“Most óriási a csend, aztán majd gondolom berobban valami hír a közlönyből” – így kommentálta egy kórházban dolgozó gyógyszerész a kormány sebtében bejelentett intézkedését. Még július 4-én, a költségvetéshez benyújtottak egy sor módosítót, ebben szerepel, hogy az állam 107 kórházi gyógyszertárat kiszervezne egy külsős szolgáltatónak. Mindezt az egységes színvonalú szolgáltatással indokolták. 

Részletekről persze nem esett szó egy kormányzati tájékoztatón, így mindenki várja a közlönyt, hogy kiderüljön, milyen érdekcsoport, milyen feltételekkel viszi az intézményi patikákat. Ez a kiszervezés ugyanis legalább annyira olyan nagyhorderejű változást jelenthet, mint a trafikok újraosztása, vagy a Molnár Lajos-féle patikaliberalizáció.

A gyógyszertárak között ugyanis az intézményi patika különleges státuszt tölt be. A kórház szerves része és a kórház egyes osztályain kezelt, ápolt betegek gyógyszerellátását biztosítja. Például, ha az orvos felír egy hatóanyagot a betegnek, akkor a kórházi gyógyszerésszel konzultál, hogy pontosan mit érdemes, mi van készleten. A főgyógyszerész szerzi be a készítményeket, és ellenőrző funkciói is vannak. Jelentéseket készít az egyes osztályokról, így pl. kiderülhet, ha egy osztály, vagy több orvos indokolatlanul használ többet egy-egy gyógyszerből. De a különlegesség abból is fakad, hogy az intézményi patikák a kórházon belül üzemeltetnek lakossági, vényes patikát is. És a biznisz ebben rejlik igazán. 

A 107 intézeti gyógyszertárből 84 közforgalmú gyógyszertárként is működik, mely az adott kórházat bevételhez juttatja. A G7-nek egy fővárosi kórházban dolgozó gyógyszerész azt mondta, a helyzet teremthetne lehetőséget arra, hogy komoly beruházással jelentős fejlesztéseket hajtsanak végre, de az is benne van a levegőben, hogy ha egy piaci szereplő érkezik, akkor az csak a közforgalmú részt akarja majd megszerezni, amelyből profitot tud termelni, a veszteséges, vényköteles részt meghagyja az államnak. Magyarország egyébként is nagy játékosnak számít abban a ligában, ami a vény nélkül kapható gyógyszerek fogyasztását veszi alapul, az alábbi grafikonon látható, miért:

A Magyar Gyógyszerész Kamara is rengeteg kritikát fogalmazott meg a kiszervezéssel kapcsolatban, és ők is egy lehetséges új, nagy szereplőtől féltik a patikákat, akikre nem vonatkoznak azok a patikaalapítási szabályok, mint amúgy bármelyik gyógyszertárra. Mint a napokban közzétett állsáfoglalásukban írják,

a pályázatnyertes lényegében egy közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárlánc kialakítására és működtetésére kaphat felhatalmazást. 

Kérdés, hogy a kórházak mekkora bevételtől esnek majd el, vagy visszaoszt majd belőle a projektnyertes, illetve hogy egy piaci szereplő milyen motivációval biztosítja majd a nagyértékű gyógyszerek, és különösen az egyedi méltányosággal finanszírozott készítmények nyilvánvalóan veszteséges ügyvitelét.

Nemzetbiztonsági kockázatot látnak abban is, hogy egy külső szereplő hozzáférhet  az összes állami fenntartású kórház gyógyszerhasználati adataihoz, a betegek személyre szóló egészségügyi adataihoz.

A szakma persze amiatt is aggódik, hogy mi lesz a kórházakban dolgozó gyógyszerészekkel, akiknél az elmúlt évtizedben elérté, hogy vonzó legyen számukra a kórházi gyógyszerészi pálya. Például azzal, hogy szemben a közforgalmú patikákkal – amik likviditási okokból sokszor nem is tartanak nagy értékű, ritkán keresett, vényköteles gyógyszereket –  a kórházakban dolgozhatnak modern készítményekkel.

 Így előállt az a helyzet, hogy a frissen végzett gyógyszerészek nem csak a jobb fizetés, de a szakmai kihívások miatt is a kórházi patikákban szeretnének inkább elhelyezkedni. 

Azonban nem tudni, hogy ha új fenntartója lesz a kórházi patikáknak, akkor mi fog történni az ottani dolgozók bérével. Merthogy most ugyanaz a bértábla illeti meg őket, mint az orvosokat.

Szintén kérdéses lehet a gyógyszerellátás biztonsága. Az állami háttér ugyanis biztonságot jelent a beszállítóknak is, viszont ha az új tulajdonos egy teljesen piaci alapon működő cég lesz, akkor a feltételek is változhatnak. Szintén égető kérdés, hogy az átvevő milyen piaci ismeretekkel bír, a jelen helyzetben nem csak Magyarországot, de az egész világot érintik a gyógyszeripari ellátás nehézségei.

“Nem nehéz kitalálni azt, hogy ha egy kézbe kerül, az az egy vállalkozás egészen biztos, hogy tenderezteni fogja a készítményeket.  Most, amikor a gyógyszertárak mindennapos küzdelmet folytatnak a hiány miatt, akkor az a kérdés nagyon erőteljesen és fokozottan merül fel, hogy a legolcsóbb készítményt vagy az ellátásbiztonságot választják-e. Mert lehet, hogy a legolcsóbb készítmény nyeri a tendert, de lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban valamilyen okból nem tudnak szállítani a termékből. Ha egy adott ország azt mondja, hogy a következő egy évben a kórházi ellátáshoz csak az X gyártótól beszerzett generikus hatóanyaggal fogja ellátni a kórházi piacot, és a többi terméknek esélye nincs bejutni, akkor probléma esetén nagyon nehéz lesz helyettesítő termékeket szerezni.” – mondta az egyik szakértő.

A kórházi költségvetés általában 10-15 százalékát teszik ki a gyógyszerköltségek, ez hasonló részt képvisel az adósságállományban is – de az sem tisztázott, hogy ezt az új tulajdonosnak kell majd állnia, vagy még a kórház az átvétel előtt kifizeti. 

Nehéz megmondani, hogy egy adott gyógyszerből mennyi fogy a kórházakban, mert nem egységes a szoftverhasználat, itt például az egységesítés hozhat magával pozitív változást, de kérdés, hogy ki fog szakmai felügyeletet biztosítani a rendszer működése felett. Az egyik G7-nek nyilatkozó szakértő szintén pozitívnak könyveli el azt a részt, mely bizonyos hatóanyag felett a táplálékkiegészítőket és vitaminokat csak gyógyszertári forgalomban engedi megvásárolni majd.  “Ez egy nagyon jó irány. Fontos lenne, hogy az a gyógyszerész, aki a gyógyszertárban dolgozik és a betegnek a vényköteles termékeit expediálja, legyen tudatában annak, hogyha a beteg étrendkiegészítőket szed mellé, így meg tudja védeni az esetleges interakcióktól, párhuzamos szedéstől. Forgalom szempontjából is jó lesz ez a gyógyszertáraknak, mert az elmúlt évek során az FMCG-szektor irányába szivárgott ki az étrendkiegészítők, vitaminok, tápszerek forgalmazása.”

Gulyás Gergely július hatodikán a kormányinfón azt mondta, hogy a részletek még kidolgozás alatt állnak. A gyógyszerész kamara azt kéri, legalább a részletszabályok és a nyílt közbeszerzési eljárás feltételeinek kidolgozásában vehessenek részt.

A patikák kiszervezésével egyidőben egyébként egy ezzel ellentétes irányú lépés is történt, az állami kórházakban üzemelő, magántulajdonban lévő képalkotó berendezések (MR, CT) nem maradhatnak tovább az intézményekben, és a magászolgáltatókkal is szerződést bontanak – a költséges eszközöket vagy elviszik a tulajdonosok, vagy a kórház megvásárolhatja tőlük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet gyógyszerellátás gyógyszetár kórházi gyógyszertárak patika patika kiszervezeés Olvasson tovább a kategóriában