A 18-24 éves roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó volt tavaly, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett – derült ki a KSH új kiadványából, amelyben a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportokon belül külön megvizsgálták a romák helyzetét is.
A korai iskolaelhagyó roma fiatalok aránya ráadásul növekedett 2014 és 2017 között, 57 százalékról 63 százalékra. Ám nemcsak a roma fiatalok, hanem az összes 18-24 éves körében emelkedett a legfeljebb a nyolc általánost kijárók aránya Magyarországon, 11,4 százalékról 12,5 százalékra.
A romlást elsősorban az idézi elő, hogy a Fidesz 2012-től 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát, hogy minél hamarabb kiterelje a fiatalokat a munkaerőpiacra.
A kiadvány szerint a munkaképes korú romák négyötödének általános iskola 8 osztály a legmagasabb iskolai végzettsége, szemben a teljes népességgel, ahol csak 22 százalék körül van ugyanez az arány. A romák alacsony képzettségéből adódóan pedig a foglalkoztatási kilátásaik is sokkal rosszabbak az átlagosnál, amit az adatok szintén alátámasztanak.
A romák foglalkoztatási rátája tavaly 45 százalékon állt, ami ugyan jelentős, 12 százalékpontos növekedést jelent három év alatt, így is nagyon elmarad a teljes népesség foglalkoztatási mutatójától, ami 68 százalék.
Ehhez az alacsony iskolázottság mellett hozzájárul a roma népesség területi megoszlása és a roma nőkre jellemző alacsony foglalkoztatottság is. A romák jelentős része az ország olyan területein él, ahol helyben szinte nincsenek munkahelyek és/vagy ahol rosszak a közlekedési lehetőségek, így ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat.
A nők munkavállalását pedig a tradíció mellett a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. Összehasonlítva, miközben a teljes 15-64 éves női népesség 61 százaléka foglalkoztatott, addig a roma nőknek csak a 36 százaléka. A férfiaknál ezek az arányok 75 és 55 százalék, amelyek között szintén jelentős az eltérés.
Ugyan a lemaradás jelentős, 2014 és 2017 között a romák munkaerőpiaci hátránya mérséklődött, amihez hozzájárult a közfoglalkoztatás is, amely ezeken a hátrányos helyzetű településeken helyben teremtett munkahelyeket. A közmunka-programoknak köszönhető az is, hogy 2017-ben a roma munkanélküliek körében már alacsonyabb volt a tartós munkanélküliek aránya, mint az összes munkanélküli esetében.
A roma népesség munkanélküliségi rátája ugyan három év alatt 30 százalékról kevesebb mint 19 százalékra mérséklődött, az így is sokkal magasabb a teljes népesség munkanélküliségi mutatójánál.
A romák foglalkoztatottságának növekedése, illetve a munkanélküliség csökkenése azt is eredményezte, hogy 30 százalék közeléből 23 százalékra mérséklődött azoknak a 18-59 éves romáknak az aránya, akik foglalkoztatott nélküli háztartásban élnek, ám ez még mindig nagyon magas. A teljes népességen belül is javult ez az arány, 10 százalékról 7 százalékra.
Ugyan a foglalkoztatottság jelentősen nőtt a romák körében, a foglalkoztatás jellemzői tekintetében kisebb volt a javulás. A romák körében továbbra is meghatározóbbak a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező formák, mint a teljes népesség esetében.
Így például 2017-ben még mindig a dolgozó romák több mint harmada közfoglalkoztatott volt, illetve közel minden második dolgozó roma határozott munkaszerződéssel vállalt munkát.
A teljes népességnek kevesebb mint 8 százalékát foglalkoztatják határozott idejű szerződéssel.
Mivel a romák négyötödének legfeljebb alapfokú végzettsége van, a roma foglalkoztatottak több mint fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végez, az utóbbi években már nemcsak közfoglalkoztatás keretében. Szellemi munkát mindössze alig több mint 4 százalékuk végzett tavaly.
A kiadvány szerint továbbra is kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. Az, hogy a 18-24 éves roma fiatalok több mint kétharmada korai iskolaelhagyó volt 2017-ben, egyben arra is magyarázatot nyújt, hogy körükben a se nem tanuló, se nem dolgozó (NEET) fiatalok aránya 38 százalék, ami három és félszerese az összes 18-24 éves körében mért szintnél.
A KSH adatai a munkaerő-felmérésből származnak, ahol azokat a válaszadókat tekintik romának, akik az adatfelvétel során annak vallják magukat.
