Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

A Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt.-nél mostanra az egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke is átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései. Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert finanszírozza. Mindent összevetve tehát már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle.

Két tucat milliárdos projekt

A Városliget Zrt. mostanáig közel két tucat olyan szerződést kötött, amelyeknek az értéke meghaladta az egymilliárd forintot. Az eddigi csúcstartó a Néprajzi Múzeum volt, ami hajszál híján 26 milliárd forintból épül, de közel 20 milliárdból valósul meg a Magyar Zene Háza, és két részletben majdnem ugyanennyit költött az állami cég a májusban átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra (OMRRK) is. Utóbbinál emellett jó két és félmilliárd eszközbeszerzésekre is elment.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést.

Bár a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza még nem készült el, korábban írtunk róla, hogy ezeket a projekteket sok értelme már nem lenne félbehagyni, és csütörtökön a fővárosi közgyűlés is úgy döntött, hogy a futó beruházásokat nem akasztja meg. Azaz ezek a kiadások már egész biztosan hozzáadhatók a végső számlához. Sőt akár még drágulhatnak is, legalábbis a korábbi tapasztalatok alapján ez egyáltalán nem lenne meglepő. Az OMMRK költségei például négymilliárddal ugrottak meg menet közben, de 1,7 milliárddal már a Magyar Zene Házának ára is emelkedett, mert az üvegépülethez legyártott első üvegtábla nem volt megfelelő.

Ezekhez a hatalmas projektekhez képest akkor is aprópénznek tűnik a többi nagyobb beruházás jelentős része, ha azért becsúszott egy közel 10 milliárdos megrendelés a T-Systemsnek, és épül egy mélygarázs is két részletben 8 milliárdból a Városliget szélén. A félmilliárd forint feletti építési beruházásokat és eszközbeszerzéseket ezen a grafikonon foglaltuk össze.

 

Ebben ugye nincsenek benne a kisebb projektek, pedig azokból is akadt szép számmal. Ráadásul, ahogy erről korábban már írtunk, furcsa módon ezek költségei egy helyre koncentrálódnak: néhány millió, esetleg pár százezer forinttal a 300 milliós közbeszerzési értékhatár alá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásaitHáromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.

Szintén nincsenek benne a fenti táblázatban az építési beruházásokhoz kapcsolódó előkészítések és egyéb szolgáltatások, pedig ezek között is akadt szép számmal félmilliárd forintot meghaladó. A nagyobb projektek tervezése például kivétel nélkül ilyen volt. Kifejezetten érdekes, hogy az egyedüliként kizárólag külföldi cég által tervezett Magyar Zene Házánál volt ez a legolcsóbb, miközben az egyelőre csak tervasztalon létező épület a közelmúltban díjat is nyert. A japán iroda 740 millióért végezte el a munkát. Ezzel szemben a Néprajzi Múzeumot közel 1,9 milliárdért, a végül valószínűleg meg sem valósuló Nemzeti Galériát pedig 2,68 milliárdért tervezték. Igaz, utóbbi munkában szintén volt távol-keleti vállalat: a tervek magyar-japán koprodukcióban valósultak meg.

A Városligetbe tervezett Magyar Zene Háza látványterve

Tiborcz István barátai és üzletfelei

Talán az elköltött összegnél is érdekesebb azonban, hogy a pénz mennyire tendenciózusan ugyanazokat a kormányközeli szereplőket találta meg. A legnagyobb nyertes a Magyar Építő Zrt. lett, amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A vállalat 2017-ig Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, bő két éve azonban a társaságot megvette a szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Az a két cég, amelyek külön-külön is nyertek el megbízásokat a Liget-projektben. A WHB a nyolcmilliárdos mélygarázst építi, az Épkar pedig az Olof Palme-házat újította fel 3,6 milliárd forintért, míg a Komáromi Csillagerőd rekonstrukcióján együtt dolgozott a két cég. A két társaság (illetve a közös tulajdonukban álló Magyar Építő Zrt.) így összesen 62,3 milliárd forintnyi Liget-projektes megbízásban kapott szerepet.*Ténylegesen ennél kicsit kevesebb lesz, hiszen van, ahol konzorciumban nyerték el a munkát. A pontos összeget azért nem lehet megmondani, mert ilyen esetekben a konzorciumi tagok nem osztják meg a nyilvánossággal, hogyan osztozkodnak a bevételen.

Az eddig a teljes Liget-projektre elköltött pénz 40 százalékát végső soron behúzó két vállalat pedig egyaránt köthető Orbán Viktor családjához, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

A 80 százalékban Paár Attila (egy a Borkai-ügyben is előkerült győri vállalkozó) tulajdonában lévő WHB volt az a cég, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Az Épkar Zrt. pedig a Szeivolt családé, akikről a Heti Válasz korábban azt írta, hogy ifjabb Szeivolt István, valamint felesége, Titanilla Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott lehetett.

Mészáros Lőrinc sem maradt ki

Nem csak ez a két kormányközeli cég kaszált azonban eddig hatalmasat a Liget-projekten. A már emlegetett 33 milliárdos Pannon Parkot például részben a Market Zrt. építi, amely a sokszor csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltsége. De ez a cég ásta ki a Néprajzi Múzeum munkagödrét is 2,5 milliárdért.

 

Annak a Néprajzi Múzeumnak, aminek az építését elnyerő konzorcium Magyar Építők melletti másik tagja a Záév, a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek a cége. Emellett most már erősen kormányközeli a T-Systems is, amely két szerződést is kötött a Városliget Zrt.-vel összesen bő 10 milliárd forint értékben. Bár a nagyobb megbízást még akkor kapták, amikor az informatikai cég a Magyar Telekom tulajdonában volt, a kisebb projektről már úgy szerződtek, hogy a piacon mindenki tényként kezelte Mészáros Lőrinc érkezését (akit aztán végül leválasztottak az informatikáról).

Mindent összevetve ehhez a

néhány céghez és az őket birtokló vállalkozókhoz vándorolt a Liget-projektes megbízások durván 70 százaléka, több mint 100 milliárd forint.

Még százmilliárdot biztos elköltöttek volna

Rajtuk kívül csak két, a közbeszerzéseken általában is jól szereplő nemzetközi csoport, a Strabag és a Colas Altera tudott nagyobb munkákat behúzni. Előbbi a már említett OMMRK-n dolgozott összesen nagyjából 20 milliárdért, míg utóbbi mások mellett közműveket, vízellátó rendszereket és közvilágítást is fejlesztett négy különböző megbízás keretében szűk 7 milliárd forintért.

Mindez azt jelenti, hogy az említett szereplőkön kívül a nagyobb, félmilliárd feletti projektekből mindenki másnak (beleértve a tervezőirodákat is, amelyek közül néhány szintén gyakran feltűnik állami beszerzéseken) mindössze 20 milliárd forintnyi megbízás jutott. Harmadannyi, mint a WHB-Épkar kettősnek. Ha az Átlátszó által összegyűjtött kisebb fejlesztéseket és egyéb megbízásokat is belevesszük, akkor ez valahol 24-25 milliárd között lehet, de ebben már a Városliget Zrt. működéséhez szükséges beszerzések is benne vannak.

Mindez azt is jól mutatja, hogy kik buktak azzal, hogy az új fővárosi vezetés úgy döntött, a még el sem kezdett épületeket nem húzzák fel a Városligetben. Az eddigiek alapján ugyanis elég nagy bizonyossággal meg lehet mondani, hogy kik nyerték volna el ezeket a megbízásokat. Márpedig elég komoly beruházásokról van szó, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház együttes költsége jó eséllyel a 100 milliárd forintot is meghaladta volna.

Közélet Liget Projekt Magyar Zene Háza Néprajzi Múzeum Városliget városliget zrt. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2022. május 25. 04:00 Közélet, Vállalat

Annyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt

160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Pálos Máté
2022. május 24. 14:08 Közélet, Világ

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik a teljes EU-s olajembargó, Orbánra mutogat a nemzetközi sajtó

Az embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a Kremlnek is további időt ad a hadigépezet működtetésére.

Avatar
2022. május 23. 14:12 Közélet

Becsukja a szemét az Európai Bizottság, tovább lehet növelni az államháztartási hiányt

A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. május 27. 16:28 Élet

A járvány után idén az infláció tépázhatja meg az önfeledt nyaralást

A rendkívül erős utazási kedv és infláció ütközésén múlik a nyári szezon sikere.

Hajdu Miklós
2022. május 27. 13:37 Adat

Akad még néhány termék, amit egyelőre nem érint az infláció

Nem minden drágult, de kérdés, hogy meddig marad így.

Jandó Zoltán
2022. május 27. 09:26 Vállalat

Alkalmazottanként 1,1 milliárd forint nyereséget termelt Tiborcz István cége

Orbán Viktor vejének cége 12 milliárdos nyereséget ért el tavaly. Ez több, mint amennyit története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.