Nyomás alatt a kifacsart középosztály – nagyjából így lehetne lefordítani az OECD friss tanulmányának a címét. Ez sokat elárul a következtetésekről és azok súlyáról. Eszerint a középosztálybeli háztartások stagnáló jövedelmei nem tartják a lépést az emelkedő lakhatási és oktatási költségekkel, miközben középső jövedelmi osztály*Ez alatt az OECD az egyes országok mediánjövedelmének (tehát nem az átlag, hanem az a jövedelemadat, aminél a társadalom egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres – ez rendszerint elmarad az átlagjövedelemtől) 75-200 százalékát megkereső háztartásokat érti. összeszűkült, egyre nehezebb lett oda bejutni, és a gazdasági súlya megcsappant.
1985-ben a középosztálybeliek összes jövedelme közel négyszer akkora volt, mint amennyit a leggazdagabb társadalmi szeletbe tartozók összesen megkerestek, míg három évtizeddel később ez a szorzó már a háromszoros értéket sem éri el.
A változások eredményeként szinte minden ötödik középosztálybeli háztartás kénytelen többet költeni, mint amennyi bevétele van. Ebből következik, hogy az eladósodottság ebben a társadalmi rétegben a legmagasabb. Ráadásul a munkaerőpiaci kilátások sem túl fényesek, minden hatodik középosztálybeli dolgozót munkahelyét fenyegeti az automatizálás veszélye.
Ebből a szempontból az alacsonyabb státuszúak csak alig vannak rosszabb helyzetben (itt minden ötödik munkavállalónak van ebből a szempontból félnivalója), míg a jövedelmi ranglétra felső részén állók sokkal inkább védve vannak: az ő munkahelyeik közül csak minden tizediket fenyegetik a számítógépek és a robotok.
A magyar középosztály különösen nagy bajban van. Míg az OECD-országokban átlagosan a középrétegbeli háztartások közel fele számolt be arról, hogy nehézséget jelent kijönni a jövedelmeikből, addig ez az arány Magyarországon 79 százalék volt.
Érdemes a lentebbi ábrán megnézni azt is, hogy az alsó vagy a felső jövedelmi csoportokhoz vannak-e közelebb a középosztálybeli értékek. Jól látszik, hogy azokban a országokban, ahol a legrosszabb helyzetben van a középső csoport, egyre kevésbé tér el a megélhetési nehézségek gyakorisága az alsóbb rétegekben tapasztalttól.
Egy ország gazdaságának szempontjából pedig nagyon sokat számít az, hogy milyen helyzetben van a középosztály. A szervezet tagállamaiban a teljes fogyasztás és az összes jövedelem közel kétharmada kötődik ehhez a társadalmi csoporthoz, és a lakosság is nagyjából hasonló arányban, 60 százalékban tömörül ide. Magyarországot nézve pedig csak még fontosabbá válik a középréteg helyzetének kérdése: itt az összes fogyasztás és jövedelem 70-70 százaléka keletkezik a középosztálybeli háztartásokban, a lakosságnak pedig a 67 százaléka tartozik ide.
Ráadásul a magyar középosztályt különösen érzékenyen érintheti az az OECD által is kiemelt probléma, hogy egyre drágább a lakhatás. Mi is írtunk már arról, hogy a magyar ingatlanpiac kiemelkedő dráguláson esett túl az elmúlt években, és térképre is vittük az elképesztő budapesti lakásár-robbanást. Ennek tükrében nem is olyan meglepő, hogy mi az, amiben kiemelkednek a magyar középosztálybeli háztartások:
…hát abban, hogy arányaiban mennyit költenek a lakhatással kapcsolatos költségekre. Az OECD adatai szerint már 2016-ban is 40 százalék volt ez az arány, ami mellett például szabadidős tevékenységekre a többi országhoz képest viszonylag kevés, mindössze 7 százalék jutott egy átlagos magyar középosztálybeli háztartás költségvetéséből. Eközben az OECD-átlagok a lakhatást nézve 31, a kikapcsolódás esetében pedig 12 százalék voltak.
Az ingatlanárak ráadásul csak a magyar bérekhez képest tűnhetnek egyre drágábbnak. Az elmúlt évek drasztikus áremelkedése csak a rendkívül alacsony árakat szüntette meg, a budapesti ingatlanárak régiós összehasonlításban még mindig nem tekinthetők túlzóan magasnak. Az áremelkedés ezért várhatóan nem áll meg, bár arra van esély, hogy lelassul.
Az OECD javaslatai szerint többek között a kormányoknak külön hangsúlyt kellene fektetniük a középosztály számára is megfizethető lakhatási lehetőségek biztosítására. A fentebbiek tükrében ez az ajánlás különösen fontos Magyarországon, ahol nem meglepő módon a társadalompolitika kiemelt kérdése a lakáshoz jutás támogatása. Az ide vágó kormányzati intézkedések azonban inkább a demográfiai célok elérésére, vagyis a gyermekvállalási kedv növelésére vonatkoznak, és nem a középosztály megsegítésére. (Gyakran egyébként is pont a leggazdagabbakat segítik.)
A nemzetközi szervezet egy másik ajánlása, ami Magyarországról nézve különösen érdekes, a progresszív jövedelemadók bevezetése. A 2010-es kormányváltás után ugyanis az első nagyobb intézkedések egyike volt az egykulcsos SZJA és a családi adókedvezmények bevezetése, aminek hatásairól szintén írtunk már, amikor a magyar jövedelmi rétegek helyét vizsgáltuk európai összehasonlításban: a magyar jövedelmi elit nagyot lépett előre, a szegények viszont csak még lejjebb csúsztak, a középosztály helyzete pedig alig változott.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
