Az első becslések szerint a műszakban részt vevő fizikai dolgozók közel 80 százaléka vett részt a szakszervezetek által szervezett sztrájkban a hatvani Bosch gyárban. Kozma Zsolt, a Lear Munkavállalók Szakszervezetének elnöke a G7-nek elmondta: ma reggel mintegy 1500 fizikai dolgozó volt műszakban, és ezer fő felett lehetett a sztrájkolók száma, bár a jelenléti íveket jelenleg is ellenőrzik.
Kozma szerint a gyár működése 95 százalékban „bénult meg” a ma reggel 9 és 11 között tartott figyelmeztető sztrájk idején. A szakszervezeti vezető azt is elmondta, hogy a szellemi munkavállalók eközben nem támogatták a munkabeszüntetést. – Inzultus nem volt, a munkatársak fegyelmezetten viselkedtek, az étkezőkben kellett gyülekezniük, ahol a szakszervezetek ismertették a tárgyalások állását – mondta Kozma Zsolt. Az érdekvédelmi szervezetek sikeresnek tartották a munkabeszüntetést.
Megkerestük a Robert Bosch Elektronika Kft.-t, a cég közlése szerint körülbelül nyolcszázan csatlakoztak a munkabeszüntetéshez. – A Bosch csoport Magyarországon minden évben a piaci környezetnek megfelelően és a törvényi előírások maradéktalan betartása mellett emeli a munkavállalók fizetését. A fizetéseket minden esetben úgy kell meghatároznunk, hogy a munkavállalók korrekt béreket kapjanak és emellett az éles piaci versenyben a versenyképességünk megmaradjon, ezáltal a munkahelyek biztonsága se kerüljön veszélybe – közölte a vállalat. A cég közlése szerint decemberben kezdődtek a bértárgyalások, a Bosch csoport magyarországi telephelyein a munkavállalók bére a piaci trendeknek megfelelően átlagosan csaknem 10 százalékkal emelkedik idén.
Ezt azonban kevesellte a Hatvani Autóelektronikai Dolgozók Független Szervezete és a Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezete. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a dolgozók 15 százalékos béremelést, negyedéves jelenléti prémium kifizetését – háromhavonta fejenként mintegy 100 ezer forintot – és, miután idén ünnepli húszéves fennállását az elektronikai gyár, jubileumi prémium kifizetését kérték a cégvezetéstől. Hiába adott tavaly kimagaslóan magas, átlagosan 18 százalékos fizetésemelést a vállalat, így is csak 989 forintra rúg az operátorok kezdő órabére, ami a térségben egyáltalán nem számít soknak.
A krónikus munkaerőhiány a feldolgozóipart különösen sújtja, nagyon nehéz olyan munkavállalót találni, aki három műszakban dolgozna a szalag mellett, sokszor hétvégén is. Az ágazatban egyre nagyobb a fluktuáció, és ahogy a Napi.hu beszámolt róla, egyre több bevándorló is dolgozik a gyárakban. A feldolgozóipari üzemek jellemzően alacsony hozzáadott értéket képviselnek, a külföldi vállalatok ezért előszeretettel helyezik olyan országokba a termelés ezen részét, ahol olcsóbb a munkaerő. Emellett óriási előny, hogy Magyarországon nem kell megnyomni a stop gombot, hiszen hétvégén is mennek a gépsorok. Ez ma már Németországban szinte elképzelhetetlen az erős szakszervezetek miatt.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
