdést Pencz Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete személyszállítási tanácsának elnöke. Hozzáteszi, ha az erre a célra beszerzett buszok csak az iskolai fuvarozást végzik majd, akkor még az amortizációt sem fogják kitermelni, az üzemeltetési költségekről és nyereségről nem is beszélve. Ha viszont különórákra, edzésekre is viszik majd a gyerekeket, hétvégén és nyaranta pedig egyéb fuvarokat is vállalnak, azzal a jelenlegi szolgáltatók konkurenciái lesznek. Ez pedig nem lenne fair abban az esetben, ha az iskolabuszok beszerzését támogatná az állam, a programból kimaradó vállalkozások viszont nem jutnának járműpark-korszerűsítésre fordítható forrásokhoz.

A fuvarozói vállalkozói körrel a kormányzat utoljára a májusi buszkiállításon kommunikált ebben a témában. A kormány iskolabuszprogramját nem említette az ITM politikai államtitkára sem, amikor beszédet mondott az ITK Holding Zrt. debreceni buszgyártó csarnokának októberi alapkőletételén. Pedig adta volna magát, mert ugyanezen az eseményen mutatták be a cégcsoport által Mercedes-Benz Sprinter alapokra épített iskolabuszának prototípusát, amelyet méltatott is az államtitkár, kiemelve egyebek mellett a biztonságosságát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost kezdődhet csak igazán a buszbonanzaVégre százával vásárolja az új autóbuszokat az állami szolgáltató, de a következő években akár ezrével is jöhetnek új járművek a Volánbusz flottájába.

A járműnek erősített a tetőszerkezete, speciálisak az ülései, a kameráknak köszönhetően van benne 360 fokos parkolási nézet, közlekedésitábla-felismerő, távolságtartó tempomat, sávtartó és oldalszél asszisztens, valamint holttér- és éberségfigyelő is. A sofőr pedig csak azt követően tudja elindítani a gépjárművet, hogy megfújja a szondát. Azt is láthatja a kijelzőn, hogy melyik ülésben ülnek, és be vannak-e kötve a gyerekek.

Szoftvert is fejlesztettek a 18 személyes járműhöz, így az iskola és a szülők is láthatják, hogy felszállt-e a gyerek, aki a fedélzeten oktatási anyagokat is le tud tölteni az eszközeire. A bemutató óta már többen keresték a cégcsoportot, köztük nemzetközi személyszállítással foglalkozó vállalkozók és sportegyesületek, még Németországból is. A Mercedes-Benz Reform-S School névre keresztelt jármű sorozatgyártása áprilisban kezdődik, emellett vannak terveik nagyobb iskolabuszokra is, egészen 50 személyesig.

Nem az ITK Holding az egyetlen cég, ahol fantáziát láttak az iskolabuszprogramban. Tajnafői István, a Kapos Járműgyártó és Javító Zrt. vezérigazgatója arról beszélt még januárban, hogy 30 személyes buszokkal ők is bekapcsolódnak a programba. A vállalkozó most már óvatosabb, a G7-nek azt mondta, van olyan járművük, amely a szükséges biztonsági berendezések beépítésével iskolabusszá válhatna, de a kiépülőben lévő debreceni gyártókapacitással nem tudnak és nem is akarnak versenyezni. Most kapacitásuk csúcsán dolgoznak azzal, hogy egyszerre 13 kisbusz átépítése zajlik. Ezek megrendelői náluk iskolák és sportegyesületek, amelyek jellemzően 18 és 25 fő közötti befogadóképességet igényelnek.

A kaposvári cég kapacitása egyébként nincs is olyan messze az iskolabuszok jelenlegi állományától. Legalábbis tavaly nyári állapot szerint 59 busz üzemelt országszerte a tankerületi központokban. Igaz, az Emberi Erőforrások Minisztériuma hozzátette, hogy továbbiakat vásárolnak majd. Eggyel biztosan gyarapodott azóta az állomány, igaz, azt nem a minisztérium, hanem Tomajmonostora önkormányzata vásárolta 65 milliós állami támogatásból. Meg is adták a módját az átadásnak:

Fotó: Pénzügyminisztérium

Mindenesetre a számokból látszik, hogy ha érdemi lefedettséget akarnak elérni, akkor a meglévőhöz képest több nagyságrenddel növelni kell az iskolabuszok számát. Pencz Zoltán szerint egy általános iskolának hat-nyolc buszra lenne szüksége, és mivel az országban jelenleg 2430 ilyen intézmény működik, csak ezek számára tízezres nagyságrendben kellene járműveket beszerezni.

Ha ezt megszorozzuk a kisbuszos kategória alját képviselő 15 milliós beszerzési összeggel, 200 milliárd forintot meghaladó összeget kapunk.

Van persze olyan üzleti konstrukció, ahol ezt nem kell egyszerre kifizetni, de előbb-utóbb muszáj állni a cechet. És ez csak a járművek beszerzése, az üzemeltetési költségeket nem tartalmazza. Nem lenne tehát meglepő, ha legjobb esetben is csak sok évre nyújtva, és nem minden intézményre kiterjedően vezetnék be az állami iskolabuszprogramot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Közélet Gulyás Gergely iskolabusz mercedes Palkovics László Varga Mihály Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. július 7. 15:04 Közélet

Évi 180 millióba kerül a fűnyírás, az öntözés és a karbantartás a Puskás stadionban

Két tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek.

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.

Fabók Bálint
2020. július 6. 06:49 Közélet, Vállalat

Tudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadást

A kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.

Fontos

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.