Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. október 16. 06:48 Közélet

Százmilliárdok felett vesztette el a befolyást a Fidesz, nagy pénzügyi tűzerőt nyert az ellenzék

Saját magát is meglepve szerzett pozíciókat az ellenzéki csoportosulás a hétvégi önkormányzati választásokon. Ez nem csak azt jelenti, hogy sok ember mindennapi ügyeit kormányozhatják nem fideszes politikusok, hanem – hosszú ínséges idők után – jelentős erőforrásokhoz is jutnak olyan szereplők, akik papíron nem kötődnek a kormánypártokhoz.

A magyar ellenzék politikai sikertelenségét az utóbbi években főleg azzal magyarázták, hogy gyakorlatilag nem jutottak erőforrásokhoz, és ezért nem tudtak szervezett politikai erőként fellépni (már azon túl, hogy a Fidesz saját igényeire szabta a magyar jogállamot). Ennek az erőforrás-szegénységnek lehet tulajdonítani a Fideszen kívüli politika látványos gyengeségének sok oldalát.*Például hogy kevés tehetséges ember látott fantáziát az ellenzéki politikában, vagy hogy rendszeresen gyanú övez egyes ellenzéki politikusokat, hogy “valójában a Fidesz fizeti őket”. A Fidesz médiatérben megvalósított uralma szintén az összehasonlíthatatlanul nagyobb pénzügyi tűzerőnek köszönhető.

Ebben most jelentős változás állt be, és nem azért, mert hirtelen kifehéredett volna a kampányfinanszírozás.

A most megszerzett polgármesteri és települési közgyűlési pozíciókkal az eddigiekhez képest hirtelen sokkal több pénz felett rendelkezhetnek ellenzéki politikusok.

És ugyanennek a fordítottja is igaz, tehát hogy a Fidesz fájdalmasan sok pozíciót, és jelentős mennyiségű erőforrást vesztett. Ez a központi költségvetés ezermilliárdjaihoz képest eltörpül, de a helybeli politikai beágyazottság szempontjából nagyon fontos.

Több módszerrel is lehet közelíteni, hogy egy-egy település vezetésével mekkora gazdasági erőt tudnak megmozgatni a politikusok. Most két ilyet nézek meg: mennyi közbeszerzést bonyolítottak, illetve mennyi iparűzési adót szedtek be az eddig is ellenzéki, és a most az ellenzékre váltó nagyobb települések.

Először is nézzük meg, mennyi pénzért vásároltak dolgokat vállalkozásoktól az eddig is ellenzéki vezetésű (zöld), illetve a most ellenzékivé váló (szürke), tízezer főnél népesebb települések.*Ebben a CRCB adatbázisa volt a segítségemre.

 

Ha ezt vesszük alapul – tehát az előző önkormányzati ciklus öt éve alatt lebonyolított megrendeléseket -, akkor

a Fidesz 400,2 milliárd forint kiosztása felett vesztette el befolyását.

Összesen ekkora értékben vásároltak szolgáltatásokat és árukat az előző ciklusban azok az önkormányzatok, amelyek most fideszes vezetés alól ellenzéki vezetés alá kerültek. Ez jóval több, mint az a 145 milliárd, amit a már korábban is ellenzéki irányítású városok költöttek ilyen formában. (Ebből százmilliárd elköltéséért felelt Szeged, a XIII. kerület, Budaörs és Zugló.) Az ellenzék által ellenőrzött önkormányzati közbeszerzések értéke tehát 276 százalékkal emelkedhet a most kezdődő ötéves időszakban.*Ezt persze erősen feltételes módban kell érteni, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a következő öt év pont úgy fog alakulni, ahogy az előző. És ebben nincsenek is benne az önkormányzati cégek költései, vagy az önkormányzatok kötött feladatokra fordított kiadásai.

Érdekes viszont, hogy közbeszerzéseken kiosztott pénzek szempontjából nem a legjobb helyeken szereztek pozíciót az ellenzékiek. Az az öt önkormányzat, amely tavaly a legnagyobb értékű közbeszerzéseket bonyolította le (Debrecen, Bp. Kőbánya, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét), továbbra is fideszes vezetés alatt maradt. Persze, mint a fenti ábrából is leolvasható, az önkormányzatok szabadon kiosztható-elkölthető pénze igen hektikusan mozog attól függően, hogy épp mikorra időzítenek egy-egy projektet, vagy az EU-s pénzek költésének éppen melyik szakaszában vagyunk.

Egy másik módszerrel is számba lehet venni a települések gazdasági erejét, és ez a helyi iparűzési adó. Ezt a helyben tevékenykedő cégek bevételére vetik ki az önkormányzatok, az adó mértéke legfeljebb két százalékos, de dönthet úgy is az önkormányzat, hogy alacsonyabb legyen. (Mint korábban megírtuk, a településeknek általában nem éri meg csökkenteni ezt az adót, az alacsonyabb kulcs nem hoz be több bevételt – ennek megfelelően a városokban szinte kivétel nélkül 2 százalékos a kulcs.) Az önkormányzatok szempontjából azért fontos ez, mert az iparűzési adó messze a legfontosabb saját – tehát nem az államtól kapott – forrásuk, ezért a pénzügyi mozgásterüket is meghatározza.

Ezért különösen érdekes, hogy

az ellenzéki városvezetők a hétvégi választás után magyar gazdaság 48,5 százalékát ellenőrzik.

Ha egymásra rakjuk az ellenzéki vezetésű városok összes iparűzési adóbevételét, és mellette a maradék háromezer önkormányzatét (ami pénzben kifejezve nagyrészt fideszes polgármesterhez, kisebb részben az ezernyi falu független polgármesteréhez tartozik), akkor két nagyjából ugyanakkora oszlopot kapunk.

 

Persze ennek a fő oka az, hogy Budapest önmagában a hipa-bevételek közel felét termeli, mivel a legtöbb cégnek itt van a legnagyobb telephelye (a főváros és a kerületek fele-fele arányban osztoznak ezen a forráson).

A két módszert ötvözve a lenti ábra mutatja, hogy milyen nagy előrelépést tett az ellenzék, hogy újra pénzügyi erőforrások közelébe kerüljön. A függőleges tengely az előző ciklusban az egy évre jutó közbeszerzési szerződések értékét, a vízszintes pedig a 2016-os iparűzési adóbevételeket mutatja, miközben a buborék mérete a városok lakosságát követi.

 

Bárhogyan is lesz, azt már biztosan nem állíthatja az ellenzék, hogy egyszerűen a politika által hozzáférhető erőforrások aránytalansága miatt morzsolja fel a Fidesz.

Közélet önkormányzati választások politikai gazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2020. július 29. 13:16 Közélet

Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával

A gazdaságpolitikusok döntő többsége egyelőre még a termelés visszaállítására koncentrál, de a járványt követő gazdasági összeomlás rámutat, hogy a jóllét növeléséhez más tényezőket is ideje figyelembe venni.

Jandó Zoltán
2020. július 29. 06:51 Közélet

Megmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásával

A nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.

Jandó Zoltán
2020. július 28. 17:33 Közélet, Vállalat

Fejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egy

Több mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.

Fontos

Fabók Bálint
2020. augusztus 1. 07:42 Élet

Így szabadulhatunk meg ingyen a szemetünk harmadától Budapesten

Minimális energiabefektetéssel sokat tehetünk a környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, milyen támogatást kaphatunk ehhez a budapesti önkormányzatoktól.

Stubnya Bence
2020. július 31. 06:52 Pénz

Erős versenytársa lett az aranynak a járvány alatt

Úgy menekültek a társadalmilag tudatos befektetési eszközökbe a járvány alatt, mint ahogy az aranyba szoktak, és sokan ezek további fellendülésére számítanak.

Kasnyik Márton
2020. július 30. 06:53 Adat

2018 volt az az év, amikor elkezdtek lecsúszni a nyugdíjasok

Most már látszik az adatokban, hogy a nyugdíjakat maguk mögött hagyták az utóbbi években gyorsan emelkedő bérek. Ebből kellemetlen és szinte megoldhatatlan feszültség lehet.