Az első hivatalos reakciók szerint a Nova Kahovka gát megsemmisülése nem vezet “azonnal” atombaleset-kockázathoz a Zaporizzsjai atomerőműnél.

Mi történik és hol? Az atomerőművet és a szóban forgó – most megsemmisgült vízerőművet és – gátat a Dnyeper folyó köti össze. A gát, amíg állt, egy jelentős víztározóban tartotta a vizet, nagy területen, a Dnyeper egyes részeken eléri a 20 kilométeres szélességet. Ennek a vízgyűjtőterületnek a déli oldalán, tehát a gát fölött durván 100-120 kilométerrel, található a Zaporizzszjai atomerőmű, aminek viszont van egy saját hűtőmedencéje egy 2-3 kilométer átmérőjű mesterséges tó formájában. Innen érkezik a reaktorokhoz a hűtővíz, de a működéshez szükséges energiát is termel.

• Ebben a mesterséges tóban reggel 8 órai jelentés szerint 16,6 méteres volt a vízszint, ami “elégséges az erőmű szükségletének ellátásához” – fogalmazott az Energoatom, az ukrán állami nukleáris energiavállalat.

Igen, de azt is hozzátették: a gát megsemmisülésének “lehetnek negatív következményei az erőműre, de a helyzetet kontrollálják”. A nemzetközi atomenergia ügynökség, az IAEA is közelről figyeli a helyzet alakulását, megfogalmazásukban “nincs azonnali atombaleset-kockázat”.

• Az alábbi térképen a piros jel mutatja az atomerőművet, mellette látható a hűtővízmedence .

Tágabb kontextus: Az Energoatom közleménye és a híradások szerint a kahovkai víztározó vízszintje ugyanakkor gyorsan csökken, értelemszerűen a gát alatti területen megkezdték már az evakuálást is. Jelenleg nem tudható biztosan, meddig csökken a vízszínt, de a csökkenés azt jelentheti, hogy előbb-utóbb a hűtőmedencéből is elfogyhat a víz.

• A Guardian arról ír, hogy a jelenleg orosz fennhatóság alatt álló, lényegében a frontvonalon fekvő atomerőművel összefüggésben egyre több az aggály: egyrészt azzal kapcsolatban, hogy az hosszabb távon egyáltalán biztonságos lehet-e, másrészt arról, hogy újraindítható lesz-e az energiatermelés a következő években.

Mi történhet? Egy, a Harvardon kutató ukrán atomtudós szerint a hűtőmedence magas vízszintjéről szóló hírek némi megnyugtatást jelentenek, és időt adnak a szakembereknek a reakcióra. De a kutató azt is felvetette: amennyiben a gát elpusztítása az oroszok műve, nincs garancia, hogy a jelentések szerint 3 aláaknázott reaktoregységet nem robbantják fel. “Ez nem okozna csernobili katasztrófát, de rombolást, helyi szennyeződést és hosszú távú kárt ukrajnának igen” – mondta a Guardiannak.

• Jelenleg a 6 reaktorból egyik sem termel a szokásos módon: 5 “hideg”, tehát teljes mértékben leállították és folyatósan ennek megfelelően hűtik, egy pedig “meleg”, vagyis 200-250 fokon tartják, és produkál némi energiatermelést. Ez utóbbit könnyebb és gyorsabb lenne újraindítani, ha a körülmények megfelelően alakulnának.
• Egy korábbi ukrán erőműdolgozó a lapnak azt mondta, hogy most eljött az idő a hatodik reaktor “hideg leállítására” is.
• Ugyanakkor további probléma a reakciók szempontjából, hogy az atomerőmű személyzetét már minimálisra csökkentették.

A szakértő kommentárja: Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára blogján azt írta:

• “Ebben a pillanatban tehát nem várható nukleáris veszélyhelyzet a gát felrobbantása miatt a Zaporizzsjai Atomerőműben. Az események további alakulása azonban figyelmet igényel, a mostani események ugyanis a biztonság szintjének csökkenését okozzák, hiszen a hűtővízhez való hozzáférés és a hűtővíz rendelkezésre állása megváltozott a tervezési állapothoz képest.”

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet atomerőmű háború hűtés Olvasson tovább a kategóriában