Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. március 9. 10:16 Élet, Közélet

Elég súlyosan jogsértő, ahogy az állam kitette a külföldieket a magyar földekről

Öt évvel ezelőtt a kormány kiebrudalta azokat a külföldieket, akik a magyar földekre haszonélvezeti jogot jegyeztettek be a magyar tulajdonosokkal kötött, úgynevezett zsebszerződésekben. A lépést azonban úgy tette meg a kormány, mintha elefánt lett volna a porcelánboltban. Kezd egyértelműen látszani, hogy a nagy sietségben egyszerűen figyelmen kívül hagytak néhány uniós és emberi alapjogot is.

A földtörvényt 2013-ban módosították úgy, hogy 2014 decemberéig törölni kellett minden olyan haszonélvezeti jogot, amelynél a haszonélvező nem a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója volt. A kormány a magyar föld védelmével magyarázta a lépést, hiszen 2014-ben járt le az a moratórium, amely nem engedte be még az uniós állampolgárokat sem a magyar földekre. A külföldiek ezért egészen addig zsebszerződésekkel jelentek meg és így érték el, hogy mégis hasznot húzzanak a magyar földekből. Összesen mintegy 100 ezer szerződést töröltek, az érintett külföldiek száma pedig 5 ezer körül lehet.

A drasztikus jogi változtatás után a sértettek, akik hirtelen elvesztették minden jogukat a magyar földekre, három vonalon indítottak eljárásokat a magyar állam ellen, és most már látszik, hogy ebből kettőben biztosan nyerésre állnak.

Az első vonalat azok képviselik, akik a törlés után 30 napon belül, vagyis azonnal pert indítottak. Ők a magyar jogra értelemszerűen nem hivatkozhattak a beadványukban, hiszen azt pont azért változtatták meg, hogy ne lehessen igényük a haszonélvezeti jogra, ezért azzal érveltek, hogy az állam lépése sérti a tőke unión belüli szabad áramlásának jogát és a letelepedés szabadságát is.

A magyar bíróság ezért a luxemburgi Európai Bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, valóban uniós jogsértés történt-e. Amint arról például a hvg.hu is beszámolt, a válasz most érkezett meg, és nincs benne sok meglepetés, a magyar kormány valóban megsértette a tőke szabad áramlásának jogát. Ezek után a magyar bíróság (még mindig az elsőfokú eljárásban) várhatóan a felperesek javára dönt majd, és ha nekik sikerül jogerősen végigvinniük az ügyet, akkor a külföldiek visszakapják a haszonélvezeti jogukat a magyar földekre.

Az ügy második vonala a szegedi bíróságon zajlik. A kormány lépésével kapcsolatban ugyanis felmerült, hogy alkotmánysértő. Az Alkotmánybíróság ezt ugyan nem hagyta helyben, azt viszont kifogásolta, hogy a haszonélvezeti jogok elvételekor egyetlen forint kártérítést sem fizettek senkinek. Az Alkotmánybíróság ezért felkérte az Országgyűlést, hogy rendezze ezt a hiányosságot, erre azonban nem került sor.

Schmidt Richárd, a Smartlegal Schmidt & Partners jogásza azt mondta nekünk, még soha nem volt példa arra, hogy egy magyar bíróság kártérítést ítéljen meg a magyar állam ellen, mert az elmulasztott rendezni egy jogi helyzetet, most azonban első és másodfokon is ez történt. A várakozások szerint az állam a Kúriára viszi az ügyet.

A harmadik vonalat azok a külföldiek képviselik, akik nem a magyar bírósághoz, nem is az uniós bírósághoz, hanem egyből a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordultak. A kormány döntése ugyanis a felperesek szerint a tulajdonhoz való jogot is sérti, ami az alapvető emberi jogok közé tartozik.

Az eset itt is elég egyértelmű, csakhogy az is számít, hogy a beadvánnyal élők betartották-e a számukra biztosított 6 hónapot a per elindítására. Az ugyanis vitára ad okot, hogy mikortól indult a határidő számolása. A törlések 2014 május elején jelentek meg a Magyar Közlönyben, a földhivatalokban azonban csak a bürokratikus átfutás után, jóval később fosztották meg jogaiktól az érintetteket. Ha a korábbi dátum számít, akkor a beadványuk elkésett, és a nemzetközi bíróság nem fog foglalkozni az üggyel, a történetnek ez a szála tehát még függőben van. Ha azonban elfogadják a határidőt, akkor valószínű, hogy ott is az állam áll majd vesztésre.

Schmidt Richárd szerint a döntések azért fontosak, mert az öt éves elévülési időn belül vagyunk, vagyis a haszonélvezeti jogot elvesztők közül még mindig megindíthatják a saját pereiket azok, akik ezt nem tették meg. Ők a földjeikre már reálisan nem számíthatnak, kártérítésre viszont igen, és ez nagyon sokba kerülhet a magyar államnak.

A kártérítés mértékénél fő szabály szerint a 2014-es értékekből indulnak ki, de kamattal növelik az összeget. A haszonélvezeti jogok értéke általában attól függ, hogy milyen értékes földre szólt és milyen időtartamra, így általánosítani nem lehet, az értékeket külön-külön kell majd meghatározni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Emberi Jogok Európai Bírósága föld haszonélvezet külföldiek per zsebszerződés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Torontáli Zoltán
2024. július 12. 05:00 Élet, Tech

Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?

Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.

Torontáli Zoltán
2024. július 8. 05:03 Élet, Vállalat

Versenyhátrányba kerülhetnek a magyar gazdák, mégis nehezen váltanak a talajművelésben

A páréves távlatban sok előnnyel járó talajmegújító módszerek alkalmazása embrionális állapotban van, megnéztük egy helyszínen, hogy miért.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Váczi István
2024. július 18. 11:39 Közélet

Nem baj, hogy olyan drága, mint egy metró, 113 milliárdot ad a Déli körvasútra az EU

290 millió euró, azaz mintegy 113 milliárd forint uniós támogatást kap a Déli körvasút fejlesztése az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.

Mészáros R. Tamás
2024. július 18. 05:12 Világ

Nem sok jót jelez a jövőre nézve, ahogy a kormányok belenyúlnak az élelmiszerpiacba időjárási sokkok után

A hazai fogyasztók védelme a következő évtizedekben felerősítheti az éghajlatváltozás negatív társadalmi hatásait, és gyengítheti az élelmiszer-biztonságot.