Még mindig a Fidesz ellenőrzi a vidéki városok lakosságának többségét, de rengeteget vesztett
Az önkormányzati választások igazi tétje az volt, hogy képesek lesznek-e a Fideszen kívüli politikai erők akkora szervezeti erőt szerezni, hogy a következő éveket ne teljesen enervált állapotban töltsék. Az önkormányzati pozíciók betöltése jelentős kapacitást ad a helyi politikai erőknek, legyen szó a helyi médiáról és az adott pártok hátországa által megszerezhető pozíciókról, ami nélkül nehéz bármiféle országos szervezettségre szert tenni.
A vasárnapi önkormányzati választás Budapest mellett – ahol a főpolgármester mellett a kerületek többsége is az ellenzékhez került – a vidéki városokban hozta a legnagyobb változást. Debrecen és döbbenetes módon Győr ugyan fideszes polgármestert választott, de Miskolcon, Pécsett, Szombathelyen és még másfél tucat városban cseréltek le a szavazók fideszes polgármeseterek ellenzékiekre vagy az ellenzék által támogatott civilekre.
Tízezer főnél nagyobb vidéki városokban négymillió ember él Magyarországon, összesen 136 ekkora településen. 2010-ben és 2014-ben a Fidesz tarolt ezekben a városokban, a legutóbbi választás után a lakosság 75 százalékát vezette fideszes polgármester.
Most viszont 700 ezer ember szabadult fel a fideszes városvezetés alól:
2,93 millióról 2,2 millióra csökkent a kormánypárti irányítású vidéki városok lakossága.
Ez viszont azt jelenti, hogy a fideszes és a Fidesz által támogatott civil*Békéscsaba, Kiskunfélegyháza polgármesterek vezetik a városok lakosságának 55 százalékát, míg az ellenzékiek csak 38 százalékát. De nekik ez is nagy előrelépés, különösen, ha hozzávesszük a fővárosban elért térfoglalást.
Itt viszont nagyjából vége is van az ellenzéki sikereknek. A megyei közgyűléseket ugyanis kivétel nélkül besöpörte a Fidesz, az összes megszerezhető 381 mandátumból 254-öt szereztek meg. Érdekes viszont az ellenzéki pártok sorrendje: az EP-választáshoz hasonlóan a DK lett a második, az pedig a Jobbik viszonylagos vidéki beágyazottságát mutatja, hogy a negyedik helyre szorult Momentumnál több mandátumot szereztek (Borsodban például 8-at).
A következő napokban – amint megszerezzük a részletes adatokat a Nemzeti Választási Irodától – új elemzésekkel dolgozzuk fel az önkormányzati választások tapasztalatait.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
