Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. március 9. 10:16 Élet, Közélet

Elég súlyosan jogsértő, ahogy az állam kitette a külföldieket a magyar földekről

Öt évvel ezelőtt a kormány kiebrudalta azokat a külföldieket, akik a magyar földekre haszonélvezeti jogot jegyeztettek be a magyar tulajdonosokkal kötött, úgynevezett zsebszerződésekben. A lépést azonban úgy tette meg a kormány, mintha elefánt lett volna a porcelánboltban. Kezd egyértelműen látszani, hogy a nagy sietségben egyszerűen figyelmen kívül hagytak néhány uniós és emberi alapjogot is.

A földtörvényt 2013-ban módosították úgy, hogy 2014 decemberéig törölni kellett minden olyan haszonélvezeti jogot, amelynél a haszonélvező nem a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója volt. A kormány a magyar föld védelmével magyarázta a lépést, hiszen 2014-ben járt le az a moratórium, amely nem engedte be még az uniós állampolgárokat sem a magyar földekre. A külföldiek ezért egészen addig zsebszerződésekkel jelentek meg és így érték el, hogy mégis hasznot húzzanak a magyar földekből. Összesen mintegy 100 ezer szerződést töröltek, az érintett külföldiek száma pedig 5 ezer körül lehet.

A drasztikus jogi változtatás után a sértettek, akik hirtelen elvesztették minden jogukat a magyar földekre, három vonalon indítottak eljárásokat a magyar állam ellen, és most már látszik, hogy ebből kettőben biztosan nyerésre állnak.

Az első vonalat azok képviselik, akik a törlés után 30 napon belül, vagyis azonnal pert indítottak. Ők a magyar jogra értelemszerűen nem hivatkozhattak a beadványukban, hiszen azt pont azért változtatták meg, hogy ne lehessen igényük a haszonélvezeti jogra, ezért azzal érveltek, hogy az állam lépése sérti a tőke unión belüli szabad áramlásának jogát és a letelepedés szabadságát is.

A magyar bíróság ezért a luxemburgi Európai Bírósághoz fordult, hogy állapítsa meg, valóban uniós jogsértés történt-e. Amint arról például a hvg.hu is beszámolt, a válasz most érkezett meg, és nincs benne sok meglepetés, a magyar kormány valóban megsértette a tőke szabad áramlásának jogát. Ezek után a magyar bíróság (még mindig az elsőfokú eljárásban) várhatóan a felperesek javára dönt majd, és ha nekik sikerül jogerősen végigvinniük az ügyet, akkor a külföldiek visszakapják a haszonélvezeti jogukat a magyar földekre.

Az ügy második vonala a szegedi bíróságon zajlik. A kormány lépésével kapcsolatban ugyanis felmerült, hogy alkotmánysértő. Az Alkotmánybíróság ezt ugyan nem hagyta helyben, azt viszont kifogásolta, hogy a haszonélvezeti jogok elvételekor egyetlen forint kártérítést sem fizettek senkinek. Az Alkotmánybíróság ezért felkérte az Országgyűlést, hogy rendezze ezt a hiányosságot, erre azonban nem került sor.

Schmidt Richárd, a Smartlegal Schmidt & Partners jogásza azt mondta nekünk, még soha nem volt példa arra, hogy egy magyar bíróság kártérítést ítéljen meg a magyar állam ellen, mert az elmulasztott rendezni egy jogi helyzetet, most azonban első és másodfokon is ez történt. A várakozások szerint az állam a Kúriára viszi az ügyet.

A harmadik vonalat azok a külföldiek képviselik, akik nem a magyar bírósághoz, nem is az uniós bírósághoz, hanem egyből a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordultak. A kormány döntése ugyanis a felperesek szerint a tulajdonhoz való jogot is sérti, ami az alapvető emberi jogok közé tartozik.

Az eset itt is elég egyértelmű, csakhogy az is számít, hogy a beadvánnyal élők betartották-e a számukra biztosított 6 hónapot a per elindítására. Az ugyanis vitára ad okot, hogy mikortól indult a határidő számolása. A törlések 2014 május elején jelentek meg a Magyar Közlönyben, a földhivatalokban azonban csak a bürokratikus átfutás után, jóval később fosztották meg jogaiktól az érintetteket. Ha a korábbi dátum számít, akkor a beadványuk elkésett, és a nemzetközi bíróság nem fog foglalkozni az üggyel, a történetnek ez a szála tehát még függőben van. Ha azonban elfogadják a határidőt, akkor valószínű, hogy ott is az állam áll majd vesztésre.

Schmidt Richárd szerint a döntések azért fontosak, mert az öt éves elévülési időn belül vagyunk, vagyis a haszonélvezeti jogot elvesztők közül még mindig megindíthatják a saját pereiket azok, akik ezt nem tették meg. Ők a földjeikre már reálisan nem számíthatnak, kártérítésre viszont igen, és ez nagyon sokba kerülhet a magyar államnak.

A kártérítés mértékénél fő szabály szerint a 2014-es értékekből indulnak ki, de kamattal növelik az összeget. A haszonélvezeti jogok értéke általában attól függ, hogy milyen értékes földre szólt és milyen időtartamra, így általánosítani nem lehet, az értékeket külön-külön kell majd meghatározni.

Élet Közélet Emberi Jogok Európai Bírósága föld haszonélvezet külföldiek per zsebszerződés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2021. március 1. 13:10 Élet

Áttörtést hozhat a covid ellen használt oltási technológia a világ egyik leghalálosabb kórja, a malária ellen is

A Moderna pedig nemrég a HIV, az influenza és a rák elleni oltáson is az új technológia alapján kezdett el dolgozni.

Avatar
2021. február 28. 17:53 Élet

Az alvás segít meghozni a nehéz döntéseket, de csak akkor, ha egy feltétel teljesül

Van természettudományos alapja annak a bölcsességnek, hogy érdemes aludni rá egyet.

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Fontos

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.

Avatar
2021. február 26. 16:32 Pénz

Minden adott, hogy az infláció meglóduljon

Laza monetáris és fiskális politika, pénzben úszó világ, hirtelen felfutó kereslet, már csak az a kérdés, hogy az infláció átmenetileg, vagy tartósan ugrik meg.