Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. október 28. 06:57 Közélet

Kártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri meg

Az önkormányzati választások után az egyik legfontosabb – részben politikai, részben üzleti – kérdés a fővárosban egész biztosan az lett, hogy mi lesz a sorsa a budapesti, többnyire kormányközeli vállalkozók által elnyert gigaprojekteknek. Karácsony Gergely, a főváros új vezetője már zuglói polgármesterként is többször kritizálta például a Liget-projektet, a kampányban pedig kifejezetten nagy hangsúlyt kaptak az erősen túlárazottnak tűnő látványberuházások.

A Budapesten egyértelműen elbukott választás után Orbán Viktor kissé meglepő módon egyből átpasszolta a labdát az ellenzéknek, hogy döntsenek ők (egészen pontosan az ellenzéki többségű fővárosi közgyűlés) az olyan fejlesztésekről, mint a Liget-projekt, az atlétikai vb-re készülő stadion vagy a kézilabda Eb-re beígért csarnok. Az esetek jelentős részében már élő szerződésekről és megkezdett beruházásokról van szó, ezért átnéztük, hogy milyen feltételekkel lehet ezeket felmondani. Mivel a legnagyobb falat egész biztosan a Városliget fejlesztése, amit – főleg az előzetes társadalmi vita hiánya miatt – eddig is sokat kritizáltak, első körben az ehhez köthető beruházásokat vesszük sorra.

Százharminc közbeszerzés

Bár a Liget-projekt eddig is elég nagy publicitást kapott, a fejlesztés sokkal komplexebb, mint amit az emberek többsége valószínűleg lát belőle. A feladattal megbízott állami cég, a Városliget Zrt. mostanáig több mint 130 közbeszerzést zárt le, és bár ezek között szép számmal akadnak olyanok, amelyek nem egy konkrét fejlesztéshez kötődnek, hanem a cég működéséhez volt rájuk szükség, elég sok építkezés is lezárult, zajlik vagy éppen tervben van.

A munkákat azonban érdemes kettészedni a kisebb fejlesztésekre és az olyan nagyberuházásokra, mint mondjuk a nyolcmilliárdból épülő mélygarázs, a 26 milliárdos új Néprajzi Múzeum vagy éppen az üveg minősége miatt nemrégiben közel kétmilliárddal dráguló Magyar Zene Háza. Előbbiek között is szép számmal vannak drágák, hiszen a Rózsakertre vagy éppen a Vakok Kertjére durván 300 milliót szántak, a kutyafuttatóra 270 milliót, míg a hétvégén átadott nagy játszótér majdnem 2 milliárd forintba, az Olof Palme-ház felújítása pedig ennél is többe került. Egyrészt azonban az ilyen projektek egy része már lezárult, másrészt nem ezek az igazán vitatott beruházások.

Éppen ezért most a nagyobb, milliárdos, de inkább tízmilliárdos fejlesztéseken megyünk végig.*A cikkben külön nem térünk ki részletesen az állatkert több mint 32 milliárdos bővítésére, amit szintén egy kormányközeli cég, a miniszterelnök túraszervezőjeként emlegetett Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. nyert el. A papíron a Liget-projekthez sorolt beruházást ugyanis nem a Városliget Zrt., hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert felügyeli, a vonatkozó szerződést is ők írták alá. A Pannon Park névre keresztelt projekt ráadásul valószínűleg még azelőtt lezárul, hogy dönteni lehetne az esetleges felfüggesztéséről, mivel a megállapodást 2017 augusztusában szignálták, és a kivitelezésre 27 hónapot adtak, ami heteken belül lejár.

Általánosságban az látszik, hogy a Liget-projekt legnagyobb beruházásainak szerződései összességében meglepően kedvező feltételeket szabnak a szerződés felmondására.

A megállapodásokat elvileg 30-90 napos határidővel úgy bonthatja fel a Városliget Zrt., hogy csak az addig elvégzett munkát kell kifizetni, kártérítésre vagy kötbérre a kivitelező nem számíthat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben meg is éri felmondani a szerződést, az adott projekt készültségi fokától is nagyban függ, hogy érdemes-e azt megállítani, már ha erre egyáltalán van még mód.

Mélygarázs

A Dózsa György úti mélygarázsnál például valószínűleg már nincs. Maga a hatmilliárdba kerülő generálkivitelezés ugyanis a tervek szerint december 5-én befejeződik, és bár a szerződést a megrendelő (tehát a Városliget Zrt.) felmondhatja, de itt csak 90 napos határidővel, ennyi pedig ugye már nincs december 5-ig.

Emiatt valószínűleg a projekt másik részét sem érdemes piszkálni. Ezt a beruházást ugyanis valamilyen okból kettészedték, és a generálkivitelezési szerződés mellett egy külön megállapodást írtak alá a mélygarázs belső kialakításáról, illetve részben a garázshoz kapcsolódó transzformátorállomás kivitelezéséről. Ez utóbbi kettő közel kétmilliárd forintból valósulhat meg, elvileg 2020 májusára. Itt ráadásul 30 napos felmondás van, azaz lenne mód a folyamat megszakítására, de

mivel maga a lyuk már elkészült, nem lenne túl konstruktív csak úgy otthagyni a Városliget szélén.

Bár kétségtelen, hogy példa nélküli sem, van már egy hasonló létesítmény az Erzsébet téren. Itt eredetileg az új Nemzeti Színház épült volna fel, de a Horn-kormány és a Demszky Gábor vezette főváros 1997-ben aláírt szerződését az Orbán-kormány felbontotta 1998 őszén, amikor az alapokat már kiásták. Orbánék eredetileg a Városligetet, a Felvonulási teret szemelték ki új helyszínnek, csak azután került képbe a IX. kerület (ahol a színház végül felépült), hogy az előbbit Budapest megvétózta.

A Magyar Zene Háza

A mélygarázsnál sokkal többe kerül a Magyar Zene Háza, aminek a kivitelezését már induláskor is 17,5 milliárdért vállalta az erősen kormányközeli Magyar Építő Zrt., azóta azonban még 1,7 milliárddal drágult az üvegépület. Itt a szerződést 2018 augusztusában írták alá azzal, hogy a projektre 501 munkanap áll rendelkezésre*ez a befejezési határidő, ami alapján mostanra túl kellene lenni a teljesítés felén. A vállalkozói díj emelésekor azonban a határidőn is módosítottak, méghozzá nem is kevéssel: majdnem 230 munkanappal, azaz durván 11 hónappal lett hosszabb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem felelt meg az üveg, 1,7 milliárddal lett drágább a Liget óriásberuházásaA Magyar Zene Háza nemcsak drágább lett, de jóval később is készül el. Ha lehet hinni a tender kiírásának, négyzetméterenként félmillió forinttal drágult az üveg.

Így a reális az, hogy nagyjából a beruházás felénél lehet megakasztani a projektet, és ha ez a döntés születik, felmondani a szerződést. Ha ez történik, akkor – a többi Liget-projektes szerződéssel egy kaptafára készülő kontraktus szerint – elvileg a felek tételesen elszámolnak, és a kivitelező megkapja az elvégzett munka ellenértékét. Ami itt – ha azzal számolunk, hogy időarányosan nagyjából értékben is a munka fele készült el – 9-10 milliárd forint között lehet.

Biztosat azonban már csak azért sem lehet mondani, mert

ezeket a szerződéseket alapvetően nem tételes elszámolásra találták ki.

A vállalkozói díj minden esetben átalánydíjas, azaz van egy összeg, amiben a felek az elején megegyeztek, és ettől akkor sem térnek el, ha az adott munka többe kerül a vállalkozónak és akkor sem, ha kevesebbe. Módosítani csak a pótmunkák miatt lehet, vagy ha valami nem várt dolog következik be.

A megállapodás konkrétan kitér a tételes elszámolás korlátozására, és kizárólag abban az esetben teszi lehetővé, ha a szerződést a fejlesztés befejezése előtt felbontják. Különben időarányosan fizet a megrendelő, méghozzá havi rendszerességgel. A gond csak az, hogy elvileg ugyan volt tételes árajánlat, de ezt nem hozták nyilvánosságra, és nem is biztos, hogy minden munkára kitért. Így elvileg elképzelhető, hogy a Városliget Zrt. és a Magyar Építő Zrt. között súlyos alkudozás kezdődik majd.

A Magyar Zene Háza látványterve

Már persze akkor, ha az egyik félnek költségei csökkentése, a másiknak bevételei növelése a célja. A Városliget Zrt.-nél azonban erősen kérdéses, hogy mennyi motiváció lesz komolyabban küzdeni egy meghiúsult projekt költségeinek a csökkentéséért. Különösen, hogy politikai szempontból valószínűleg ez a kormánynak sem érdeke, hiszen egy ilyen konfliktusban nekik az a jó, ha minél nagyobb bukást tudnak az ellenoldal, jelen esetben konkrétan Karácsony Gergely nyakába varrni.

Szóval nem lenne meglepő, ha a milliárdos költségek masszív lefaragásáért nem indulna komoly küzdelem. Így a Magyar Építő – amely részben az Orbán Viktor vejének is milliárdokat fizető és a Borkai-ügyben is előkerült Paár Attila tulajdonában van – még kifejezetten jól is járhat a szerződésbontással. Arról pedig még nem is esett szó, hogy ha félbemarad a beruházás, akkor a helyreállítás is egész biztosan milliárdokat visz el. Összességében tehát nem kizárt, hogy olcsóbb vagy legalábbis nem radikálisan drágább, ha megvalósul a projekt. Még akkor is, ha ez az egyik legvitatottabb fejlesztés, hiszen egy olyan helyen valósul meg, ahol korábban nem volt hasonló méretű létesítmény.

Az új Néprajzi Múzeum

Az új Néprajz Múzeumnál még kevésbé egyértelmű a helyzet. A 26 milliárdos beruházásról szóló szerződést ugyanis csak idén januárban írták alá, azaz a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Záév és a Magyar Zene Házán is dolgozó Magyar Építő még egy éve sem kezdett bele a fejlesztésbe, amire 900 napjuk van.

Az új Néprajzi Múzeum látványterve

Azaz ez esetben még a harmadánál sem tart a projekt, tehát elvileg több értelme lehet leállítani. Itt is akad azonban néhány probléma. Egyrészt időarányosan számolva a Néprajzi Múzeumnál is 9 milliárd körüli költségnél tartunk, másrészt a munka legnagyobb rombolással járó részét már szinte biztosan befejezték. A szerződés szerint ugyanis a mélyépítési munkákra 210 napja volt a kivitelezőknek, ez pedig már letelt.

Így, ha nem épül meg a múzeum, és mást szánnak a helyére, akkor a környezet helyreállítása itt is rengeteg pénzbe kerül. Ha egyáltalán ennek van értelme, és nem kap a Városliget is egy Erzsébet téri gödröt. Arról nem is beszélve, hogy itt a Liget-projekttel szembeni legerősebb ellenérv – a zöldterület csökkentése – sem igazán játszik, hiszen a múzeumot olyan területre építik, ami nagyrészt eddig is beton volt. Amit pedig mégis érintett a projekt, azt a mélyépítési munkákkal már biztosan felszámolták.

A Néprajzi Múzeumnál épp ezért valószínűleg jobb lenne alaposan mérlegelni a döntést, amire lehetőséget teremt, hogy

a szerződések értelmében lehet szüneteltetni a munkát

(ez egyébként a Magyar Zene Házára is igaz). Bár mindenféle következmény nélkül csak 30 napra lehet megakasztani a beruházásokat, de ennyi idő alatt valamiféle döntést talán már sikerül hozni.

Megépítés, szüneteltetés, törlés

A legegyszerűbbnek azoknál a projekteknél tűnik a visszakozás, ahol még nincs is szerződés, és ennek megfelelően a kivitelezés sem indult meg. Ilyen az új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza, amelyek egyelőre könnyen törölhetőnek tűnnek. A háromból a legegyértelműbb valószínűleg az egykori Petőfi Csarnok helyére megálmodott, kifejezetten grandiózus Nemzeti Galéria kérdése. Ennél ugyanis egy nagy egybefüggő zöldterület közepére építenének egy hatalmas épületet, ami még akkor sem biztos, hogy indokolt, ha korábban is be volt építve a környék. Ráadásul egész biztosan tízmilliárdos projektről van szó, ezt a pénzt pedig értelmesebben is el lehet költeni annál, mint hogy múzeum építsenek egy alapvetően helyieknek szánt közpark kellős közepére.

Az új Nemzeti Galéria látványtervei

A másik két projekt már véleményesebb. A Magyar Innováció Háza a egykori Közlekedési Múzeum helyén épülne fel a park szélén, és a korábbi állapothoz képest nem csökkentené a zöldterületet. Ahogy valószínűleg a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkára szánt Városligeti Színház sem, amelynek a helyén a közelmúltban nem állt semmi. Itt valószínűleg érdemes lehet szakmai körökben is felvetni a kérdést, hogy szükség van-e egy színházra a fővárosnak ebben a részében.

Persze az eddigi fejtegetés némileg teoretikus, hiszen kérdéses, hogy a kormány, amely eddig egyértelműen egy egységként kezelte az egész Liget-projektet, belemegy-e csak egyes projektek törlésébe. Ráadásul még akkor is rengeteg más fejlesztést is át kell tekintenie a főváros új vezetésének, ha engedik, hogy szemezgessenek a fejlesztések között. Az egyes beruházásokat ugyanis szinte biztosan nem lehet teljesen külön kezelni, még azoknál is lehetnek már felmerült költségek, ahol meg sem indult a fejlesztés. Például a mélygarázs transzformátorállomása szolgálná ki elvileg a Városligeti Színházat is, de a milliárdos út-, közvilágítás-, illetve közműfejlesztések is valószínűleg a mostani tervekhez illeszkedve készülnek.

A Városliget Zrt.-t kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy szerintük milyen költségei, illetve egyéb következményei lennének a már élő szerződések felbontásának, de nem kaptunk válaszokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdból épít mélygarázst a Városliget alá Tiborcz István volt üzlettársaA négyszintes, 30 ezer négyzetméteres garázsban 800 autónak, 71 motorkerékpárnak és 90 biciklinek lesz hely.

Közélet Magyar Zene Háza mélygarázs Néprajzi Múzeum Városliget városliget zrt. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. október 21. 05:13 Közélet, Vállalat

Nem jönnek vissza az utasok, egyre jobban szenved a járványban a BKK

Ha nincs elég utas, akkor nincs elég jegy- és bérletbevétel, a kiadások nagy része viszont fix, a menetrend átszabása viszont mintha tabu lenne.

Váczi István
2020. október 19. 15:48 Közélet

Bemutatjuk, hogy áll a magyar társadalom

Hamarosan könyvesboltokba kerül a Társadalmi riport idei kiadása, a G7 a következő napokban exkluzív cikksorozatban mutatja be a kötet fejezeteit.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.