Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 28. 06:46 Közélet

Már a roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó

A 18-24 éves roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó volt tavaly, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett – derült ki a KSH új kiadványából, amelyben a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportokon belül külön megvizsgálták a romák helyzetét is.

A korai iskolaelhagyó roma fiatalok aránya ráadásul növekedett 2014 és 2017 között, 57 százalékról 63 százalékra. Ám nemcsak a roma fiatalok, hanem az összes 18-24 éves körében emelkedett a legfeljebb a nyolc általánost kijárók aránya Magyarországon, 11,4 százalékról 12,5 százalékra.

A romlást elsősorban az idézi elő, hogy a Fidesz 2012-től 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát, hogy minél hamarabb kiterelje a fiatalokat a munkaerőpiacra.

A kiadvány szerint a munkaképes korú romák négyötödének általános iskola 8 osztály a legmagasabb iskolai végzettsége, szemben a teljes népességgel, ahol csak 22 százalék körül van ugyanez az arány. A romák alacsony képzettségéből adódóan pedig a foglalkoztatási kilátásaik is sokkal rosszabbak az átlagosnál, amit az adatok szintén alátámasztanak.

A romák foglalkoztatási rátája tavaly 45 százalékon állt, ami ugyan jelentős, 12 százalékpontos növekedést jelent három év alatt, így is nagyon elmarad a teljes népesség foglalkoztatási mutatójától, ami 68 százalék.

Ehhez az alacsony iskolázottság mellett hozzájárul a roma népesség területi megoszlása és a roma nőkre jellemző alacsony foglalkoztatottság is. A romák jelentős része az ország olyan területein él, ahol helyben szinte nincsenek munkahelyek és/vagy ahol rosszak a közlekedési lehetőségek, így ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat.

A nők munkavállalását pedig a tradíció mellett a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. Összehasonlítva, miközben a teljes 15-64 éves női népesség 61 százaléka foglalkoztatott, addig a roma nőknek csak a 36 százaléka. A férfiaknál ezek az arányok 75 és 55 százalék, amelyek között szintén jelentős az eltérés.

Ugyan a lemaradás jelentős, 2014 és 2017 között a romák munkaerőpiaci hátránya mérséklődött, amihez hozzájárult a közfoglalkoztatás is, amely ezeken a hátrányos helyzetű településeken helyben teremtett munkahelyeket. A közmunka-programoknak köszönhető az is, hogy 2017-ben a roma munkanélküliek körében már alacsonyabb volt a tartós munkanélküliek aránya, mint az összes munkanélküli esetében.

 

A roma népesség munkanélküliségi rátája ugyan három év alatt 30 százalékról kevesebb mint 19 százalékra mérséklődött, az így is sokkal magasabb a teljes népesség munkanélküliségi mutatójánál.

A romák foglalkoztatottságának növekedése, illetve a munkanélküliség csökkenése azt is eredményezte, hogy 30 százalék közeléből 23 százalékra mérséklődött azoknak a 18-59 éves romáknak az aránya, akik foglalkoztatott nélküli háztartásban élnek, ám ez még mindig nagyon magas. A teljes népességen belül is javult ez az arány, 10 százalékról 7 százalékra.

Ugyan a foglalkoztatottság jelentősen nőtt a romák körében, a foglalkoztatás jellemzői tekintetében kisebb volt a javulás. A romák körében továbbra is meghatározóbbak a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező formák, mint a teljes népesség esetében.

Így például 2017-ben még mindig a dolgozó romák több mint harmada közfoglalkoztatott volt, illetve közel minden második dolgozó roma határozott munkaszerződéssel vállalt munkát.

A teljes népességnek kevesebb mint 8 százalékát foglalkoztatják határozott idejű szerződéssel.

 

Mivel a romák négyötödének legfeljebb alapfokú végzettsége van, a roma foglalkoztatottak több mint fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végez, az utóbbi években már nemcsak közfoglalkoztatás keretében. Szellemi munkát mindössze alig több mint 4 százalékuk végzett tavaly.

A kiadvány szerint továbbra is kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. Az, hogy a 18-24 éves roma fiatalok több mint kétharmada korai iskolaelhagyó volt 2017-ben, egyben arra is magyarázatot nyújt, hogy körükben a se nem tanuló, se nem dolgozó (NEET) fiatalok aránya 38 százalék, ami három és félszerese az összes 18-24 éves körében mért szintnél.

A KSH adatai a munkaerő-felmérésből származnak, ahol azokat a válaszadókat tekintik romának, akik az adatfelvétel során annak vallják magukat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet cigányság foglalkoztatottság iskolázottság kisebbség munkaerőpiac társadalom Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 22. 16:23 Adat, Világ

Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?

A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.

Jandó Zoltán
2024. július 21. 08:45 Adat

Rekord drága a Forma-1 Magyarországnak, mi lesz a nézőszámmal?

A hétvégén tartják a Forma-1-es Magyar Nagydíjat, amely megrendezésének lehetőségéért ezúttal közel 20 milliárd forintot fizethet az állam.