Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. október 8. 06:51 Közélet, Vállalat

Sok embernek életstratégia lett a közmunka, és ez váratlan módokon húzza vissza a gazdaságot

Mióta 2011-ben a munkaerőpiaci statisztikák és több százezer magyar mindennapjainak meghatározó elemévé vált a közfoglalkoztatás, és gyakorlatilag felváltotta munkanélküli segélyt, jó néhány falu megragadta a kiemelkedés lehetőségét. A kutatók által is gyakran bírált közfoglalkoztatottsággal jellemzően azonosított kép a kezdetleges szerszámokkal egy árok mellett tanácstalanul álló kiscsoport, az eltökéltebb falvakban azonban sorra vágtak bele a levendulatermesztésbe, a tökmagolaj-előállításba vagy a gyógynövény-aszalásba.

A közfoglalkoztatást bonyolító Belügyminisztérium külön gyűjti a “jó gyakorlatokat” a honlapján, amelyek erősítik azt a képet, hogy a kormányzat a közmunka esszenciáját a termelésben látja. A közfeladatok ellátása helyett tehát alapvetően azokat a gyakorlatokat emeli ki a BM, ahol az önkormányzat belép a piacra, és bevételre tesz szert a közmunkások által működtetett fácánneveldékben vagy szörpüzemekben.

A kézműves-romantikára látszólag rá is játszó önkormányzati próbálkozásokban minden bizonnyal sok öröme lehet a folyamat részeseinek és a fogyasztóinak is, azonban két szempontból is egyre hátrányosabb helyzetbe hozzák a piacon működő vállalkozásokat. A közfoglalkoztatás egyrészt némileg paradox módon súlyosbítja a munkaerőhiányt, amelyről Molnár György, az MTA kutatója is részletesen beszélt az Élet és Irodalomnak. Másrészt az állam támogatása miatt az önkormányzatok által előállított termékek áraival nem tudnak versenyezni a piaci vállalkozók.

Eleinte jó eszköz volt

A közfoglalkoztatás és a gazdaság működését korlátozó munkaerőhiány kapcsolatáról az ország keleti régiójában, a Hajdúságban élő vállalkozókkal és városvezetőkkel beszélgettünk. “A közmunkát eleinte nagyon jó dolognak gondoltuk, mert a válság megoldásának egyik eszköze volt. Akik korábban segélyből éltek, azok a munka világába való visszatéréshez kaptak egy mankót” – mondta a G7-nek T. Tóth Tibor, egy hajdúnánási vaskereskedő cég, az Uniholz Kft. gazdasági igazgatója. Szerinte alapvetően jó elgondolás a közfoglalkoztatás, de problémának tartja, hogy az önkormányzatok elkezdtek termelni. ”A válság idején több volt a pozitívum, de most, a konjunktúra kellős közepén, mikor dübörög a gazdaság, semmiképpen nem kellene beavatkozni piaci folyamatokba” – mondta.

A MÁV közfoglalkoztatottjai dolgoznak Budapesten. Fotó: Marjai János/MTI

Példaként hozta fel, hogy az önkormányzat földjén, közmunkások által megtermelt alapanyagra építve egy közmunkásokkal üzemeltetett büfében jóval olcsóbban tudnak árulni, mint a piaci konkurenseik. A közmunkának köszönhetően ugyanis az önkormányzatok a minimálbérnél jóval olcsóbban, annak 60 százalékából tud előállítani a maga számára munkaerőt. “A korlátlan erőforrásokkal jelenlevő szereplő rontja így a tisztességes piaci folyamatokat. Valahogy szabályozni kellene ezt, hogy ne induljanak jogtalan előnnyel” – mondta T. Tóth. Emiatt a közmunkát a közfeladat ellátására szorítaná vissza, viszont akár a piacit jobban megközelítő fizetésekkel.

A környék egyik legnagyobb foglalkoztatója az állattenyésztéssel és tejtermeléssel foglalkozó Tedej Zrt. Vezérigazgató-helyettese, Rákóczi András is azt mondta, hogy torzító hatása lehet, ha a piaci árakat figyelmen kívül hagyó, államilag támogatott szereplő jelenik meg a piacon. Szerinte az önkormányzatai szövetkezetek a Tedejt méretéből adódóan közvetlenül nem értinik, de partnereik, kisebb helybeli kereskedők szoktak erről panaszkodni. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem annyira fontos, hogy piaci állásuk legyen a közmunkásoknakEredménytelenül zárult, és nem is ismétlik meg azt a közbeszerzést, amelynek célja a közmunkások munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása volt.

Hajdúdorog polgármestere, az MSZP-s Csige Tamás szerint a környéken több önkormányzat kezdett üzemeltetni tésztaüzemet, felgozóüzemet vagy vágópontot. Csige is arról beszélt, hogy a termelőeszközöket és a bért megkapták az államtól, így ezzel nagymértékben ronthatták az elsődleges piaci szereplők pozícióját, mert náluk jóval olcsóbban tudtak termelni. Szerinte a kormányzat az elmúlt 1-2 évben elkezdett törekedni arra, hogy piacosítsa ezeket a próbálkozásokat, és igyekezett szociális szövetkezetekbe átterelni őket, viszont a piaci működés több önkormányzatnak is komoly nehézséget jelent.

Csige szerint ezért Hajdúdorogon pont arra törekedtek, hogy olyan tevékenységgel próbálkozzanak, amely a piacon nem teremt konkurenciát. Egy elektronikai bontó üzemeltetésébe kezdtek – begyűjtik a településen és környékén lévő elektronikai hulladékot, amelyből a felhasználható anyagokat kimentik -, és Csige szerint úgy néz ki, hogy talpon is fog tudni maradni a hét volt közfoglalkoztatottal működő szervezet. “Persze nem egy kincsesbánya, de ebben a szegmensben nem is beszélhetünk erről” – mondta.

Mivel állítása szerint a kezdetektől tudatában volt annak, hogy az önkormányzat közmunkára alapozott termelése éppen a helyi őstermelőkre jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért például a közmunkában megtermelt növényeket nem a helyi piacon kezdték el árulni, hanem csatlakoztak a helyi termelőkhöz, hogy közösen jobb feltételeket harcoljanak ki a nagykereskedőknél.

Életcél a közfoglalkoztatottság

Természetesen a piactorzító hatás egyáltalán nem az egyetlen faktor, amely alapján ítéletet kellene mondani a mostani közmunka-programok felett. Molnár György az ÉS-nek arról beszélt, hogy egy vizsgálatuk szerint hiába lenne nagyobb a munkanélküli-segély, nem mindenki választaná azt a közmunka helyett. Kutatásukból az derült ki, hogy “a tartós munkanélküliek és a segélyből élők szubjektív jólléte – nem jóléte, hanem jólléte! – sokkal rosszabb, mint a többieké”.

Szabadföldi epret dobozolnak Kerecsenyen. Fotó: Varga György/MTI

A nekünk küldött válaszlevelében erről írt a fideszes vezetésű Hajdúnánás is. “A közmunkaprogram egyik legnagyobb előnye, hogy (…) rengeteg hajdúnánásinak adott értelmes, hasznos munkát” – írták. Az önkormányzat szerint azért is lehet sikeresnek tekinteni a programot, mert a csúcson több mint ezer közfoglalkoztatott volt a településen, jelenleg viszont már csak mintegy négyszáz.

A hajdódorogi polgármester is arról számolt be, hogy 2012-ben körülbelül 300 közmunkásuk volt, most pedig már csak 120. A környéken szintén munkaerőhiány van, ennél több embert azonban aligha lehet átcsatornázni az elsődleges munkaerőpiacra. “A munkanélküliség mindig strukturált, és ez most is probléma. Sofőrt, targoncást, esztergályos vagy lakatost, tehát szakképzett munkaerőt gyakorlatilag lehetetlen találni” – mondta T. Tóth, aki szerint az 50 fős cégcsoportjuknál nem is vettek még fel olyan embert, aki közmunkás volt korábban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszafognák a közmunkát, de még sokáig szükség lesz ráEgyre kevesebben dolgoznak közmunkásként, de még egy ideig nem fognak elfogyni. Sokak ugyanis nem tudnak máshonnan fix jövedelemhez jutni.

Csige Tamás szerint akik a mai napig a közmunkában ragadtak, azok jellemzően alacsony iskolázottságúak, képzettség nélküliek, tehát nincs piacképes tudásuk és egyben a motivációjuk is hiányzik. Szerinte olyan betanított munkákra sem találnak már a környéken munkaerőt, mint a nyári mezőgazdasági idénymunkák, ezért inkább Kárpátaljáról és Romániából jönnek dolgozni.

“A közfoglalkoztatásban kialakult egy hit, egy álomvilág, hogy itt nem nagyon kell dolgozni, mert akkor is megkapod az 50 ezer forintos pénzed” – mondta Csige. Szerinte sokan azért nem váltanak a magasabb fizetésért egy piaci munkára, mert inkább elvannak a közmunkával, hétvégén meg elmennek a szürkegazdaságba dolgozni vagy fusizni. “Kvázi azt gondolják több helyen, hogy a közmunka egy szanatórium” – mondta. Szerinte mára kialakult egy társadalmi réteg, amely előtt a közfoglalkoztatottság lebeg életcélként, és nekik sem szabad elengedni a kezét, hanem más megközelítésre lenne szükség.

A Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese, Rákóczi András szerint azért nehézkes a közfoglalkoztatottak átterelése az elsődleges munkaerőpiacra, mert nem eléggé rugalmas a rendszer. “A közmunkásoknak célszerű lenne kipróbálni először, hogy milyen egy piaci cégnél dolgozni. Az ideális az lenne, ha ideiglenes jelleggel ki tudnák próbálni magukat a közmunkások, és aztán adott esetben visszatérhetnének, ha mégsem találunk egymásra” – mondta Rákóczi. A rugalmatlan rendszer miatt azonban a saját tapasztalata alapján nehezen szánják rá magukat a közmunkások, hogy kipróbálják magukat a piacon, mivel egy biztos helyzetet nehezen adnak fel a munkahelyváltás bizonytalanságáért.

Közélet Vállalat közfoglalkoztatás közmunka Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. május 16. 12:17 Közélet

Tabuk fogságában a magyar gazdaságpolitika

A magyar konvergencia program azt a látszatot kelti, hogy már sikerült megteremteni a tartósan gyors növekedés gazdaságpolitikai előfeltételeit.

Váczi István
2019. május 16. 06:53 Közélet, Vállalat

Az ország legnagyobb földesura lett Mészáros Lőrinc

Nem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.

Avatar
2019. május 14. 17:08 Közélet

Üzentünk Brüsszelnek: a lehetséges világok legjobbika jön

Az euró bevezetésével továbbra sem foglalkozik érdemben a kormány, és olyan gazdasági növekedéssel számol, amelyhez nagyon jól kell alakulniuk a külső feltételeknek.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. május 15. 16:46 Vállalat

Nem a Mercedes-beruházás felfüggesztése miatt kerülhet bajba a magyar autóipar

Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy mi lesz az autóipari beszállítókkal, ha tényleg beüt a válság az ágazatban.

Váczi István
2019. május 14. 06:54 Közélet

Az oktatásban káoszt hozott, ideje kipróbálni a közlekedésben

Pár éve még 24 Volán-vállalat volt, hamarosan csak egy marad. Közben meg kellene nyitni az ágazatot a magáncégek előtt, de ez valószínűleg csak minimális szinten történik meg.

Debreczeni Anna
2019. május 13. 17:34 Vállalat

Bécsből nézve jó ötletnek tűnik a kormány 750 milliárd forintos projektje

Kovács Imrét, Európa második számú vasúti árufuvarozó vállalatának igazgatósági tagját egyebek mellett arról kérdeztük, érdemes-e ennyi pénzt költeni a Budapest-Belgrád vasútvonalra.