A legszegényebb magyar településeken lényegében totálissá vált a Fidesz-KDNP fölénye a vasárnapi szavazás alapján. Húsz emberből mindössze egy nem szavazott a kormánypártokra, és ez még a tavalyi parlamenti választáshoz képest is számottevő változás.
A tavalyi választás után több cikkben is feldolgoztuk, hogy a Fidesz a szegényebb falvak szavazói között a leginkább támogatott. A tíz legszegényebb magyar falu alapján egy év alatt ez a trend tovább erősödött. Most a legkevésbé fideszes faluban is több mint 85 százalékot kapott a kormánypárt, tavaly ez a tíz település átlagának felelt meg.
Ezúttal a KSH adatai alapján néztem meg, hogy az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap alapján melyek a legszegényebb települések Magyarországon. Közülük hat Borsodban, a szlovák határ közelében van, három Baranyában, egy pedig Somogyban, éppen a legszegényebb Pálmajor.
Pálmajorban mind a 73 szavazó a Fideszre szavazott, mellette Piskón és Csenyétén is 100 százalékot szerzett a Fidesz. Csenyéte azért is érdekes, mert 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re (baloldaliságáról egy 2009-es videó).
A tíz legszegényebb településen a részvétel egy százalékkal maradt el az országos átlagtól, és átlagosan a lakosság 93,5 százaléka szavazott a Fideszre. Csak azokat a településeket vettem figyelembe, ahol legalább kétszáz ember él.
A legszegényebb települések szavazási adatai (az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap alapján, a legszegényebb az elején).
Település | Lakosság | Részvétel 2018 | Fidesz-arány 2018 | Részvétel 2019 | Fidesz-arány 2019 |
Pálmajor | 370 | 64,1% | 95,8% | 33,8% | 100% |
Fáj | 457 | 82,5% | 98,6% | 46,4% | 96,8% |
Tornanádaska | 759 | 71,0% | 89,7% | 65,6% | 97,2% |
Csenyéte | 530 | 47,7% | 78,7% | 22,3% | 100% |
Felsőregmec | 364 | 54,4% | 84,9% | 29,4% | 94,6% |
Pusztaradvány | 228 | 69,2% | 75,2% | 28,8% | 87,8% |
Lúzsok | 239 | 53,2% | 63,9% | 26,3% | 85,7% |
Piskó | 263 | 76,0% | 95,0% | 61,6% | 100% |
Lak | 681 | 76,4% | 77,6% | 54,7% | 86,3% |
Siklósnagyfalu | 466 | 50,2% | 87,3% | 25,8% | 86,3% |
ÁTLAG | 65,6% | 85,9% | 42,3% | 93,5% |
A tavalyi választás előtt és után több beszámoló is készült ezekről a településekről, amelyekről nagyjából az jött le, hogy az ott élők hiába élnek nyomorúságos körülmények között, a bevándorlóktól való félelem mindent felülír. A 444 vasárnapi videója is ezt képzetet erősíti. A jellemzően tévén keresztül tájékozódó megkérdezettek a legtöbb esetben nem is tudtak megnevezni más pártot a Fideszen kívül.
Ahogy tavaly írtuk, a bevándorlóktól való félelem mellett egy másik érve is lehet a legszegényebb települések lakóinak a Fidesz mellett, ez pedig a közmunka. Ezekben a falvakban nem működik gazdaság, jellemzően nincsenek munkahelyek, ezért a mélyszegénységben élők döntő része az állami juttatásoktól függ régóta.
Korábban ezek passzív segélyek voltak, amiket a Fidesz elvett, viszont helyette bevezette a közmunkát, amin keresztül a korábbi segélyek dupláját adják a rászorulóknak. A közmunka-programok 2011-ben indultak el és 2016-ban futottak csúcsra, abban az évben legalább 250 ezer embernek jelentettek biztos jövedelemforrást.
Ezzel együtt azért is lehet meglepő a legszegényebb települések ilyen szintű kiállása a Fidesz mellett, mert a párt kormányzása alatt a legszegényebb jövedelmi tized járt a legrosszabbul. A többi jövedelmi osztállyal ellentétben a társadalom legszegényebb tíz százalékának ugyanott van a jövedelmi szintje, mint 2010-ben. A kormány ráadásul teljesen átalakította a szociális ellátórendszert, aminek következtében sokkal többen elestek korábbi rendszeres állami juttatásuktól, mint ahány közmunkás van.
Adat
Fontos