Meglehetősen nagy a különbség Magyarországon a kisvállalkozások és a nagyvállalatok által kínált fizetések között. Rendszeres bérstatisztikát csak a legalább 5 fős vállalkozások adataiból készít a KSH, ám ebből kiderül, hogy a 250 főnél nagyobb vállalatoknál 70 százalékkal magasabb a bruttó átlagkereset, mint az 5-9 fős cégeknél.
Idén január és augusztus között az 5-9 fős cégek átlagosan havi bruttó 207 ezer forint fizetést adtak az alkalmazottaiknak, míg egy 250 főnél nagyobb vállalkozás havi bruttó 356 ezer forintot fizet átlagosan a dolgozóinak. Emellett a kisvállalkozásoknál nem jellemzőek az alapbéren felüli jutalmak, bónuszok, miközben a nagy cégeknél átlagosan 30 ezer forinttal emelik a jutalmak a bruttó alapbért.
A jelentős bérkülönbségek azzal magyarázhatóak, hogy a döntő többségében magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások kevésbé jövedelmezőek. A nagyvállalatokhoz képest alacsony termelékenységűek és egyben tőkegyengék is, ami miatt növekedni, így bért emelni is csak nehezen tudnak.
2015-ben 537 ezer nem pénzügyi vállalkozás működött Magyarországon, amelynek csak 3,2 százaléka volt külföldi irányítású leányvállalat. Mégis ez a kevés külföldi cég foglalkoztatta a magyarországi alkalmazottak 26 százalékát, 675 ezer főt, és ők realizálták az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének és hozzáadott értékének több mint felét. Vagyis az itthon jelenlévő külföldi cégek jellemzően jellemzően nagyobb létszámú vállalkozások, amelyek hatékonyságban, így jövedelmezőségben is messze lehagyják a magyar tulajdonú cégek többségét.
Ugyan a kisvállalkozások és a nagy cégek fizetései között óriási szakadék, a különbség folyamatosan csökken. 2010-ben egy nagyvállalati dolgozó még majdnem kétszer annyit keresett, mint egy 5-9 fős cég alkalmazottja, miközben idén már csak 1,7-szeres a különbség. 2016 és 2017 között sokat zsugorodott a szorzó (1,8-ról 1,7-re), ami minden bizonnyal a januári drasztikus minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésből fakad. Ha a következő években is folytatódik a legkisebb bér jelentős emelése, akkor még jobban megközelíthetik egymást a kisvállalkozások és a nagyvállalatok fizetései, a béremelésekkel való lépéstartáshoz azonban a magyar tulajdonú kisvállalkozások hatékonyságának is javulnia kell.
(Fotó: AFP / Europress)
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
