Idén először szerdától fújt hőségriadót az országos tiszti-főorvos egészen szombat éjfélig, eddig tehát viszonylag szerencsésen sikerült átvészelni a globális szinten minden idők legmelegebbikének ígérkező júniust.
- Az alakuló rekord azért is aggasztó, mert áprilisban véget ért az elmúlt év hőmérsékleti rekordjait részben okozó, kivételesen erős El Niño (spanyolul fiúcska) jelenség.
Miért fontos ez? Az eddig használatos klímamodellek magyarázóereje megkérdőjeleződik a hőmérsékleti anomáliák miatt. A globális mérések kezdete óta a tavalyi nyár bizonyult a legforróbbnak, részben a melegebb tengervíz-hőmérséklettel járó El Niño miatt, de az ezt figyelembe vevő számítások sem jeleztek akkora hőséget, amekkora aztán az egész bolygóra lesújtott.
Tágabb kontextus: a rendkívüli időjárás Indiában hőhullámokhoz, áradásokhoz és földcsuszamlásokhoz vezetett, a héten már legalább 11 halálesetet okozva. A mekkai zarándoklat 52 Celsius-fokos hőségben zajlik, ami több száz áldozatot követelt a napokban. Görögországban a negyven Celsius-fok feletti meleg a turisták körében szedett három halálos áldozatot.
Alulnézet: Magyarországon a globális szinten megdőlő hőmérsékleti rekordok nem érzékelhetőek teljes mértékben.
- Az elmúlt hónap példája is erre utal, ugyanis az idei május a 12. olyan hónap volt sorozatban, amikor a globális havi középhőmérséklet az adott hónapban csúcsot döntött, ám Magyarországon ez nem történt meg, igaz, a tavasz egésze azonban itt is rekordmeleg volt.
Számokban: a mostani hőségriadó négy napot ölel fel, aminek akár a 6-7-szerese is előfordulhat egy-egy melegebb és szélsőségesebb nyári évszak teljes hossza során.
- Ha a klímacélok elérése nem sikerül, akkor egyes években akár 30 ilyen napra is számíthatunk országosan, de a leginkább kitett Budapesten és az Alföldön akár a nyár felére is kiterjedhetnek a harmadfokú hőhullámok.
Mi várható? Az El Niño idei visszatérésének elenyésző esélye van csak, az ellentétes hatású La Niña bekövetkeztét viszont az év előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel várhatjuk. Az Európában aszályt is okozó jelenség hűtő-hatását azonban csorbítják hosszú távon a légkörbe került üvegházhatású gázok, amit a 2020 és 2023 közötti időszak is jól példáz.
- A hőhullámok és az aszály jellemezték 2022 nyarát egész Európában, rekordnagyságú erdőtüzeket is okozva. Magyarországon június közepétől bő másfél hónapon keresztül a keleti tájakra szinte egyáltalán nem jutott csapadék, a Dunántúlra érkező zivatarokból az Alföldet elérve már csak a széllökések maradtak, így az őszi aratású növények tönkrementek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem volt még ilyen enyhe az év eleje MagyarországonNemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?
G7 támogató leszek!
Egyszeri támogatás / Előfizetés
Élet hőhullám hőség hőségriadó klímaváltozás nyár Olvasson tovább a kategóriában