Két héttel ezelőtt egy kongresszusi meghallgatáson kellett magyarázkodnia a legnagyobb amerikai tech-vállalatok vezetőinek. Többek között zavaros adatgyűjtésekről és a 2016-os választást befolyásoló orosz dezinformációs hadjáratáról kérdeztek az amerikai politikusok. A meghallgatáson részt vett a Facebook és a Twitter egy-egy vezetője, de a Google társalapítóját, Larry Page-et hiába hívták meg, a széke üresen maradt.
Page a Google de facto vezetője és a Google anyacégének, az Alphabetnek a vezérigazgatója, amely a világ harmadik legnagyobb cége a piaci kapitalizáció alapján. Page amellett, hogy a világ egyik leggazdagabb, a világ egyik legnagyobb befolyású embere is, miután a Google-nek hét olyan szolgáltatása is van, amelynek több mint egymilliárd felhasználója van (Google Maps, YouTube, Chrome, Gmail, Search és Google Play).
Larry Page üres széke. Fotó: AFP
Page távolmaradása a meghallgatásról azért is volt látványos, mert ezzel egyáltalán nem segített a Google némileg megtépázott tekintélyén. Ugyanis hiába növekednek folyamatosan a Google bevételei, húszéves története legnagyobb kihívásai elé néz. Világszerte egyre hangosabban kritizálják az adatgyűjtései, a hirdetési piac letarolása vagy több szolgáltatás monopolizálása miatt. Az Európai Bizottság júliusban rekordmértékű, 4,3 milliárd eurós bírságot szabott rá ki azért, mert a vállalat versenykorlátozó módon próbálta tovább erősíteni pozícióját több piacon is.
A Bloomberg Businessweek szerint meglepő volt, hogy Page nem állt ki az amerikai képviselők elé megvédeni a Google-t, viszont az erről szóló hosszú cikkéből az derült ki, hogy nemcsak Washingtonba nem utazott el, hanem a Google környékén is egyre kevesebbet tudnak róla. Page mindig is visszahúzódó természetű volt, de az utóbbi pár évben szinte teljesen eltűnt a közvélemény elől. 2013 óta nem vett részt egy termékbemutatón sem, és 2015 óta nem nyilatkozott a sajtónak.
Page azonban nemcsak a médiát kerüli, hanem a Bloomberg által megkérdezett Google-munkatársak is keveset tudtak arról, hogy mivel is tölti idejét a főnökük. Többen is azt mondták, hogy a 45 éves Page lényegében visszavonult, és tevékenysége láthatatlan a cégcsoport döntő részéből nézve. A Page-hez közel állók szerint főnökük továbbra is elkötelezett, bár a Google napi problémái szerint inkább a jövő technológiai kérdései izgatják a leginkább.
Page tartózkodó jelleme korábban inkább szimpátiát szült a közvéleményben, és ez talán arra is hatással volt, hogy a Google-t kevesebb támadás érte a Facebooknál az elmúlt egy évben, miközben ugyanúgy több adatgyűjtési botránya is volt. Page mostani passzivitása azonban komoly kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban, hogy ki és hogyan fog szembenézni a több milliárd felhasználót érintő problémákkal.
Míg a Facebook és a Twitter vezérigazgatói, Mark Zuckerberg és Jack Dorsey már a kongresszusi meghallgatás előtt többször is bocsánatot kértek a szerintük akaratlanul elkövetett hibákért, amelyeknek prioritásként kezelik a megjavítását, velük ellentétben Page még egy sajnálkozó közleményt sem adott ki.
A Bloombergnek több forrás is azt mondta, hogy amikor Eric Schmidt után 2011-ben Page lett a Google vezérigazgatója, heti 80 órát dolgozott, falta a különböző cégvezetésről szóló könyveket, és tanulmányozta a példaképének tekintett menedzserek, mint például Warren Buffett módszereit. Egy idő után azonban láthatóan egyre inkább belefáradt az operatív folyamatok követésébe és a profit hajszolásába, és fokozatosan a kutatás-fejlesztés felé fordult a figyelme.
Sergey Brin (balra) és Larry Page, a Google két alapítója egy 2004-es képen. Fotó: AFP
A munkatársai szerint egyre több időt tölt el a Karib-tengeri magánszigetén, bár ez nem jelenti azt, hogy hedonista életet élne. Továbbra is rálát az Alphabet különböző leánycégeire, de homályos, hogy mennyire foglalkozik velük. Ha érkeznek hozzá kérdések a Google alkalmazottaitól, azokat általában továbbítja másnak. A napi működést érintő döntésekbe már nem is folyik bele, és érezhetően csak egyes kutatási projektek érdeklik igazán.
A cégcsoport 2015-ös újraszervezése is a fokozatos visszavonulását szolgálta. Azzal, hogy a különböző cégek bekerültek egy ernyőszervezet, az Alphabet alá, Page elérte azt, hogy megszabaduljon a legtöbb feladatkörétől, az Alphabet vezéreként viszont így is megtartotta befolyását, és több ideje lett a jövőbeni projektjeire. Page például három olyan céget hozott létre, amelyek repülő autók kifejlesztésével foglalkoznak, de ezzel együtt a legtöbb projektje nem tartott sokáig.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
