Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. június 29. 13:10 Közélet

A Századvég túlélte az állami kommunikációs vérengzést

Bár azt a csoportot, amelynek korábban alvállalkozóként bedolgozott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, kidobták a 75 milliárdos állami kommunikációs tenderből, mégsem kell lemondania az állami megbízásokról a kormányközeli szervezetnek. Az alapítvány ugyanis mostantól az egyetlen versenyben maradó, Balásy Gyula cégei által alkotott konzorciumnak is bedolgozhat.

Mindez azért érdekes, mert Balásy ügynökségei, a New Land Media és a Lounge Design eddig is foglalkoztattak alvállalkozókat, a Századvég azonban nem volt köztük. A mostani tenderen viszont a bejáratott partnerek mellett hirtelen feltűnt az elemzőcég is.

Az állami kommunikációs költések központosítására létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) múlt héten robbant a bomba, amikor kiderült, hogy két korábban erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzleti kört kizártak a 75 milliárdos gigatenderből. Az elmúlt években az állami kommunikációs milliárdokon még három csoport osztozott: a Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba cégei, a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor érdekeltségei, és a már említett Balásy ügynökségek.

 

Első körben a legutóbbi tenderen is ezt a három csoportot hozták ki győztesnek, sőt, június 19-én le is szerződtek velük, egy nappal később azonban Csetényiékkel és Kunáékkal visszamenőleges hatállyal szerződést bontott az NKOH. A két vállalakozó cégeinél ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság épp a korábbi NKOH-s megbízások során szabálytalanságokat tárt fel, ami miatt három hónapra kizárták őket, azaz lényegében megtiltották, hogy közbeszerzésen induljanak.

A szakma azóta találgatja, hogy mi lehet a háttérben. Csetényiről egy ideje már tudni lehetett, hogy igencsak megromlottak a kormányzati kapcsolatai, Kunánál azonban sokkal kevésbé voltak erre utaló jelek, még akkor is, ha egyik legfontosabb kapcsolata, Seszták Miklós időközben kikerült a kabinetből. Kuna bukásában azonban valószínűleg nem ez játszotta a legfontosabb szerepet. A 444 ma írta meg, hogy fiktív számlák vásárlása miatt május végén vádat emeltek a vállalkozó ellen, akire az ügyészég letöltendő börtönbüntetést és vagyonelkobzást kért. Ilyen körülmények között pedig nem igazán mutatott volna jól, ha közben egy állami hivatal gigantikus szerződést köt az egyik nyomozásban is érintett ügynökségével.

Mindenesetre a kizárások eredményeként monopolizálódott az állami kommunikáció, ami különösen annak fényében aggasztó, hogy a három indulóból épp Balásyék adták a leggyengébb ajánlatot. Az NKOH 53 különböző szempont alapján értékelte a résztvevők ajánlatait, és a legmagasabb összesített pontszámot Csetényiék kapták, a második helyen pedig Kunáék futottak be. Ráadásul a végül egyedüliként érvényes szerződést kötő Balásyék az áron buktak rengeteget. Több olyan tétel volt, ahol nagyjából kétszer annyit kértek, mint a legjobb árral pályázó versenytárs, és a 28-ból mindössze egy esetben adták ők a legolcsóbb ajánlatot.

Magyarul az állam végül kizárólag a legdrágább pályázóval szerződött le.

Eleinte úgy tűnt, hogy a vérengzésnek a Századvég is áldozatul esik, az alapítvány ugyanis eddig kizárólag Csetényiéknek dolgozott be. Ráadásul Közbeszerzési Hatóság részben épp miattuk marasztalta el a Csetényi ügynökségeket, amelyek nem vették igénybe megfelelő mértékben a pályázati anyagukban megnevezett alvállalkozókat, köztük ugye a Századvéget.

Csetényiék a mostani tenderen is bevonták az alapítványt, ezúttal azonban nem ők voltak az egyetlenek. A Századvéget ugyanis most először Balásy cégei is megnevezték, mint jövőbeli alvállalkozót, azaz a kormányközeli alapítvány a háromból két indulónál is szerepelt az alvállalkozók listáján. Ebből pedig szerencséjükre az egyik versenyben is maradt.

A Századvég alapítványának egyébként tavaly sem ment rosszul: bevételei 2,9 milliárd forintra nőttek a 2016-os 2,4 milliárd forint után. Bérekre 551 millió forint ment (ebből mintegy hatvanötmillió volt a vezetők javadalmazása), de ezen felül is elkötöttek még 2,1 milliárd forintot nem részletezett kiadásokra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMonopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhezA három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet állami kommunikáció Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.