Mindenki tudja, hogy Európában nyugatabbra többet lehet keresni, de amikor pontosan be szeretnénk lőni, hogy mennyivel, nehézségekbe ütközünk. Persze sorba lehet rakni az országokat, hogy hol mennyi az átlagkereset vagy a medián nettó jövedelem egyszerűen euróban vagy a vásárlóerővel kiigazítva. Mondjuk így:

Különösen euróban nézve elég sokkolóak a különbségek, de ez messze nem minden. (A fenti ábrán azt látjuk, hogy mennyi az egy főre jutó havi jövedelem egy háztartásban – tehát a háztartás összes jövedelmét elosztjuk a háztartásban élők létszámával – a társadalom közepén^*Azaz abban a háztartásban, amelyik pont középen van: ha sorba rakjuk jövedelem szerint az összes háztartást, akkor pont annyi szegényebb van mögötte, mint ahány gazdagabb háztartás előtte..)

Ez a középső, medián jövedelem nem mond sokat arról, hogy egyébként mennyit keresnek az adott országon belül. És arról sem tudni meg belőle sokat, ami tényleg sokakat érdekelhet:

ha egy ország lenne az Európai Unió, akkor hol lennének az egyes országok szegényebb és gazdagabb részei, ha egy közös rangsorban néznénk őket?

Valójában ugyanis az országokon belüli jövedelemkülönbségek miatt egy csomó átfedés van az országok jövedelmi rétegei között. Például Nagy-Britanniát gazdagabb országnak gondoljuk, mint Magyarországot – így is van -, mégis van hat és fél millió brit, akik átlagosan szegényebbek, mint egy átlagos magyar család. Románia pedig hiába a legszegényebb európai ország, már két éve is volt négymillió román, akik gazdagabbak, mint az átlagos magyar.

Ezt onnan tudjuk, hogy^*(sok számítás és becslés segítségével, erről lásd a cikk végét) csináltunk egy adatbázist, ahol összehasonlíthatóak az európai országok aszerint, hogy melyik jövedelmi szeletük hol lenne a többihez képest egy közös európai jövedelmi listán.

Ez a 280 pötty itt Európa 510 millió lakóját jelöli a 2016-os állapot szerint, minden egyes pötty az országok egy-egy jövedelmi tizedének helyét mutatja a többihez viszonyítva, mintha sorba rendeztük volna őket:

Az alsó tengelyen azt jelöltük, hogy az adott pötty az országok melyik jövedelmi tizede (az 1. a legszegényebb 10 százalék, a 10. a leggazdagabb 10 százalék). A függőleges tengely a teljes európai jövedelemsorrenden belüli helyezést mutatja. A pötty mérete pedig az adott jövedelmi szelet (és így az ország lakosságának) méretét követi. Itt most kiigazítottunk a vásárlóerővel, ami a szegényebb országoknak kedvező, a gazdagabbakat pedig visszahúzza ahhoz képest, ha egyszerűen euróban számolnánk a jövedelmeket. Magyarországot jelzik a piros buborékok.

Az, hogy az 5. magyar tized a jövedelem alapján 16 százaléknál áll az EU-ban, azt jelenti: az európaiak 84 százalékának (428 millió embernek) nagyobb, 16 százalékuknak (81 millió embernek) pedig kevesebb jövedelme volt a magyar társadalom közepénél lévőknél.

Ha a 2010-es helyzethez hasonlítjuk a legfrissebb adatokat, akkor nagyon érdekesen rajzolódik ki a tízszer egymillió magyar jövedelmi zárkózása.

Érdemes megfigyelni, hogy a magyar társadalom alsó fele (tehát a legszegényebb ötmillió ember) egészen pontosan ugyanott van az európai jövedelmi rangsorban, ahol hat évvel korábban. Viszont ahogy feljebb haladunk a jövedelmi ranglétrán, egyre nagyobbat sikerült előrelépni.

A legnagyobb jövedelmű egymillió magyar például azzal, hogy 50 százalékról 65 százalékra jutott előre rangsorban, leelőzte az európaiak 15 százalékát, több mint 75 millió embert.

A magyar 9. tized is sokat haladt előre, de csak feleakkorát, mint a leggazdagabb egymillió.

Az 5. magyar tized átlagához egyébként 2010-ben nettó 66 ezer, 2016-ben pedig nettó 83 ezer forintos háztartási havi jövedelemmel kellett rendelkezni a KSH szerint. A felső egymilliónál 2010-ben 182 ezer, és 2016-ban pedig 240 ezer forint volt ez az átlag. (Azért tűnnek ezek a számok ilyen alacsonynak a bérekhez képest, mert el kell osztani a jövedelmet a háztartás létszámával, ahol gyakran több inaktív tag is van.)

A magyar társadalom alsó fele tehát nem zárkózott semmit Európában, a felső tizede viszont nagyot lépett ezen az úton. Ehhez a folyamathoz sok köze lehet a magyar kormány adó- és szociális támogatásokkal kapcsolatos politikájának.

De mi történt ugyanebben az időben azokkal az országokkal, amelyekhez képest hagyományosan mérni szoktuk magunkat? Itt érdemes néhányszor oda-vissza ráklikkelni a 2010 és a 2016 feliratra.

Azt látjuk, hogy miközben a piros pöttyök (Magyarország) nagy része meg sem moccan, addig Lengyelország és Csehország középosztálya érezhetően feljebb került. Szlovákia esetében is a magyarnál nagyobb haladást látni a legtöbb jövedelmi rétegnél, kivéve a leggazdagabbakat. Ez főleg azért kellemetlen, mert minden egyes jövedelmi tizedben Magyarország volt a régió legalján már a kiindulópontban is.

Közben Ausztria, vagy akár Szlovénia jövedelmi szintje továbbra is nagyon messze van. Például a magyar 8. tized áll nagyjából úgy, mint a szlovén 3. tized, ez a jövedelmi szint éppen valamivel az osztrákok legszegényebb tíz százalékának átlaga felett van.

Viszont ami a balti országokkal történt Magyarországgal összehasonlítva, az ennél is látványosabb.

A három balti ország a két leggazdagabb jövedelmi tizedet kivéve 2010-ben még nagyjából ugyanúgy állt, mint Magyarország. 2016-ra viszont szintet léptek, különösen a legsikeresebb Észtország, de Lettország és Litvánia is. A baltiak felső ötöde most már egyértelműen Európa gazdagabbik részében van, ugyanez Magyarországról még most sem mondható el. (A balti országoknál fontos megjegyezni, hogy jelentős részük, nagyjából ötödük-harmaduk részben jogfosztott orosz kisebbség, ami a magyarnál jóval nagyobb országon belüli jövedelemkülönbségeket is magyarázza.)

A felemás, és a társadalom felső részére vonatkozó magyar sikereket sem az itthoni jövedelmek kirobbanó emelkedésének köszönhetjük.

A magyar előzések legnagyobb részét ugyanis a dél-európai országok lecsúszása magyarázza. Görögország és Ciprus katasztrofális mértékben zuhant vissza a jövedelmi rangsorban, a görög 9. tized például az európai eloszlás 77. százalékáról a 47. százalékra esett (ez a legnagyobb visszaesés ezen az időtávon bármelyik ország jövedelmi tizedénél), de a méretes Spanyolországban is nagy visszaeséseket találni.

A magyar társadalom felső fele tehát hat év alatt lényegében megelőzte az olasz, spanyol és görög társadalom alsó egyharmadát.

Magyarország legnagyobb sikere ebben az időben talán az, hogy a leggazdagabb egymillió magyar átlagos jövedelme lehagyta 2010 és 2016 között a görög 7., 8., és 9. tized és a portugál 7. és 8. tized jövedelmét. A görög alsó három tized pedig annyira nagyot vesztett jövedelméből, hogy a magyar megfelelőik most már külön-külön megelőzik őket.

Ezek után nézzük meg az egész kontinenst egészében újra.

Piros szokás szerint Magyarország, a narancssárga pöttyök a dél-európai országokat, a lila buborékok pedig a régiós országokat jelölik.

A 2010 és 2016 között eltelt hat évben kis részben szűkültek a jövedelemkülönbségek az európai országok között, főleg Dél-Európa lecsúszása és a keleti országok, főleg a baltiak, Lengyelország és Románia felfelé araszolása miatt. Ebbe a javulásba Magyarországon csak a társadalom felső 10-20 százaléka tudott becsatlakozni. Viszont a sikeres európaiak, az európai A-liga országai – Németország, Franciaország, Ausztria, valamint a Benelux és a skandináv országok – látványosan szorosan vannak együtt egy csoportban a vásárlóerővel kiigazított jövedelemben, és továbbra is beláthatatlan távolságban vannak a többiekhez képest.

Magyarországnak egyébként nagyon sokat segít a fenti összevetésben, hogy itthon a legtöbb fontos termék esetében alacsonyabbak az árak. Ha ugyanis nem próbáljuk egy mesterséges szorzóval kiigazítani a jövedelmi szinteket az árkülönbségekkel, és egyszerűen euróban számolva nézzük a jövedelmeket, teljesen más képet mutat a kontinens. Innen nézve ugyanis vannak olyan országok – Finnország, Dánia -, amelyek teljes egészében gazdagabbak Magyarországnál.

Módszertan

A számításaink az EU-SILC adatfelvételen alapulnak, aminek összesített eredményeit az Eurostat közli, így bárki elérheti. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve (és megnéztük azt is, hogy mit látunk, ha euróban mérjük a jövedelmeket). Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg.

A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat. Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.

Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelem-értékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak. Az EU-SILC adatairól még azt érdemes tudni (pdf), hogy a háztartások egy főre jutó éves bevételeit fejezik ki a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után.

A számításokat sokkal egyszerűbben és pontosabban is megcsinálhattuk volna, ha az EU-SILC részletes, úgynevezett mikroadatait nem csak tudományos célokra adná ki az Eurostat. A mikroadatokat ugyanis csak tudományos intézmények által is jóváhagyott kutatási terv kíséretében lehet kikérni, ráadásul az adatigénylés bírálata akár 8-12 hétig tarthat. Pedig ha az elemi szintű (tehát a személyeket és a háztartásokat jellemző) adatokat megfelelően előkészítve és anonimizálva közölnék, akkor kizárható lenne, hogy azokkal bárki visszaél.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet eu-silc Eurostat jövedelem jövedelemkülönbségek jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában