Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 18. 16:02 Közélet

Hiába van óriási szükség munkásokra, rengetegen az idénymunkában ragadtak

Az egyik legégetőbb kérdés a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a cégek hogyan tudják enyhíteni a toborzási nehézségeiket. A legújabb hazai statisztikák arra utalnak, hogy 125 ezer új piaci munkahely jött létre az elmúlt egy évben, miközben csökkent a munkanélküliek száma is. És mégis, 2017 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben dolgoznak mindent összevetve, azaz visszaesőben van a teljes foglalkoztatottság. Hogy lehet ez?

Főleg úgy, hogy van egy olyan része a munkaerőnek, amelyik az év bizonyos időszakában dolgozik, vagy legalábbis munkát keres, máskor pedig visszavonul, és gazdasági szempontból inaktívvá válik. Ebből adódik a foglalkoztatás éven belüli rendszeres változása, azaz szezonalitása: bizonyos munkaerőpiaci ingadozások rendszeresen ismétlődnek, például a mezőgazdasági vagy építőipari idénymunkák miatt az év közepén megnövekszik az igény a munkaerő iránt.

A közmunka program ráadásul ezeket a hatásokat tovább erősíti, ami a másik fele a talány feloldásának. A teljes foglalkoztatásba beleszámítanak a közmunkások is, akik egyre inkább átlépnek az úgynevezett elsődleges munkaerőpiacra*Az állami és önkormányzati vállalatoknál, intézményeknél, illetve a versenyszféra cégeinél lévő, “piaci” munkahelyek tartoznak ide.
A közmunkások a másodlagos munkaerőpiacon jelennek meg, ahol az állami vagy önkormányzati támogatással fenntartott álláshelyek vannak.
, így új piaci munkahelyek a foglalkoztatáson belüli átrendeződés miatt is létrejöhetnek.

Úgy látszik, hogy hiába egyre nehezebb felvenni új munkatársakat a vállalatoknak az üres álláshelyeikre, a munkaerőpiaci aktivitás szokásos évvégi és -eleji visszaesése továbbra is fennáll. Az Eurostat adatai alapján megnézhetjük azt, hogy a munkavállalási korú népesség hogyan változtatja munkaerőpiaci-helyzetét az egyes negyedévek között. Ezek alapján az látható, hogy a munkaerőpiacról (tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek köréből)*Ők számítanak gazdaságilag aktívnak, tehát vagy dolgoznak, vagy pedig szeretnének dolgozni, és munkanélküliként állást keresnek. kilépett 108 ezer fő az inaktívak*Ide tartoznak például a nyugdíjasok, háztartásbeliek és a tanulók is. Az inaktív személyek nem dolgoznak és nem is keresnek munkát. közé 2017 harmadik és negyedik negyedéve között. Ehhez képest az inaktívak közül csak 87 ezren váltak gazdaságilag aktívvá, tehát a munkaerőpiacról eltűnt 17 ezer ember ebben az időszakban. Harmadrészt pedig – a toborzási nehézségek ellenére – 27 ezer korábbi foglalkoztatott munkanélkülivé vált (igaz, a másik oldalon 43 ezer munkanélküli állást talált).

 

Tehát a szezonalitás a magyarázata annak, hogy miképp állhatott elő ez a paradoxnak tűnő helyzet az utolsó két negyedévben. Ha megnézzük az alábbi ábrát, jól látszik, hogy az őszi és téli időszakban a munkaerőpiacot elhagyók száma újra és újra megnő (tehát a negatív tartományba esnek az oszlopok), míg tavasszal és nyáron a másik irányba áramlanak az emberek, az inaktivitásból visszalépnek a munkaerőpiacra. Még mindig sok az idénymunkás, pedig már üzemek zárnak be azért, mert nem tudnak felvenni elég dolgozót.

 

Érdemes megnézni azoknak a számát is, akik nem változtatták a munkaerőpiaci helyzetüket. Látható, hogy 2010 és 2017 között szinte folyamatosan nőtt a negyedévek között stabilan foglalkoztatottak száma. Mindeközben a munkanélküliségben és az inaktivitásban maradók száma pedig csökkent.

 

 

Az Európai Uniót nézve*Németország kivételével, mert onnan nem érhető el ez a statisztika. a tavalyi év végén 3,2 millió munkanélküli talált munkát. Az inaktivitásból pedig 7,6 millióan léptek be a munkaerőpiacra, míg a fordított irányban 8,3 millióan változtattak a helyzetükön. Tehát uniós szinten 700 ezer fő tűnt el 2017 utolsó negyedévében a munkaerőpiacról, de ne feledkezzünk meg ebben az esetben sem a szezonalitásról, és arról sem, hogy Európa-szerte több országban problémát jelent, hogy a vállalatok nehezen tudják kielégíteni a munkaerő-igényüket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet foglalkoztatás közfoglalkoztatás munkaerőhiány munkaerőpiac munkanélküliség toborzási nehézségek Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.