Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. június 28. 06:53 Pénz

Mi lesz velünk, ha még a mostaninál is gyengébb lesz a forint?

Nem a legjobbkor ért el történelmi mélypontot a forint árfolyama. Szerda délután az euró forintárfolyama egészen 328 fölé emelkedett, ennyire még soha nem volt gyenge a forint az euró lassan két évtizedes története alatt.*Gyakorlatilag már korábban megdőlt a rekord, mivel a 327-es árfolyamot is csak egy pillanatra érintette meg a forint 2015 elején, a svájci frankos káosz idején. Pont akkor vált tehát feltűnővé a forint gyengesége, amikor sokan a külföldi nyaralásukon közvetlenül találkoznak a Magyarországon kívüli árakkal.

A forint 2013 vége óta egy szűk sávban mozgott az euróval szemben: az átlagos árfolyam 310 forint volt, amitől csak kivételes esetben tért el lefelé és felfelé egy-másfél százaléknál nagyobb mértékben. Április közepe óta viszont gyakorlatilag folyamatosan esik.

 

Ami azt illeti, nem is az euróval szemben teljesített a forint a leggyengébben. Április óta többek között a dollár, a svájci frank és a horvát kuna is többet erősödött a forinttal szemben, mint az euró, de a magyar pénznem a régiós devizáknál is gyengébben szerepelt. A dollárral szemben pedig hiába ér a forint három hónap alatt tíz százalékkal kevesebbet, a mostani 283-as árfolyam mégsem történelmi mélypont, azt ugyanis 2016 végén sikerült elérni, majdnem 300 forintos árfolyamnál. (Persze a külkereskedelmünk túlnyomó többségét euróban bonyolítja az ország, ezért a reálgazdasági hatások szempontjában annak a mozgása a legfontosabb.)

 

A forint gyengesége mögött alapvetően két folyamat húzódik meg.

  1. A világ nagy jegybankjai, így a Federal Reserve és az Európai Központi Bank egyaránt a szigorúbb monetáris politika felé mennek. A világ nagyjából a 2008-as válság mélypontja óta gyakorlatilag úszott a pénzben, nulla közeli kamatok és esetenként negatív reálkamatok uralkodtak. Ez megkönnyítette a befektetők dolgát. Ők viszont, amióta megneszelték a korszak végét, tőkekivonásba kezdtek a bizonytalanabb, feltörekvőnek nevezett piacokról, és ebbe a szórásba Magyarország is beleesik.*A külföldi befektetők néhány esemény (kereskedelmi háború, európai politika) miatt egyébként is kockázatosabbnak látják a világot.
  2. Ugyanakkor a 2013 óta szintén nagyon enyhe jegybanki politikát folytató Magyar Nemzeti Bank mintha alig venne tudomást erről, legalábbis konkrét lépésekkel nem reagál erre. (Igaz, a legutóbbi kamatdöntést követő közleményben már utalnak arra, hogy nem lesz örökké ilyen alacsony az alapkamat, ami ebből a szempontból előrelépés). A hivatalos verzió továbbra is az, hogy a következő 5-8 negyedévben, tehát 2020-ig maradnak a jelenlegi laza monetáris feltételek a 0,9 százalékos alapkamattal. Pedig a mostani helyzetben ahhoz, hogy stabilizálódjon a forint, valószínűleg szükség lenne arra, hogy az MNB valamilyen formában beavatkozzon, akár szóban, de inkább tettekkel.

Ha a fenti két folyamat valamelyikében nincs változás, akkor nem kizárt, a forint a mostani, vagy akár ennél is gyengébb árfolyamon fog stabilizálódni, és még az utóbbi néhány évben megszokottnál is gyengébb lesz.

Márpedig egyelőre nem tűnik úgy, hogy bármelyik is változna. A nagy jegybankok nagy valószínűséggel folytatni fogják a szigorítást, a magyar jegybank pedig már korábban is inkább a gyenge forint érdekében próbált beavatkozni a piaci folyamatokba, és az alacsony kamatokat is kulcsfontosságúnak tartja.*Nem utolsósorban azért fontos az MNB-nek, hogy alacsony legyen a kamatszint, mert kamatemelés esetén a saját mérlegében lévő, korábbi növekedési hitelprogramos hiteleken maga is jelentős pénzeket bukna. Különösen azért feltűnő a magyar jegybank viselkedése, mert a régió többi jegybankja már jelezte, hogy felül a szigorító vonatra.

A forint gyengeségének nem csak rossz hatásai vannak, előfordulhatnak kedvező eredményei is. Ezek között a legfontosabb, hogy a Magyarországon termelő cégek jobb helyzetbe kerülnek a külső piacokon, hiszen forintban többet kapnak a külföldön eladott termékeikért. Így akár javulhat is a versenyképességük. (Feltéve, hogy nem importálják nagyrészt maguk is az alapanyagaikat, ami egyébként a magyar feldolgozóipari cégek esetében jellemzően így van. Az import is drágul, így ezen az oldalon bukhatnak is sokat.) Örülhet persze az is, aki Magyarországon él, de euróban kapja a fizetését.

Van viszont számos kedvezőtlen hatása, már azon túl is, hogy leértékeli az egész országot, vagy hogy drágább lesz a magyaroknak külföldön utazni vagy külföldi termékeket venni. Az import drágulásán keresztül például inflációt csempészhet be a magyar gazdaságba, ami lemorzsolja a magyar bérek emelkedését. Ráadásul a magas infláció előbb-utóbb tényleg kikényszeríti azt, amit az MNB el akarna kerülni, tehát a kamatemelést, ami megint csak több csatornán keresztül rombolná a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit. A gyenge forint problémás hatásainak másik típusa, hogy külföldi devizákban jegyzett adósságok értéke forintban számolva emelkedik, és utánuk is magasabb törlesztőt kell fizetni. Ez Magyarországon még mindig probléma, főleg a vállalatoknak és az államnak van jelentős deviza adóssága. És ott van még a költségvetés, amit 311 forintos euróárfolyam mellett terveztek, és jelentős fordulat esetében sok minden borulna benne.

Valószínűleg most még nem lenne nehéz dolga az MNB-nek, ha erősebb forintot szeretne. A magyar gazdaság még mindig többet ad el külföldön, mint amennyit vásárol onnan (tehát pozitív a folyó fizetési mérleg), ezért legfeljebb a gazdaság egészének magas külföldi adósságai miatt lehet sérülékeny. Eddig is főleg az MNB szélsőségesen lazának tartott monetáris politikája és a retorikában megnyilvánuló hozzáállása volt a legnagyobb akadály a forint erősödése előtt, ezért ha ez változna, a mostani gyengülést mindenképpen meg tudná állítani. Nincs is szükség feltétlenül kamatemelésre, elég lenne az MNB-nek lejjebb tekernie az utóbbi években bevetett nem szokványos monetáris politikai eszközeit. Az viszont már kérdés, hogy ez akkor is így lesz-e, ha esetleg egy váratlanul nagy forintesés után, kaotikus körülmények között kellene meglépni ugyanezt.

Pénz devizapiac euró forint Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 17. 16:04 Pénz, Piac

Tízezer eurót ad kölcsön a bank, de legfeljebb 9958-at kell visszafizetned

Megőrültek a német bankok: kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyi kölcsönt felvettél. Újabb szintet lépett a hitelezési láz.

2018. szeptember 17. 13:58 Pénz

A magyar GDP többszörösét pakolják adóparadicsomokba európai bankok

37 európai nagybank összesen 550 milliárd euró offshore helyszíneket érintő mozgatásához járul hozzá. Ez a magyar GDP körülbelül 4,5-szerese.

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 14. 13:35 Állam, Pénz

Orbán Viktornak van a legkisebb fizetése a kormány tagjai közül

Nem tűnik túl logikusnak, hogy a főnökök keresik a legkevesebbet, pedig a kormányban ez a helyzet. Van olyan, aki a kormányfői fizetés tripláját viszi haza.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.