Hárommillióért adna ki közadatokat az emberminisztérium, beperli őket a Transparency
„Az Ön által kért adatok az előzetes becslések szerint meghaladja a 20 iratfolyómétert”. Ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) miért kér 3,15 millió forintos költségtérítést a Transparency International Magyarországtól (TI) az általuk kikért tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokért.
A TI arra volt kíváncsi, hogy a tao-program keretében eddig mennyi közpénzt használtak fel jogosulatlanul a különböző sportszervezetek, és mi lett ezeknek a sorsa. Az EMMI azonban nem válaszolt a kérdésekre, mivel (a 20 iratfolyóméternyi adat miatt) úgy ítélték meg, hogy a válaszadás a tárca „alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna”.
A tao-támogatásokat anno azért találták ki, hogy az alulfinanszírozottnak tartott sportágakat piacinak tűnő, de valójában állami támogatáshoz juttassák. A rendszer lényege, hogy az egyes sportszervezetek egy fejlesztési programot állítanak össze, amit ha az erre illetékesek (a szövetség, vagy az EMMI) részben vagy egészben jóváhagynak, akkor a sportszerevezetek megpróbálhatnak nyereséges cégeket meggyőzni arról, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót.
A folyamat azonban egyrészt rengeteg adminisztrációval jár, amit főleg eleinte sok klub nem tudott megugrani, másrészt a nagy pénzt szimatolva a kezdetektől megjelentek zavarosban halászók is a támogatások körül.
A rendszer bevezetése óta hallani nagyon komoly visszaélésekről, a tao-támogatások ellenőrzésével megbízott sportszövetségeknek azonban saját bevallásuk szerint sincs elég kapacitásuk a megfelelő kontrollhoz.
Ráadásul az ellenőrzések sok esetben akkor is elakadtak, ha a szövetség megteszi a szükséges lépéseket. Nekik ugyanis ellenőrzési kötelezettségük ellenére nincs szankcionálási joguk, utóbbi az EMMI kiváltsága, a szövetségek csak a minisztériumnak jelezhetik, ha valamilyen problémát találnak. Igen ám, de ezt sokáig hiába tették meg, a szaktárca semmit nem kezdett ezekkel az ügyekkel. Korábban több érintett szövetség is jelezte, hogy ők ugyan elküldték az EMMI-nek ellenőrzéseik eredményeit, a minisztérium azonban nem lépett.
Bár ebben – részben a TI korábbi megkeresései, illetve újságírói kérdések nyomán – az elmúlt időszakban voltak pozitív fejlemények, tényleges szankciókig csak néhány esetben jutottak el és ilyenkor is hosszú évekkel a szabálytalankodás után. Mindez azért nagy probléma, mert a jogszabályok szerint ilyenkor lenne lehetőség az elsíbolt adóforint visszagyűjtésére, mire azonban az EMMI meghozza döntését a csalók jellemzően már felszívódnak.
Ez történt például a Szigetvári Zrínyi Miklós Sportegyesületnél, amely 2011 és 2016 között több mint 62 millió forintnyi tao-pénzhez jutott. Ennek jelentős részét azonban szabálytalanul használták fel, ami miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség – az EMMI döntése után – 2018 elején kizárt őket a tao támogatási rendszerből. A gond csak az hogy az egyesületet ekkorra már felszámolták. Méghozzá úgy, hogy a felszámoló semmilyen vagyonelemet nem talált, sőt a szervezet vezető tisztségviselőjével sem sikerül kapcsolatba lépnie. Utóbbi azért érdekes, mert a ZMSE-t az a Kolovics János vezette, aki 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere volt, és akit egy másik ügyben az idén ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre (nem jogerősen).
A TI épp az ilyen esetek miatt fordult újabb adatigényléssel az EMMI-hez, amely a 20 folyóméteres indokkal és az ehhez társított költségtérítési igénnyel dobta vissza megkeresésüket. A magyarázat különösen annak fényében érdekes, hogy mennyire kevés tényleges szankcióról lehet tudni. A legtöbb tao-támogatást begyűjtő labdarúgásban például kevesebb, mint hatvan sportszervezetet zártak ki eddig a rendszerből. Ezek felsorolva a fontosabb adatokkal együtt is kényelmesen elférnek két oldalon, ami elég messze van a 20 iratfolyómétertől. A szabálytalankodók nagy többségét (mintegy 80 százalékát) ráadásul az idén büntették, annak ellenére, hogy gyakran évekkel ezelőtt vétettek az előírások ellen.
A TI nem is fogadta el a minisztérium válaszát, a tárca azonban ismételt kérésükre is ugyanúgy reagált. Ligeti Miklós lapunknak elmondta: cinikusnak tartják, hogy a kormány sápot húz az adatkérőktől, ahelyett, hogy kérés és költségek felszámítása nélkül nyilvánosságra hozná a tao-pénzek részleteit. Különösen, hogy az adatokat könnyen és gyorsan össze lehet szedni, hiszen a Transparency International csupa olyan információt kér, ami a jogszabályok értelmében egy az egyben a minisztérium birtokában kell legyen. Éppen ezért a TI jogi lépéseket fog tenni, és még január első felében pert indít a tárca ellen.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
