Újabb fontos szinten lépett át a forint árfolyama, amikor dél körül átlépte a 330-as szintet az euróval szemben. Az euró története alatt soha nem volt még ilyen gyenge a forint. Ez azt jelenti, hogy teljesen új és ismeretlen terepre tévedt a hazai deviza.
Nincs olyan szakember, aki meg tudná mondani, hogy mi következik most, milyen árfolyamszintek adhatnak támaszokat mostantól a forintnak. Eddig a 310-315-ös sávról, aztán a 315-320-as sávról, aztán a 325-330-as sávról beszéltek a szakértők. A forint akkor tört ki, amikor az egyik sávból a másikba lépett az árfolyam. Most is ez történt, amikor átlépte a 330-as szintet, csak az a különbség, hogy nincs a korábbi mozgás idején kijelölt felső határa. Hogy miért ilyen gyenge a forint árfolyama, arról itt írtunk korábban.
De mit lehet tenni ez ellen? Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy fel kell készülni a 335-ös euró érfolyamra, legalábbis akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem lép valamit, vagy nem változik hirtelen a nemzetközi helyzet. Utóbbira nincs sok esély, így a magyar jegybanknak kell valamit tennie.
Virovácz szerint a régiós államok közül Magyarország az egyetlen, ahol még mindig ultra laza monetáris politikát folytat a jegybank. Csehország a héten emelte egy százalékra az alapkamatot, a lengyeleknél 1,5 az irányadó ráta, miközben hazánkban 0,9 százalék. Az MNB tehát az elmúlt években a végletekig elment a lehetőségeivel, és most, hogy a világ jegybankjai elkezdtek szigorítani, sokkal nagyobb kiigazítást kellene Magyarországon végrehajtani.
Hogy mit jelent az ultra laza monetáris politika, jól szemlélteti az Egyesült Államok helyzete. Az ottani jegybank a Fed, két hete emelt – idén immár másodjára – az alapkamaton, amely 1,75-2 százalékos sávban van most. Volt olyan időszak, amikor az abszolút biztonságosnak tartott, tripla A besorolású amerikai kötvényeknél kisebb hozamot fizetett az éppen hogy befektetésre ajánlott kategóriában lévő magyar állampapír. Ez abszurd helyzet, és hosszú távon nem tartható.
Virovácz Péter szerint nem lehet az MNB-t hibáztatni, hiszen a jegybanknak nincs árfolyam-, csak inflációs célja. Mivel a fogyasztói árak „tervszerűen” alakulnak, nem volt oka az inflációs folyamatok részéről beavatkozni a folyamatokba. De az is igaz, hogy kényszerpályán van a jegybank. Most egy jelzésértékű, enyhe kamatemelés sem sokat segíthetne a forint árfolyamán, ahogy ez Csehországban sem működött. A cseh korona árfolyama nem erősödött vissza a szerdai kamatemelés után. Igaz, a gyengülés dinamikáját sikerült megtörni.
Ez Magyarország szempontjából azt jelenti, hogy legalább száz bázispontos emelésről kellene a monetáris tanácsnak döntenie, ha a forintgyengülést és abból következő fogyasztói áremelkedésnek gátat akarna szabni.
Mégsem izgul az MNB, hiszen a magyar pénzügyi rendszer alapjai viszonylag stabilak. 2010-hez képest az államadósságon belüli devizaarányt 40-ről 22 százalékra csökkenteni. A lakosság kezében lévő állampapírok aránya két százalékról emelkedett 25 százalékra. Ma ott tartunk, hogy a magyar államadósság kétharmada van belföldi kézben. Ez azt jelenti, hogy az ország válságállóbb, de a nemzetközi folyamatokkal szemben nem mehet, vagyis a jegybanknak lépnie kell. Ha mindenhol kamatot emelnek, vagy szigorítják a monetáris politikát, Magyarország sem lehet kivétel.
Első körben, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv, az MNB visszanyesi a nem hagyományos monetáris eszköztárát. Három olyan programja volt az elmúlt években, amely kvázi kamatcsökkentésnek felet meg. Ilyen a monetáris politikai célú kamatcsere program (MIRS), a devizacsere-ügylet és a jelzálog-vásárlási kötvényprogramja. Ezek elsősorban a kereskedelmi bankokat érintették, és azt a célt szolgálták, hogy a pénzintézetek többet hitelezzenek és olcsóbban jussanak forráshoz.
Az MNB a következő hónapokban a nem hagyomány eszköztárának a leépítésére kell koncentrálnia, mi pedig jobb, ha hozzászokunk a rekord gyenge forintárfolyamhoz.
Közélet
Fontos