Tavaly 16,7 százalékkal élénkültek a beruházások az egy évvel korábbi helyzethez képest a KSH friss elemzése szerint. Ez az adat azért nagyon fontos, mert a beruházások miatt bővülő tőkeállomány az egyik alapja a GDP későbbi emelkedésének. Tehát a jól célzott befektetések, fejlesztések hozzájárulnak a termelés későbbi bővüléséhez egy országban (de egy cégnél vagy akár egy háztartáson belül is, ha áldoznak például az eszközök modernizálására, akkor az visszaköszönhet a későbbi bevételnövekedésben).
Ehhez persze az is kell, hogy a beruházások ne csak azt a szintet érjék el, amivel éppen hogy ellensúlyozzák az amortizációt. Közgazdasági elméletek szerint akkor van elég beruházás ahhoz, hogy gyorsuljon a növekedési ütem, ha a beruházások a GDP-hez viszonyított aránya eléri a 18-20 százalékot. Ennél alacsonyabb beruházási ráta esetén még az is kérdéses, hogy egyáltalán az amortizációt pótolják e a befektetések.
Nem újdonság az alacsony beruházási ráta, hiszen ez már évek óta be van ragadva a 14-17 százalékos sávba*A KSH adatai a beruházásokra vonatkoznak, amelyek a bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős, hazánkban mintegy négyötödét képviselő részhalmazát alkotják. Beruházási rátaként e beruházásoknak a GDP-hez viszonyított arányára hivatkozunk.. Tehát arra is következtethetünk, hogy az utóbbi néhány negyedévben kifejezetten magas GDP-t nem a korábbi évek fejlesztései alapozták meg.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a tavaly mért növekedést egy eleve viszonylag alacsony bázishoz kell viszonyítani. 2016-ban ugyanis a visszaestek a beruházások szinte az összes ágazatban. A két évvel ezelőtti hirtelen bezuhanást alapvetően a 2007-2013-as uniós ciklus forrásaiból finanszírozott projektek kifutása okozta. Tavalyra viszont már beindultak az aktuális, 2014-2020-as költségvetésből támogatott programok, döntően ennek köszönhető a pozitív adat.
Különösen jól látszik ez, ha külön vizsgáljuk az állami és a magánszféra beruházásait. A 2016-os mély hullám a költségvetési szerveket rengette meg, amelyeknél 2015-ben az előző ciklus maradék uniós pénzeinek hirtelen kiszórása, 2017-ben pedig már az új EU-s források szintén gyors felhasználása miatt pörögtek fel a fejlesztések (ráadásul negyedévről negyedévre egyre intenzívebb ütemben). Ehhez képest a versenyszférában hiába kezdődött jól a tavalyi év, az első negyedév után már egyre lankadt a beruházási aktivitás, és az is szembetűnő, hogy a 2016-os visszaesés sem volt olyan drámai a piaci cégeknél.
A konvergenciaprogram szerint idén is a beruházások “kétszámjegyű” bővülése várható, és ugyanebben a dokumentumban a kormány négyszázalékos GDP-növekedési ütemeket jósol a következő négy évre. A növekedés forrását főleg a kihelyezett tőke és a hatékonyság éles javulásától várják.
Ezek a becslések túlzottan optimistának tűnnek az IMF, az OECD, az Európai Bizottság, de még a Magyar Nemzeti Bank prognózisaihoz képest is. És most már a friss statisztikákból az is látszik, hogy az elmúlt évben beindult beruházások sem érték el azt a szintet, hogy aztán a növekedést felhajtsák. Sőt, az amortizációt sem biztos, hogy ellensúlyozzák azok a fejlesztések, amelyek tavaly történtek. Az is nagy kérdés, hogy mi lesz a beruházásokkal, ha tényleg megvonják az uniós pénzeket Magyarországtól. Valószínűleg ugyanaz, mint amit 2016-ban láttunk.
