Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült rossz üveggel kalkulálni az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult egyik pillanatról a másikra közel tizedével a projekt. A futurisztikus épület felhúzásáért az eredeti szerződés szerint 17,5 milliárd forintot kellett volna fizetni, augusztusban azonban kiderült, hogy ennél többe, közel 19,2 milliárdba kerül a fejlesztés.
Egy évvel később készül el
Akkor az uniós közbeszerzési értesítőben még nem részletezték az okokat, a hirdetményből csak annyi derült ki, hogy a módosításra olyan körülmények miatt került sor, amelyet „a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre”. A szerződésmódosításban azonban már ennél jóval részletesebben megindokolták a költségnövekedést. Eszerint pedig az történt, hogy a kivitelező legyártott egy valós méretű (egy az egyhez méretarányú) üvegfalat, amivel valami nagyon nem lehetett rendben, mert azt követően, hogy a megrendelő Városliget Zrt.-nél megnézték, az összes üvegfelület szerkezeti módosításáról döntöttek. Emiatt ugrottak meg a költségek. A szerződésmódosításban szó szerint úgy fogalmaztak, hogy a
megnövekedett gyártási és kivitelezési idő, a módosuló technológiai sorrend, az üvegfelületek megváltozott szerkezete együttesen
növeli majdnem 1,7 milliárddal a vállalkozói díjat.
Ez egyébként már jelzi, hogy nemcsak az ár, hanem a határidők, sőt az előlegek összege is változott. A beruházás befejezésére eredetileg 501 munkanapot adtak, így azonban majdnem másfélszer ennyi, 729 munkanap áll a kivitelező rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy
közel egy évvel kitolódik a 2020 nyarára tervezett átadás.
A megnövekedett kiadások fedezésére pedig pénzt is kapott a tender győztese, hiszen a 2018 szeptemberében már lehívott 10 százalékos előleg mellé az idén ősszel újabb 10 százalékot (azaz majdnem 2 milliárd forintot) igényelhetett.
Négyzetméterenként félmillió forint
A Magyar Zene Házában tényleg rengeteg lesz az üveg, de az 1,7 milliárdos drágulás így is elég soknak tűnik. Az épületről a tervezője, a japán Sou Fujimoto korábban egy interjúban azt mondta, hogy a „ház egyedülállóságát adó transzparencia miatt az épület oldalfalai üvegből készülnek”, ami a kiírás szerint 3200 négyzetméternyi üvegszerkezetet jelent. Ha tényleg ekkora felületről van szó, akkor a szerkezeti módosítások miatt egy négyzetméter több mint félmillió forinttal lesz drágább.
A sokat emlegetett kivitelező egyébként a Magyar Építő Zrt.
A vállalat 2017-ig Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt. Bő két éve azonban a közbeszerzéseken addig és azóta is jól teljesítő társaságot megvette a szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Azóta kiderült, hogy az Eliosra bízott, az eredeti tervek szerint uniós forrásból finanszírozott projektek szabálytalanok voltak, így azokra mégsem lehet uniós pénzt költeni, azaz végső soron a teljes költséget a magyar adófizetők állták.
Emellett a WHB-nak, illetve a vállalatcsoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült. A győri vállalkozó az egyik legfontosabb láncszem, amely összeköti az azóta újra megválasztott győri polgármestert és a Fidesz-KDNP legfelső köreit.
A Magyar Építők tényleg elég jól ki van tömve állami megbízásokkal, és ez az üzleti teljesítményén is látszik. A cég a Magyar Zene Háza mellett dolgozik a lassan elkészülő Puskás Stadionon és a Liget Projekt másik gigaberuházásán, a 26 milliárd forintból épülő Néprajzi Múzeumon is. Ezekből annyira már nem volt nehéz összehozni a tavalyi közel 50 milliárd forintos árbevételt, illetve majdnem 3,7 milliárdos adózott nyereséget.
Az érdekesség azonban nem az, hogy a vállalat ennyi pénzt termel, hanem, hogy mindezt rendkívül kevés alkalmazottal teszi. A Magyar Építőknek tavaly csak 124-en dolgoztak, ami azt jelenti, hogy egy alkalmazottra közel 400 milliós bevétel és majdnem 30 milliós profit jutott. Ráadásul a foglalkoztatottak közül csak 26 végzett ténylegesen fizikai munkát, a többségük szellemi foglalkoztatott volt.
Ez egyébként nem egyedi a magyar építőiparban. Korábban írtunk már róla, hogy az állami beszerzéseken sikeresen teljesítő cégek közül soknál ez a helyzet, ami arra utal, hogy ezek a vállalatok a megbízások jelentős részét csak továbbpasszolják alvállalkozóiknak, és ezért a közvetítő szerepért húznak le milliárdos hasznot.
Közélet
Uniós forrásokat bukhat Magyarország az arcfelismerő rendszer miatt
Ha sikerül a kormánynak kiépíteni olyan rendszert, amely megfelel az uniós AI-szabályozásnak, akkor is sértheti az Alapjogi Chartát.
Kevesebb pénzt adna a kormány a Demján Sándor Program nyertes cégeinek
Az 1+1-nevű részt az utolsó pillanatban 1,25+0,75-re módosíthatják, így a nyertes pályázóknak nem adnának annyi támogatást, amennyit ígértek.
Beindult a projekt, amivel rengeteget spórolhatnak a Budapesten tanuló egyetemisták
Kisajátította a Diákváros területeit a magyar állam, viszont az eredeti tervekhez képest jóval szerényebb formában jöhet létre az Diákváros.
Fontos
Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van
Európában rég nem látott hadiipari fejlesztések zajlanak, de Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek ebből igazán profitálni tudnának.
A magyar kormány kivár, a lengyelek tovább fegyverkeznek az uniós pénzügyi engedéllyel
Már eddig is ők költötték a legtöbbet a hadseregre a NATO-tagállamok közül gazdaságarányosan, de ezt kevésnek látják az orosz fenyegetés árnyékában.
Lehet logika Trump viselkedésében, de megéri?
Meglepő, túlzott és közgazdaságilag nehezen indokolható az elnök vámpolitikája, de az legalább már látszik, hogy a célkeresztben elsősorban Kína van.
