Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. június 28. 06:53 Pénz

Mi lesz velünk, ha még a mostaninál is gyengébb lesz a forint?

Nem a legjobbkor ért el történelmi mélypontot a forint árfolyama. Szerda délután az euró forintárfolyama egészen 328 fölé emelkedett, ennyire még soha nem volt gyenge a forint az euró lassan két évtizedes története alatt.*Gyakorlatilag már korábban megdőlt a rekord, mivel a 327-es árfolyamot is csak egy pillanatra érintette meg a forint 2015 elején, a svájci frankos káosz idején. Pont akkor vált tehát feltűnővé a forint gyengesége, amikor sokan a külföldi nyaralásukon közvetlenül találkoznak a Magyarországon kívüli árakkal.

A forint 2013 vége óta egy szűk sávban mozgott az euróval szemben: az átlagos árfolyam 310 forint volt, amitől csak kivételes esetben tért el lefelé és felfelé egy-másfél százaléknál nagyobb mértékben. Április közepe óta viszont gyakorlatilag folyamatosan esik.

 

Ami azt illeti, nem is az euróval szemben teljesített a forint a leggyengébben. Április óta többek között a dollár, a svájci frank és a horvát kuna is többet erősödött a forinttal szemben, mint az euró, de a magyar pénznem a régiós devizáknál is gyengébben szerepelt. A dollárral szemben pedig hiába ér a forint három hónap alatt tíz százalékkal kevesebbet, a mostani 283-as árfolyam mégsem történelmi mélypont, azt ugyanis 2016 végén sikerült elérni, majdnem 300 forintos árfolyamnál. (Persze a külkereskedelmünk túlnyomó többségét euróban bonyolítja az ország, ezért a reálgazdasági hatások szempontjában annak a mozgása a legfontosabb.)

 

A forint gyengesége mögött alapvetően két folyamat húzódik meg.

  1. A világ nagy jegybankjai, így a Federal Reserve és az Európai Központi Bank egyaránt a szigorúbb monetáris politika felé mennek. A világ nagyjából a 2008-as válság mélypontja óta gyakorlatilag úszott a pénzben, nulla közeli kamatok és esetenként negatív reálkamatok uralkodtak. Ez megkönnyítette a befektetők dolgát. Ők viszont, amióta megneszelték a korszak végét, tőkekivonásba kezdtek a bizonytalanabb, feltörekvőnek nevezett piacokról, és ebbe a szórásba Magyarország is beleesik.*A külföldi befektetők néhány esemény (kereskedelmi háború, európai politika) miatt egyébként is kockázatosabbnak látják a világot.
  2. Ugyanakkor a 2013 óta szintén nagyon enyhe jegybanki politikát folytató Magyar Nemzeti Bank mintha alig venne tudomást erről, legalábbis konkrét lépésekkel nem reagál erre. (Igaz, a legutóbbi kamatdöntést követő közleményben már utalnak arra, hogy nem lesz örökké ilyen alacsony az alapkamat, ami ebből a szempontból előrelépés). A hivatalos verzió továbbra is az, hogy a következő 5-8 negyedévben, tehát 2020-ig maradnak a jelenlegi laza monetáris feltételek a 0,9 százalékos alapkamattal. Pedig a mostani helyzetben ahhoz, hogy stabilizálódjon a forint, valószínűleg szükség lenne arra, hogy az MNB valamilyen formában beavatkozzon, akár szóban, de inkább tettekkel.

Ha a fenti két folyamat valamelyikében nincs változás, akkor nem kizárt, a forint a mostani, vagy akár ennél is gyengébb árfolyamon fog stabilizálódni, és még az utóbbi néhány évben megszokottnál is gyengébb lesz.

Márpedig egyelőre nem tűnik úgy, hogy bármelyik is változna. A nagy jegybankok nagy valószínűséggel folytatni fogják a szigorítást, a magyar jegybank pedig már korábban is inkább a gyenge forint érdekében próbált beavatkozni a piaci folyamatokba, és az alacsony kamatokat is kulcsfontosságúnak tartja.*Nem utolsósorban azért fontos az MNB-nek, hogy alacsony legyen a kamatszint, mert kamatemelés esetén a saját mérlegében lévő, korábbi növekedési hitelprogramos hiteleken maga is jelentős pénzeket bukna. Különösen azért feltűnő a magyar jegybank viselkedése, mert a régió többi jegybankja már jelezte, hogy felül a szigorító vonatra.

A forint gyengeségének nem csak rossz hatásai vannak, előfordulhatnak kedvező eredményei is. Ezek között a legfontosabb, hogy a Magyarországon termelő cégek jobb helyzetbe kerülnek a külső piacokon, hiszen forintban többet kapnak a külföldön eladott termékeikért. Így akár javulhat is a versenyképességük. (Feltéve, hogy nem importálják nagyrészt maguk is az alapanyagaikat, ami egyébként a magyar feldolgozóipari cégek esetében jellemzően így van. Az import is drágul, így ezen az oldalon bukhatnak is sokat.) Örülhet persze az is, aki Magyarországon él, de euróban kapja a fizetését.

Van viszont számos kedvezőtlen hatása, már azon túl is, hogy leértékeli az egész országot, vagy hogy drágább lesz a magyaroknak külföldön utazni vagy külföldi termékeket venni. Az import drágulásán keresztül például inflációt csempészhet be a magyar gazdaságba, ami lemorzsolja a magyar bérek emelkedését. Ráadásul a magas infláció előbb-utóbb tényleg kikényszeríti azt, amit az MNB el akarna kerülni, tehát a kamatemelést, ami megint csak több csatornán keresztül rombolná a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit. A gyenge forint problémás hatásainak másik típusa, hogy külföldi devizákban jegyzett adósságok értéke forintban számolva emelkedik, és utánuk is magasabb törlesztőt kell fizetni. Ez Magyarországon még mindig probléma, főleg a vállalatoknak és az államnak van jelentős deviza adóssága. És ott van még a költségvetés, amit 311 forintos euróárfolyam mellett terveztek, és jelentős fordulat esetében sok minden borulna benne.

Valószínűleg most még nem lenne nehéz dolga az MNB-nek, ha erősebb forintot szeretne. A magyar gazdaság még mindig többet ad el külföldön, mint amennyit vásárol onnan (tehát pozitív a folyó fizetési mérleg), ezért legfeljebb a gazdaság egészének magas külföldi adósságai miatt lehet sérülékeny. Eddig is főleg az MNB szélsőségesen lazának tartott monetáris politikája és a retorikában megnyilvánuló hozzáállása volt a legnagyobb akadály a forint erősödése előtt, ezért ha ez változna, a mostani gyengülést mindenképpen meg tudná állítani. Nincs is szükség feltétlenül kamatemelésre, elég lenne az MNB-nek lejjebb tekernie az utóbbi években bevetett nem szokványos monetáris politikai eszközeit. Az viszont már kérdés, hogy ez akkor is így lesz-e, ha esetleg egy váratlanul nagy forintesés után, kaotikus körülmények között kellene meglépni ugyanezt.

Pénz devizapiac euró forint Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

2019. február 21. 15:40 Pénz

A politikusok miatt szenvedhetnek az amerikai tőzsde eddigi sztárjai

Az előző amerikai elnökválasztási kampány mélybe küldte a biotechnológiai gyógyszercégek árfolyamát, a következő az Amazonhoz hasonló tech cégeket intézheti el.

Váczi István
2019. február 21. 13:09 Pénz

Nőttek a fizetések, de a többség még mindig alig jön ki a pénzéből

A bruttó átlagkereset 329,9 ezer, a nettó 219,4 ezer forint volt tavaly, a magyarok több mint felének azonban még mindig csak az alapvető megélhetésre elég a pénze.

Wiedemann Tamás
2019. február 20. 17:39 Pénz

Hétfőtől kevesebbet buksz, ha kölcsönadsz az államnak

A tartósan 3 százalék körüli infláció miatt az Államadósság Kezelő Központ kénytelen volt emelni néhány állampapír kamatát.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.