A választások előtt egy hónappal furcsa közjáték zajlott le az egyik uniós pályázat körül. Egy korábban már felfüggesztett programot hirtelen újra megnyitottak, de csak egy napra.
Az uniós tendereket árgus szemmel figyelő pályázatíró tanácsadócégek is meglepődve tapasztalták, hogy március 9-én hirtelen ismét elérhetővé vált a KKV Energiahitel nevű pályázat, ahol lényegében naperőműves beruházásra lehetett „ingyen” hitelre pályázni.*A tenderen megújulóenergia-termelő egységek létesítésére lehetett pályázni, gyakorlatilag naperőművekre. A pályázatban részt vevő bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára. A tenderen indulóknak csupán a tíz százalékos önrészt kellett előteremteni. A hitelszerződést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az első két üzleti évben nem kell törlesztőrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy kilowattóránként 32 forintért veszi át az áramot.
Sok ideje nem volt sem a szakmának, sem a potenciális pályázóknak, mivel másnap, március 10-én már fel is függesztették a pályázatot. Egy ilyen projekt esetében a pályázati kérelem beadásához sok időre van szükség, a pályázatot leíró eljárásrend 87 oldalas. Vagyis csak olyanok jelentkezhettek a tenderre, akik fülest kaptak arról, hogy egy napra ismét be lehet adni a kérelmeket.*A kiírás szerint 2017. február 28-tól lehet hitelkérelmet benyújtani, ebben a pályázatban erre utoljára idén június 30-án van erre még lehetőség. A pályázatot tavaly július 3-án ideiglenesen felfüggesztett, majd idén március 9-én ismét megnyitották, ezt követően március 10-én ismét felfüggesztették ideiglenesen. Elvileg még ebben a hónapban újra megnyithatják.
Erre utal az is, hogy miközben a legtöbb felfüggesztett pályázat esetében nem történt semmi, minden ügy állt az áprilisi választások előtt, a naperőműves projektet mégis megnyitották. Az uniós programért a nemzetgazdasági miniszter felel, a végrehajtó szerv az állami MFB Bank, úgynevezett MFP Pontokon keresztül.*A gazdaságfejlesztési uniós fejlesztési program (GINOP) keretében, meghirdetett uniós pályázathoz első körben a Takarékbank, a B3 takarék, a Budapest Bank és az FHB csatlakozott. A konzorcium 2017-ben új tagokkal bővül, ekkor csatlakozott hozzá OTP, az MKB, a Gránit és a Növekedési Hitel Bank is. Jelenleg országosan 642 bankfiókban érhetők el különböző támogatások, ezeket MFB Pontoknak nevezik.
Közérdekű adatigénylésben kértük ki az MFB-től a pályázók névsorát. Az MFB adatszolgáltatása szerint 147 cég adott be kérelmet azon a napon. A cégek neveit nem küldték el, furfangos módon a kérdésünket megkerülve egy olyan, 151 vállalkozást tartalmazó listát küldtek, amelyek a jelzett márciusi időpontot megelőző egy évben adtak be kérelmeket. Ezenkívül van még 130 vállalkozás, amelyekről semmit sem tudni, mert az MFB nem küldött adatokat a cégekről. Emiatt a programban részt vevő cégek felét tudtuk csak megvizsgálni, de így is rengeteg kormányközeli szereplőt találtunk.
Egymilliárd forintról szóló kérelmet adott be az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. volt vezérigazgatója, Sájer Gábor, a Solar Engine Kft. nevű cégén keresztül. Sájer Gábor, a Solar Engine ügyvezetője és az SRG Invest Kft.-n keresztül 100 százalékos tulajdonosa is a vállalkozásnak.
A cég korábbi ügyvezetője dr. Baji Bonita volt. Róla annyit lehet tudni, hogy sajtóhírek szerint a Miniszterelnökség munkatársa volt. Ezt azonban a földművelésügyi államtitkár tagadta egy parlamenti felszólalásában. Mindenesetre 2015-ben Baji Bonita, a tulajdonában lévő Dél-Alföld Agrikultúra Kft.-n keresztül 52 hektárt nyert az állami tulajdonban lévő Mezőhegyesi Ménesbirtok földárverésén.
Baji Bonita egy másik cége, a Fynasys Solarpark Kft.-n keresztül is beadott egy napelemes pályázatot, amely 930 millió forintos kérvényről szólt. A Napraforco Operations Kft. egymilliárdos hitelre pályázott, a cég tulajdonosa Seres Anetta. A vállalkozás korábbi ügyvezetője az a Váradi Adrienn volt, aki egyben az Allin Media Group egyik tulajdonosa. Ez utóbbi cégnek 2015-ös megalakulásakor Baji Bonita is tagja volt.
Pócs János fideszes országgyűlési képviselő gyermekei, Katalin, Mónika és János is pályáztak a tulajdonukban lévő Jász-Napfény Kft.-n keresztül. A kérvényük 149,9 millió forintról szólt.
Igazi nagyágyúnak tekinthető a Békés Solar Kft., amely egymilliárd forintos hitelkérelmet nyújtott be. A cég ügyvezetője és tulajdonosa a mátészalkai Dicső László. Egyben ő volt a két és fél évvel ezelőtt alapított Andrssy-Rezidencia Kft. első ügyvezetője is, a cég száz százalékban Szíjj László tulajdonában áll. Szíjj László a Duna Aszfalt nevű építőipari cégekkel sorra nyeri az állami közbeszerzéseket, csak tavaly 12 milliárd forintos osztalékot vett ki a vállalatból. (Igaz, az Andrssy-Rezidencia Kft. biztosan nem az ékköve Szíjj vállalatbirodalmának, a most leadott beszámoló szerint 2017 végéig nem folytatott üzleti tevékenységet. Talán azért, mert a hasonló nevű tokaji hotelt végül Szíjj üzlettársa, Mészáros Lőrinc vette meg.)
Egy állami cég vezérigazgatója, Móró Lajos és lánya tulajdonában van a Pareto Solar Kft., a vállalat 149,6 millió forintos hitelkérelmet adott be a pályázaton. Móró a honvédség egyik cégének, a HM EI Zrt.-nek a vezérigazgatója. Ez a vállalat tevékeny részt vállalt a déli határszakaszon felépített kerítésben, ahol a cég részvétele körül volt néhány zavaros ügy, ezekbe a Honvédelmi minisztérium egyik államtitkára bele is bukott.
Ez az uniós pályázat, bár nem konkrét támogatásról szól, hanem lényegében ingyen hitelről, megfelelően nagy projekt esetében óriási és biztos profitot hoz a nyertes cégeknek. Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. Mivel az első két évben nem kell törleszteni a hitelt, általunk megkeresett szakértők óvatosabb számításai szerint éves szinten 20 százalékos tiszta profit realizálható.
A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tűnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy hektáros telekre, lehet akár szántóföld is, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperőművel.
Az egyik uniós pályázati rendszerben jártas szakember szerint nem volt legális a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MFB döntése, amikor az újraindított pályázatot egy nap után felfüggesztették. A tendert szabályozó kormányrendelet szerint a „benyújtási lehetőség felfüggesztése vagy a felhívás lezárása csak az erről szóló döntés közzétételét követő harmadik naptól lehetséges”.
Az állami szereplők azonban nem hagytak három napot erre, a március 9-én megnyitott pályázatot már másnap lezárták. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint az ideiglenes felfüggesztésre azért volt szükség, mert a „rendelkezésre álló 12,14 milliárd forintos keretösszeg terhére 147 projekt kapcsán összesen 23,7 milliárd forint összegű forrásigény érkezett be”.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
