Lehet agyalni azon, hogy mégis miért gyengül a forint, miért minket vesznek elő megint a spekulánsok, amikor a magyar gazdaság fundamentumai alapvetően rendben vannak, de erre a válasz piaci, befektetési szempontból elég prózai.
Elég egy pillantást vetni arra, milyen reálhozamot kínál Magyarország egy forintban befektető külföldinek, és máris elég tiszta képet kapunk arról, hogy miért nem állnak sorba a forintos eszközökért.
A szemléltetéshez azokat a régiós országokat választottuk ki, amelyek saját pénzzel, így önálló monetáris politikával rendelkeznek. Összehasonlításképp ábrázoltuk mellettük az USA és az eurozóna reálkamatát is, hogy lássuk, milyen kockázatmentes hozamot nyújtanak azok a térségek, ahol tudjuk, hogy a leginkább biztonságban van a pénzünk.
A reálkamatok kiszámításánál 2019 első negyedévének inflációs várakozásait vettük figyelembe: az akkorra becsült inflációt vontuk ki az adott ország jelenlegi jegybanki alapkamat-szintjéből. Egy megvásárolt államkötvény esetében nagyságrendileg ezt a különbséget tudják realizálni a befektetők, a kockázat pedig az adott deviza esetleges leértékelődése.
Ahogy látjuk, Magyarország nem éppen a legjobb befektetés, a 0,9 százalékos alapkamat mellé 3,2 százalék infláció jár jövőre, ami azt jelenti, hogy kockázatmentes forint eszközökben 2,3 százalékot bukunk a megtakarításunkon.
Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy mondjuk Csehország vagy Lengyelország gazdasági mutatói finoman szólva sem gyengébbek, mint a magyar, nem lepődhetünk meg azon, hogy nem a forintos állampapírok a legszexibb befektetési termékek mostanában.
Érdekes megvizsgálni az amerikai és az eurózónás reálkamatot is, jelenleg mindkettő magasabb, mint a magyar.
Valószínűleg nem sokszor fordult elő ez a történelemben, de ha a világ legerősebb devizájának számító dollárt veszek ma a pénzemből és amerikai állampapírba fektetem, magasabb hozamot érek el, mintha ugyanezt forintban tenném.
Ha hozzávesszük azt is, hogy dollárban vagy forintban kockázatosabb-e tartani a pénzünket, akkor rögtön könnyebb együtt éreznünk a nemzetközi spekulánsokkal.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
