2023-at a magyar lakosság jelentős része szörnyű évként könyvelheti el, legalábbis gazdasági szempontból. A kiemelkedően magas infláció miatt a bérek vásárlóereje akkorát csökkenhetett, amelyhez hasonlóra legutóbb 1995-ben volt példa, de az év végi statisztikák még úgy is alakulhatnak, hogy a 2023-as visszaesés akár rekordot is jelenthet majd a rendszerváltás óta eltelt időszakban.

Bár a gazdaság az idei év második felében már növekedésnek indult, számos, főleg a fogyasztással összefüggő mutató akkorát zuhant, hogy akár több évig is elhúzódhat majd a visszaesés ledolgozása. Mindezt leginkább a lakosság érzi meg. Erről árulkodik például, hogy a fogyasztói bizalom – a GKI bizalmi index alapján – tavaly tízéves mélypont közelébe került, ahonnan nem mozdult el az idei év jelentős részében. A reálbércsökkenés következményeit is látjuk már: tavaly a fontosabb szegénységi mutatók például a 2015 óta tartó folyamatos csökkenés vagy stagnálás után újra nőttek. 

Idén emiatt nemcsak a nemzeti össztermék, hanem a gazdasági fejlődés alternatív mutatóinak visszaesésre számíthatunk.

Ez azért is nagy kár, mert számos ilyenben jelentős előrelépés történt Magyarországon az elmúlt években. Mindez ráadásul nemcsak önmagában érdekes, hanem annak a kormányzati célkitűzésnek a teljesülése szempontjából is fontos, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt “legélhetőbb” országa közé, ahol “a legjobb élni, lakni, dolgozni”. Ebben a cikkben ezért azt néztük meg, hogy az elmúlt években az “élhetőségről” leginkább árulkodó mutatók tekintetében hogyan teljesített Magyarország.

Az alábbi ábrán például az látszik, hogy az egyes EU-tagállamokban az európai statisztika módszertana alapján hogyan változott az emberek élettel való átlagos elégedettsége 2013, 2018 és 2022 között. A 0 és 10 közti szám azt mutatja meg, hogy milyen az emberek általános közérzete, ahol a 10 az élettel való teljes elégedettséget, a 0 a teljes elégedetlenséget jelenti. Több érdekesség is kirajzolódik. Egyrészt, amíg más mutatókban gyakori, hogy a lista élén északi és nyugati, a közepén és az alján pedig déli és keleti tagállamok találhatóak, az élettel való elégedettség szempontjából az elmúlt pár évben már viszonylag nagy szórás látszik. 

Az életükkel leginkább elégedett európaiak továbbra is az osztrákok és a finnek, de 2022-ben már az élmezőnybe került Románia, Lengyelország vagy Szlovénia is e mutató tekintetében 7,7; 7,7, illetve 7,5-ös pontszámokkal.

A mezőny keveredéséhez az is hozzájárul, hogy 2013 és 2022 között egyes országokban nagy változásokat mértek a mutatóban. Németországban, Dániában és Svédországban romlott a legtöbbet az emberek közérzete, a legnagyobb mértékben pedig Cipruson, Magyarországon, Bulgáriában és Portugáliában nőtt az élettel való elégedettség. Külön érdekes, hogy 2022-ben csak 5 tagállamban voltak az emberek kevésbé elégedettek az életükkel, mint Magyarországon, miközben 2013 és 2022 között itthon ez a mutató 0,8 százalékponttal, 6,1-ről 6,9 pontra nőtt. Ez rövid távon egyébként nagy előrelépés, ugyanis 2021-ben még csak a bolgár szintet előzte meg a magyarok elégedettségi szintje.

Az élettel való elégedettség érdekes mutatószám, ha azt gondoljuk, hogy nem minden a nemzeti össztermék, a GDP. De a GDP-től jelentősen függ az élettel való elégedettség: általában a gazdagabb országokban  elégedettebbek, a szegényebbekben pedig elégedetlenebbek az élettükkel az emberek. A magyar GDP visszaesése miatt ezért az elégedettség visszaesésére is számíthatunk, ez azonban várhatóan jobban megmutatkozik majd az olyan mutatókban, mint amilyen a Egyesült Nemzetek Szervezete által számított boldogságindex. Ez ugyanis összetett módszertannal, kemény adatok és az előbb bemutatott EU-s mutatóhoz hasonló szubjektív, önbevallásra épülő adatok alapján készül, amin belül egy fontos mutató az egy főre eső GDP (részletesebben a módszertanról ebben a cikkben írtunk).

Az EU tagállamait a boldogságindex szerint sorrendbe rendezve már jobban érvényesül a megszokott dél/kelet-nyugat/észak megoszlás, viszont trendszerűen itt is nagyon érdekesen látszik egyrészt a 2010-es évek gazdasági fellendülésének, másrészt az EU-n belüli gazdasági konvergenciának a hatása.

Ahogy az élettel való elégedettség tekintetében is, a boldogságindexben is kiemelkedő volt a növekedés Magyarországon a vizsgált időszakban, azaz 2010 és a 2022 között. A legnagyobb mértékben Romániában (1,55 ponttal), Bulgáriában (1,5 ponttal) és Magyarországon (1,3 ponttal) nőtt az uniós mezőnyben az index. Az élettel való elégedettséghez hasonlóan a nagy növekedés ellenére viszont csak három Magyarországnál boldogtalanabb EU-tagállam volt a mutató 2020 és 2022 közti átlaga alapján.

Ez Magyarország esetében egyébként a nemzetközi mezőnyben is jelentős előrelépést eredményezett: a 2023-as jelentésben Magyarország már a világ 51. legboldogabb országaként szerepel, miközben a 2013-as jelentésben még csak a 110. ország volt. Mivel ugyanakkor a 2023-as magyar eredmény kb. 30 százalékát az egy főre eső GDP magyarázta, az idei GDP visszaesés miatt nem lenne meglepő, ha jövőre a mutató csökkenéséről beszámoló jelentést közölnének.

Végül pedig a szintén GDP-alternatívaként használt emberi fejlettségi index (Human Development Index – HDI) alakulását is érdemes megnézni, többek között azért is, mert a boldogságindex mellett ez volt a másik mutató, amelyet Matolcsy György jegybankelnök 2019-ben meg akart duplázni 2030-ig. Ez utóbbi mutató a nemzeti jövedelem mellett két olyan területet számszerűsít, amelyben nem volt nagy előrelépés az elmúlt időszakban: az oktatásban töltött időt, és a születéskor várható élettartamot. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, Magyarország fejlődése jóval csekélyebb is volt 2010 és 2022 között, ha ezt az indikátort vizsgáljuk.

A 0 és 1 között megálapított mutató itthon 0,83-ról 0,85-re növekedett, aminél a régión belül a Lengyelországban és a Csehországban mért javulás is nagyobb volt. Ha a kormányzat is jelentősebb javulás elérését célozná meg, akkor az iskolakötelezettség korhatárának emelésével kellene kezdenie, amit az egészségügyi rendszer komoly reformja követhetne. A 2021-es állás szerint globálisan 46. helyen álló hazánk lemaradása a lista tetején álló országokhoz képest az oktatásban töltött időben 2-4 év körüli (itthon 15 év, a lista elején 17-19 év), születéskor várható élettartam alapján pedig 8-10 éves (itthon 2021-ben 74,5 volt, a lista elején 83-85 év körül alakult). Ahogy a GDP-ben, idén ezekben sem volt nagyobb előrelépés, ezért várhatóan e mutató tekintetében sem a nagy fejlődés éveként fogunk majd visszatekinteni 2023-ra.

A fenti mutatók 2023-ra vonatkozó számai csak 2024-ben fognak megjelenni, de az szinte biztos, hogy az elmúlt tíz év javulásának megtorpanását, vagy egyenesen visszaesést fognak mutatni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár csak egyetlen olyan ország van az EU-ban, ahol még a magyaroknál is elégedetlenebbek az emberek az életükkelAz elégedettebb országok elégedetlenebbek lettek 2018 és 2021 között és fordítva, Magyarország viszont maradt a lista alján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig a magyar a legboldogtalanabb visegrádi nemzet, de a 2010-es években itt volt a legnagyobb javulásGazdagabbak vagyunk, és van kihez fordulnunk segítségért, de az egészségügyi állapotunk régiós összehasonlításban is megkeseríti az életünket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi kellene ahhoz, hogy a magyarok kétszer boldogabbak legyenek?Matolcsy György kétszeresére emelné a boldogság indexünket, ami jól hangzik, de ha komolyan vesszük, akkor a lehetetlent súrolja. Kisebb korrupcióval mindenesetre boldogabbak lennénk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet boldogság index élettel való elégedettség emberi fejlődési index gdp Olvasson tovább a kategóriában