Még mindig a Fidesz ellenőrzi a vidéki városok lakosságának többségét, de rengeteget vesztett
Az önkormányzati választások igazi tétje az volt, hogy képesek lesznek-e a Fideszen kívüli politikai erők akkora szervezeti erőt szerezni, hogy a következő éveket ne teljesen enervált állapotban töltsék. Az önkormányzati pozíciók betöltése jelentős kapacitást ad a helyi politikai erőknek, legyen szó a helyi médiáról és az adott pártok hátországa által megszerezhető pozíciókról, ami nélkül nehéz bármiféle országos szervezettségre szert tenni.
A vasárnapi önkormányzati választás Budapest mellett – ahol a főpolgármester mellett a kerületek többsége is az ellenzékhez került – a vidéki városokban hozta a legnagyobb változást. Debrecen és döbbenetes módon Győr ugyan fideszes polgármestert választott, de Miskolcon, Pécsett, Szombathelyen és még másfél tucat városban cseréltek le a szavazók fideszes polgármeseterek ellenzékiekre vagy az ellenzék által támogatott civilekre.
Tízezer főnél nagyobb vidéki városokban négymillió ember él Magyarországon, összesen 136 ekkora településen. 2010-ben és 2014-ben a Fidesz tarolt ezekben a városokban, a legutóbbi választás után a lakosság 75 százalékát vezette fideszes polgármester.
Most viszont 700 ezer ember szabadult fel a fideszes városvezetés alól:
2,93 millióról 2,2 millióra csökkent a kormánypárti irányítású vidéki városok lakossága.
Ez viszont azt jelenti, hogy a fideszes és a Fidesz által támogatott civil*Békéscsaba, Kiskunfélegyháza polgármesterek vezetik a városok lakosságának 55 százalékát, míg az ellenzékiek csak 38 százalékát. De nekik ez is nagy előrelépés, különösen, ha hozzávesszük a fővárosban elért térfoglalást.
Itt viszont nagyjából vége is van az ellenzéki sikereknek. A megyei közgyűléseket ugyanis kivétel nélkül besöpörte a Fidesz, az összes megszerezhető 381 mandátumból 254-öt szereztek meg. Érdekes viszont az ellenzéki pártok sorrendje: az EP-választáshoz hasonlóan a DK lett a második, az pedig a Jobbik viszonylagos vidéki beágyazottságát mutatja, hogy a negyedik helyre szorult Momentumnál több mandátumot szereztek (Borsodban például 8-at).
A következő napokban – amint megszerezzük a részletes adatokat a Nemzeti Választási Irodától – új elemzésekkel dolgozzuk fel az önkormányzati választások tapasztalatait.
Közélet
A lerontott 2025-ös várakozásokra alapozva beterjesztik a 2026-os költségvetést
Továbbra is optimistább a piacnál a kormány, az extraprofitadót nem vezetik ki.
Egyre többen látják úgy, hogy már a 2 százalékot sem éri el idén a magyar gazdasági növekedés
Elmaradt az év elejére beharangozott fordulat, ráadásul a kereskedelmi háború és a választások előtti költségvetési kiköltekezés is kockázatot jelent.
Az UEFA-n kívül senki nem hiszi el Mészáros Lőrincnek, hogy eladta a focicsapatát
Ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne. De úgy tűnik, nem veszi.
Fontos
Az árrésstoppos magyar élelmiszer olcsóbb lett, mint Szerbiában, mégis megérheti kiutazni
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.
