Csökkent az este vagy éjjel rendszeresen dolgozó magyarok aránya az elmúlt bő öt évben – ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, amelyeket a G7-nek küldtek el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok töltötték a legtöbb időt munkával tavaly az EU-banA nemzeti ünnepeket, a munkahét hosszát és a szabadságokat is figyelembe csaknem ötödével többet dolgoztak a magyarok, mint a legkevesebbet dolgozó franciák.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMire elég, hogy több időt töltünk munkában, mint a nyugat-európaiak?Hiába dolgoznak egyre többen viszonylag sok időt munkával töltve, ha olyan munkát végeznek, amelynek nem magas a hozzáadott értéke.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életétAz uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre több cég ad végtelen szabadnapot, mégis ők járnak jól vele a dolgozók helyettA jelenség mögött egyszerre van ott az új nemzedékek találkozása a kapitalista szervezeti kultúrával, a járvány hatása, néhány amerikai sajátosság, valamint a banki és tech szféra marketinghúzása.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebbet dolgozunk, mint a járvány előttA diplomások egy ideig azért többet dolgoztak, de az év végén már náluk is csökkent a heti munkaórák száma.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat Élet beosztás éjszaka munka munkaidő Olvasson tovább a kategóriában
Adat
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.
Fontos
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.