Tavaly 16,7 százalékkal élénkültek a beruházások az egy évvel korábbi helyzethez képest a KSH friss elemzése szerint. Ez az adat azért nagyon fontos, mert a beruházások miatt bővülő tőkeállomány az egyik alapja a GDP későbbi emelkedésének. Tehát a jól célzott befektetések, fejlesztések hozzájárulnak a termelés későbbi bővüléséhez egy országban (de egy cégnél vagy akár egy háztartáson belül is, ha áldoznak például az eszközök modernizálására, akkor az visszaköszönhet a későbbi bevételnövekedésben).
Ehhez persze az is kell, hogy a beruházások ne csak azt a szintet érjék el, amivel éppen hogy ellensúlyozzák az amortizációt. Közgazdasági elméletek szerint akkor van elég beruházás ahhoz, hogy gyorsuljon a növekedési ütem, ha a beruházások a GDP-hez viszonyított aránya eléri a 18-20 százalékot. Ennél alacsonyabb beruházási ráta esetén még az is kérdéses, hogy egyáltalán az amortizációt pótolják e a befektetések.
Nem újdonság az alacsony beruházási ráta, hiszen ez már évek óta be van ragadva a 14-17 százalékos sávba*A KSH adatai a beruházásokra vonatkoznak, amelyek a bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős, hazánkban mintegy négyötödét képviselő részhalmazát alkotják. Beruházási rátaként e beruházásoknak a GDP-hez viszonyított arányára hivatkozunk.. Tehát arra is következtethetünk, hogy az utóbbi néhány negyedévben kifejezetten magas GDP-t nem a korábbi évek fejlesztései alapozták meg.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a tavaly mért növekedést egy eleve viszonylag alacsony bázishoz kell viszonyítani. 2016-ban ugyanis a visszaestek a beruházások szinte az összes ágazatban. A két évvel ezelőtti hirtelen bezuhanást alapvetően a 2007-2013-as uniós ciklus forrásaiból finanszírozott projektek kifutása okozta. Tavalyra viszont már beindultak az aktuális, 2014-2020-as költségvetésből támogatott programok, döntően ennek köszönhető a pozitív adat.
Különösen jól látszik ez, ha külön vizsgáljuk az állami és a magánszféra beruházásait. A 2016-os mély hullám a költségvetési szerveket rengette meg, amelyeknél 2015-ben az előző ciklus maradék uniós pénzeinek hirtelen kiszórása, 2017-ben pedig már az új EU-s források szintén gyors felhasználása miatt pörögtek fel a fejlesztések (ráadásul negyedévről negyedévre egyre intenzívebb ütemben). Ehhez képest a versenyszférában hiába kezdődött jól a tavalyi év, az első negyedév után már egyre lankadt a beruházási aktivitás, és az is szembetűnő, hogy a 2016-os visszaesés sem volt olyan drámai a piaci cégeknél.
A konvergenciaprogram szerint idén is a beruházások “kétszámjegyű” bővülése várható, és ugyanebben a dokumentumban a kormány négyszázalékos GDP-növekedési ütemeket jósol a következő négy évre. A növekedés forrását főleg a kihelyezett tőke és a hatékonyság éles javulásától várják.
Ezek a becslések túlzottan optimistának tűnnek az IMF, az OECD, az Európai Bizottság, de még a Magyar Nemzeti Bank prognózisaihoz képest is. És most már a friss statisztikákból az is látszik, hogy az elmúlt évben beindult beruházások sem érték el azt a szintet, hogy aztán a növekedést felhajtsák. Sőt, az amortizációt sem biztos, hogy ellensúlyozzák azok a fejlesztések, amelyek tavaly történtek. Az is nagy kérdés, hogy mi lesz a beruházásokkal, ha tényleg megvonják az uniós pénzeket Magyarországtól. Valószínűleg ugyanaz, mint amit 2016-ban láttunk.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
