Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. december 27. 07:48 Közélet, Pénz

Túlszaladt a ceruza, nincs már elég pénz a sportfejlesztésekre

Először fordulhat elő a tao-támogatási rendszer 2011-es bevezetése óta, hogy kevesebb közpénzt próbálhatnak összeszedni a sportklubok ebből a forrásból, mint egy idénnyel korábban. December 20-ig az elérhető adatok szerint a hat sportágban az egyesületek és sportvállalkozások számára összesen 113,5 milliárd forintos támogatási keretet hagytak jóvá a szakszövetségek, illetve a kormány részéről illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).

Ez ugyan sokkal több, mint ami az első években jellemző volt – a 2011/12-es idényben elfogadott programok összértékének például közel három és félszerese -, a tavalyitól azonban látványosan elmarad. Az előző szezonban ugyanis 130 milliárd fölött volt ez az összeg. Utóbbi több, mint amit háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra költött a magyar állam 2017-ben.

 


A mostani 113 milliárd még nem a végleges szám, a sportszövetségek és a szaktárca ugyanis még az utolsó napokban is töltik fel a jóváhagyott programokat az erre a célra létrehozott adatbázisokba. December 18. és 20. között például 5,5 milliárddal nőtt a keret. Túl sok elbírálatlan sportfejlesztési program azonban már nincs, így szinte biztos, hogy a 2017/2018-as idényben felállított csúcsot nem sikerül megdönteni.

A késői szövetségi jóváhagyások egyébként a sportkluboknak is problémát okozhatnak, ez ugyanis jelentősen megnehezíti, hogy ténylegesen össze tudják gyűjteni a pénzt. A tao-rendszer ugyanis úgy működik, hogy az egyesületek tavasszal leadják fejlesztési terveiket a szövetségnek, amely megvizsgálja ezeket, illetve szükség esetén*a 300 millió forintot meghaladó értékű programoknál bevonja az EMMI-t is. A szövetségek minden programról hoznak egy határozatot: elutasítják vagy részben, esetleg egészben jóváhagyják. A klubok ezt követően kezdhetnek el házalni a nyereséges vállalkozásoknál, hogy azok a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába, hanem nekik utalják. Erről azonban a legtöbb cég az év végi bevallási határidő miatt december 20. előtt dönt, így

akik az utolsó napokban jutnak csak hozzá a szövetségi jóváhagyáshoz és nincsenek jó céges (vagy politikai) kapcsolataik, jellemzően nem tudják feltölteni a nekik megítélt keretet.

Az év végi hajrát jól mutatja, hogy az utolsó napokban a begyűjtött pénz még a jóváhagyott összegnél is sokkal gyorsabban nőtt. December 18-án még csak 35,2 milliárd forintról állítottak ki támogatásigazolást*ez az a dokumentum, amivel a vállalatok a NAV felé jelezni tudják, hogy felajánlották adójukat egy sportszervezetnek, azaz ennyi pénzt szedtek össze hivatalosan a sportklubok, két nappal később azonban már 60 milliárd felett járt a számláló. Az adatok feltöltése ráadásul pár napot csúszik, így szinte biztos, hogy még az idén tízmilliárdokkal emelkedik majd az összeg.

A hat támogatható sportág közül*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda, jégkorong a mostani idény két nagy vesztesének a kosár- és a vízilabda tűnik. A tavaly még 30 milliárdos keretet kapó kosárklubok számára az idén például mindössze fele ennyit hagytak jóvá, de 5 milliárddal kevesebb adóforintot próbálhatnak meg begyűjteni a vízilabda-egyesületek is.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA politikával együtt a tao-milliárdok is megérkeztek a kézilabdábaKét év alatt majdnem ötvenmilliárd forintnyi társasági adó érkezett a költségvetés helyett kézilabdacsapatokhoz.

 

Komoly növekedést egyetlen sportág sem tudott felmutatni, a kézilabdát mégis érdemes kiemelni, mivel ezúttal még a korábbiaknál is jobban megközelítette a mindig rekorder focit. Utóbbi csapatai 36,7, előbbi 35,9 milliárd forintot próbálhatnak meg összeszedni. Ráadásul miközben a labdarúgó-szövetség közel 1300 egyesület és vállalkozás programját hagyta jóvá, addig a kézilabdában a négyszázat sem éri el ez a szám. Magyarul egy kéziklub átlagosan háromszor akkora támogatáshoz jut, mint egy futballegyesület.

 

A tavalyinál visszafogottabb keret magyarázata a szereplők kijózanodása lehet. Az előző idényben ugyanis látványosan túlpörgették a tao-programot. Akkor az elérhető adatok szerint kifejezetten sok támogatás maradt bent: a 130 milliárdos keret közel harmadát nem sikerült feltölteni. Bár több szövetségnél is elég rég frissültek az adatok, így ennyire valószínűleg nem rosszak az arányok, de az biztos, hogy a korábbiakhoz képest nehezebben jön össze a pénz. Ennek oka valószínűleg az, hogy a rendszert 2017/2018-ban úgy sikerült csúcsra járatni, hogy közben a társasági adó kulcsa csökkent, így kevesebb adóforintból kellett volna begyűjteniük több felajánlást a sportszervezeteknek. 

Ráadásul a kluboknak a pénzvadászatban a szövetségek is versenytársaik, hiszen utóbbiak is rengeteg forráshoz jutnak a tao-rendszernek köszönhetően. A labdarúgó-, a kézi-, a kosár-, a vízilabda- és a jégkorong-szövetség*a röplabda-szövetség programját nem találtuk meg a honlapon tavaly és az idén is nagyjából 20 milliárd forintos kerethez jutott.

A megbontott dokumentáció, az éveken átnyúló programok és a naptári évtől eltérő idények miatt a sportszövetségeknél lévő adatokból nem is lehet pontosan meghatározni, hogy az egyes évek költségvetését milyen mértékben terhelte meg a tao-rendszer. A zárszámadási törvények azonban segíthetnek ebben.

Az elérhető verziók szerint a 2011-ben induló tao-támogatási rendszer a 2018-ra betervezett összeggel az 500 milliárd forintot is átlépi. Ekkora bevételtől esett el a sportszervezeteknek utalt adóforintok miatt a költségvetés.

Ez egyébként a teljes társaságiadó-bevételhez képest is elég jelentős összeg: 2011 óta a vállalatok a nyereségük után fizetendő közteher nyolcadát fizették sportszervezeteknek. Utóbbi arány a keretek összegének mostani visszaesése ellenére – a társasági adó kulcsának csökkenése miatt – az idén tetőzhet, és a 20 százalékot is megközelítheti.

 

Közélet Pénz emmi kézilabda kosárlabda labdarúgás tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.