Nem feltétlenül a pénz hiányzik ahhoz, hogy több gyerek szülessen
A bőkezű családpolitikai intézkedések ellenére évek óta csökken a termékenységi arányszám az EU-ban.
- A termékenységi arányszám megmutatja, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.
Háttér: a termékenység az 1960-as évek közepe óta csökken az EU-ban. Bár a 2000-es évek elején volt egy kisebb emelkedés, ez 2010-ben 1,57-es szinten állt meg, majd egy újabb fellendülés után 2021-re 1,53-ra csökkent.
- Az egész világon csökken a termékenység, Indiában is már a 2,1-es reprodukciós szint alatt van.
- A kutatókat különösen az lepte meg, hogy az északi jóléti államokban mekkora volt a csökkenés, Finnországban például 20 százalékot esett a ráta 10 év alatt.
Számokban: a legmagasabb, 1,84-es termékenységi arány Franciaországban volt 2021-ben az EU-ban, majd 1,83-al Csehország következett.
- Csehországban 2011-ben még 1,43 volt az arány, ahonnan folyamatosan nőtt, míg Franciaországban a 2 körüli szintről (ahol Magyarország utoljára 1979-ben volt) csökkent a még mindig magas 1,84-re.
- Magyarországon 2011 és 2021 között nőtt az arányszám, 1,23-ról 1,59-ig, majd onnan 2023-ra 1,5-re csúszott le.
Mi történt? “Senki sem tudja igazából, mi folyik a termékenységgel. A csökkenésnek nem annyira gazdasági és családpolitikai, inkább kulturális, pszichológiai, biológiai és kognitív okai vannak” – mondta Anna Rotkirch, a finn népességkutató intézet kutatási igazgatója.
- A családalapítás a függetlenség feladását jelenti a mai fiataloknak. “Sok társadalomban régebben a gyerekvállalással kezdődött a felnőtt lét. Most inkább egy zárókőhöz hasonlít.”
- A termékenységi arányszám csökkenés fő oka sokáig az volt, hogy csökkent a gyerekszám a szülőkéhez, nagyszülőkéhez képest, de mára a gyerektelenség a fő faktor.
- A nők termékenysége visszaesik a harmincas éveik végén, ehhez kell alkalmazkodnia a társadalomnak. “Mire megvan a ház, az egyetemi fokozat, túl késő – az idealizált életpálya nincs összhangban a női termékenységgel.”
A klímaszorongás hatása sem elhanyagolható, egy tavalyi kutatás szerint Lengyelországban, Indiában, Indonéziában és Japánban több mint harmadával többen gondolkoznak el emiatt azon, hogy nem vállalnak gyereket.
Mi várható? A sok bizonytalanság mellett léteznek a gyerekvállalást támogató változások is, például a home office terjedése, ami lehetővé teszi az apáknak, hogy jobban részt vegyenek a gyerekgondozásban.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
