Hírlevél feliratkozás
Pej Zsófia
2022. december 5. 14:03 Élet, Támogatói tartalom

A szélerőművek már a spájzban vannak

Akár támogatások nélkül is telepítenének szélerőműveket az iparági szereplők ma Magyarországon, mert ezek a beruházások piaci alapon is gyorsan megtérülnének: a napenergia mellett a szélenergiára alapozott áramtermelés a legolcsóbb megoldás a mai technológiákkal.

Végre papírunk is van róla, hogy a kormány megváltoztatja az új szélerőművek telepítését jelenleg ellehetetlenítő védőtávolsági szabályokat: az Európai Bizottság a napokban bejelentette, hogy elfogadta az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet, kiemelve az eddig itthon mellőzött szélenergia jelentőségét a megújuló energiaforrások között. A változó szabályozási környezet egyes részleteit már tartalmazza a terv, például nem terveznek teljesítménykorlátozást, azonban a telepítésre kijelölt területeket továbbra is korlátozzák. Ez utóbbiak sajnos csak az ország elenyésző területén vannak, nagyjából ott, ahol manapság is láthatók erőművek.

Miért lenne jó a befektetőkön kívül másnak is, ha lehetne szélerőműveket telepíteni az országban? Mit szólnak hozzá a helyi önkormányzatok? Hogyan fér meg a szél- és a napenergia egymás mellett?

Ezekre a kérdésekre is kereste a választ az Energiaklub, az eredményekről pedig 2022. december 13-án, a Feltámad a szél?! című konferencián számolnak be. A budapesti rendezvény ingyenes, regisztráció után személyesen vagy online is részt lehet rajta venni. A részletes program itt elérhető. A szabályozások várható változása miatt rendkívül aktuális témát feldolgozó konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Mennyiből jön ki egy szélturbina?

Nyugat-európai tapasztalatok alapján egy 3 MWp*MWp: megawatt-csúcs, ennyi a maximális teljesítmény teljesítményű szélturbina teljes telepítési költsége (a szükséges kiegyenlítő tárolási kapacitás beépítésével) 1-1,5 milliárd forint között mozog.

Természetesen a méretgazdaságosság itt is érvényesül: a nagyobb turbinák kilowattonként kevesebbe kerülnek, mint a kisebbek, és a többturbinás telephelyek fajlagosan szintén olcsóbbak, mint az egyturbinások. A technológiai és a kereskedelmi fejlődés várhatóan tovább csökkenti a szélenergia költségeit: a világ legjelentősebb szélenergiás kutatólaborjában készült modellezés szerint a maihoz képest 2035-ig 35 százalékkal, 2050-ig pedig 37-49 százalékkal, tehát a mostani felére csökkenhet a tengeri és a szárazföldi szélfarmok fajlagos építési és üzemeltetési költsége.  

Legelhetnek a juhok is alatta

A szélerőművek kis helyigényűek, a lapátjaik alatti terület mezőgazdasági hasznosítása megengedett és kivitelezhető. Egy-egy szélturbina legfeljebb 500 négyzetméter földet foglal el. A gazdáknak lehetőségük van arra, hogy a turbinák tövéhez közel növényt termesszenek vagy állatokat legeltessenek, így a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95 százalékát kihasználhatják.

Egyetlen 3 MWp-s turbina által termelt áramot értékesítve akár 100-200 millió éves bevételre tehetne szert a földtulajdonos (15-30 forint/kilowattóra árazás mellett), vagy a megtermelt áramot például energiaigényes üvegházak működtetésére hasznosíthatná.

Magyar László, az Energiaklub szakértője szerint azok a mezőgazdasági szereplők, akik kettős hasznosításra rendeznék be birtokaikat, az ideihez hasonló aszályos években is számíthatnának passzív jövedelemre, amikor földjeiken a vártnál gyengébb a termés. Erre a klímaváltozás fokozódása miatt egyre nagyobb szükség lesz: Magyarország területének 45 százaléka szántó, sokan élnek mezőgazdasági művelésből, ám ez a klímaváltozás hatásai miatt évről-évre egyre kiszámíthatatlanabb jövedelmet jelent.

Nap és szél együtt

A két energiaforrás jól ellensúlyozza egymás hullámvölgyeit. Nem meglepő, hogy a napelemparkok nyáron termelnek jobban, napi átlagos kapacitásfaktoruk*A kapacitáskihasználtság azt jelenti, hogy egy erőmű mennyit termel ahhoz képest, ha mindig fújna a szél, vagy mindig sütne a nap. Magyarországon a napenergia kapacitáskihasználtsága 15-16 százalék, a szélenergiáé viszont 20-25 százalék teljes napi termelésre vonatkozóan azokon a területeken, ahol már jelenleg is van szélerőművek, például a Kisalföldön, Északnyugat-Magyarországon, az osztrák határszélen. ekkor 15-20 százalék, míg télen csak 5-10 százalék. A szélerőművek viszont pont ellenkezőleg, novembertől áprilisig pörögnek jobban: ekkor átlagosan 20-30 százalék a kihasználtság (de gyakoriak a 70 százalék feletti napi adatok is), míg a nyári időszakban jellemzően 15 százalékot produkálnak (alkalmanként a 40 százalékot is elérik). Kisebb mértékben, de napszakok között is megfigyelhető ez a kiegyenlítő hatás: a szél jellemzően este erősebb.

Az erőművek elszórt elhelyezkedésével tovább lehet csökkenteni a kiegyenlítő kapacitások igénybevételét és a kiegyenlítő energia költségét. Bár Magyarország nem olyan nagy területű a maga 93 ezer négyzetkilométerével, ekkora területen is előfordulnak jelentősen eltérő időjárási adottságok egyazon napon vagy órában az ország különböző pontjain. 2022 őszén például előfordult több olyan nap, amikor egyedül az Alföldön voltak olyan területek, ahol elegendő volt a szélsebesség ahhoz, hogy egy szélerőmű elinduljon.

A szélerőmű mint turistalátványosság?

Az Energiaklub önkormányzatok körében végzett felmérése során több Balaton-parti településtől is azt a visszajelzést kapta, hogy nem örülne szélerőmű telepítésének a közigazgatási területén.

Sokak szerint viszont a szélturbinák pozitív elemei is lehetnek a tájképnek. A szélfarmok és szélturbinák mint érdekes, látványos tájképi elemek és mint technológiai érdekességek már ma is turistacélpontok. Nem egy helyen épültek ki tanösvények, bemutatótermek a szélturbinák tőszomszédságában. Sopronkövesden például közös ünneplést szerveztek a szélerőművek avatására, turistalátványosságként és tájképi értékként tekintenek rájuk, és szerepel a logójukban is. Van olyan bakonyi település, ahol panorámás kilátóval rendelkező szélerőművet látnának a legszívesebben, így kötnék össze a turizmust a zöldenergia-termeléssel.

Hozzá kell nyúlni a jogszabályokhoz

Jelenleg kormányrendelet tiltja a szélerőművek és szélerőműparkok elhelyezését építési övezetben és annak határától számított 12 kilométeren belül – kivéve a háztartási méretű kis szélerőműveket.

Ez elég szigorú feltétel, hiszen Európában a védőtávolság számos országban 500 méter, például Spanyolországban és Romániában, de találunk jóval kisebb pufferzónákat is (Olaszországban 200 méter, Horvátországban 350 méter), és van, ahol csak az erőmű zajszintjét korlátozzák (Egyesült Királyság).

2016-ban, a példa nélküli korlátozás bevezetésekor az Energiaklub publikált egy ábrát, amely világosan megmutatja, hogy hol (nem) lehet ma Magyarországon szélerőművet telepíteni, ami alább látható. Az Energiaklub maximum egy kilométeres korlátozást javasol, de nem tartaná túlzónak a védőtávolság 500 méterre való lecsökkentését sem. Ahogy a képen látszik, a 12 kilométeres védőzóna alkalmazásával nem marad hely a szélerőmű-telepítésekre.

Szerk.: Soha T.

Emellett számos más, kevésbé ismert korlátozás is ellehetetleníti a szélerőművek elterjedését hazánkban. A jogszabály maximum 2 megawattban és 100 méterben maximálja a szélerőmű teljesítményét és magasságát, miközben a folyamatos technológiai fejlődés következtében a korábbi 60-100 méter helyett ma már egyre inkább 120-150 méter magasak a szélturbinák, a lapát hosszát nem számolva. Ugyanígy, a 10-15 évvel ezelőtt telepített szélerőművek esetében jellemző 2 megawattos teljesítmény helyett a mai modern szélerőművek minimum 3 megawatt teljesítménnyel bírnak. Ezeknek a műszaki korlátozásoknak már bevezetésük idején, 2016-ban sem felelt meg a kereskedelmi forgalomban kapható szélturbinák döntő többsége. A szélerőművek magassága azért fontos szempont, mert a felszíntől magassággal együtt nő a szél sebessége.

Magyarországon az átlagos szélsebesség elegendő ahhoz, hogy a modern szélerőművek jó, nyugati országokéhoz hasonló kihasználtsággal, nyereségesen működjenek az ország teljes területén. Ezek a szélerőművek már 3 méter/másodperc szélsebességnél képesek termelni, ami nagyjából 11 kilométer/órának felel meg. 150 méteres felszín feletti magasságban a szélsebesség átlaga a nyugati országrészben 5-10 m/s az évszaktól függően, míg az Alföldön is 5-8 m/s az átlagos érték, tehát jelentősen meghaladja a szélerőművek elindulásához szükséges 3 m/s sebességet. Egyedül Nógrád és Borsod megyék térségében tapasztalható alacsonyabb szélsebesség ebben a magasságban.

A mágikus kapacitásfaktor

Az üzemeltetők tapasztalatai alapján a magyarországi turbinák kihasználtsága (kapacitásfaktora) meglepően jó: 2011 és 2018 között 23 százalék volt, ami jóval meghaladja a németek 19,2 százalékos értékét, de még az EU-átlag 22,1 százalékot is. Ennek oka feltehetően, hogy a nagyon kevés szélerőművet a lehető legjobb helyre telepítették Magyarországon, és átlagéletkoruk alacsonyabb, mint a nyugat-európaiaké.

Látható tehát, hogy számos tényező szól a szélerőművekről alkotott elképzeléseink újragondolása mellett. A szélenergia hasznosítása a jogszabályi változtatások és megfelelő beruházások esetén jelentős mértékben hozzájárulhat az ország energiabiztonságához. 

A cikk megjelenését az Energiaklub támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Torontáli Zoltán
2024. február 22. 16:37 Közélet, Vállalat

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.