Közadatigénylés útján tudtuk meg a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK), azon belül is Müller Cecília országos tisztifőorvostól az elmúlt 5 év abortusztanácsadásainak országos alapadatait. Eszerint hiába vesz részt tanácsadáson évről évre kevesebb nő – összhangban az abortuszok számának csökkenésével -, a mindkét kötelező tanácsadás után az abortuszon megjelent nők aránya stabilan 89-92 százalék. Mielőtt közelebbről ránéznénk az adatokra, tekintsük át, miért érdekes ez, és egyáltalán mi az az abortusztanácsadás.
Kemény korlátok
A magyar politikában és sajtóban a szívhangtörvény néven elhíresült szabálymódosítás életbe lépésekor világítottuk át a magyar jogszabályi környezet hátterét, egyúttal nemzetközi kontextusba is helyeztük a hazai gyakorlatot, és különböző szempontokból elemeztük az elérhető magyar abortuszstatisztikákat és a csökkenő abortuszszámok demográfiai jellemzőit. Többek között arra jutottunk, hogy bár a magyar abortuszszabályozás jogi alapzata nem tekinthető sem szélsőségesen szigorúnak, sem megengedőnek, de a kétszeri kötelező tanácsadás – ráadásul a tb-támogatás hiányával együtt – már kemény korlátozó mechanizmusnak számít európai kontextusban.
Arról mégis ritkán esik szó, hogy mi történik ezeken a tanácsadásokon, és mi ezeknek a „hatása”, „hatékonysága”. Hogy közelebb kerüljünk a jelenséghez, több helyre adtunk be közadatigénylést arról, hogy hány nő jelent meg a kötelező tanácsadásokon és az abortuszon, és arról, hányan végzik a tanácsadó munkát az országban.
Várni kell, fizetni kell, beszélgetni kell
A hagyományos értelemben vett nyugati világban különböző feltételek mellett érhető el a nőknek az abortusz. A másik oldalról megfogalmazva: különböző módokon korlátozzák a teljes hozzáférést a várandós nők számára a művi terhességmegszakításhoz. Vannak kivételek Európában is: Lengyelországban és Máltán például gyakorlatilag teljes egészében tiltják a törvények a művi terhességmegszakítást.
Több ország ír elő a szándék kinyilvánítása és az orvosi beavatkozás tényleges elvégzése között kötelező várakozási időt, így például Magyarország, Németország, Portugália és Spanyolország is három napot. Hollandiában vagy Olaszországban ennél is több a kötelező várakozási idő.
Magyarországon az európai országok többségéhez hasonlóan fizetni kell az abortuszért, indokolt esetben és szociális alapon kérvényezhető ennek elengedése. Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Németországban és Romániában viszont fedezi a társadalombiztosítás.
Maga a kötelező tanácsadás intézménye sem egyedülálló. Európában 13 ország ír elő a nőknek részvételt kötelező abortusztanácsadáson, így például Németország, Olaszország, Szlovákia vagy Izland. A 13 közül néhány – például Németország és Magyarország – szabályozása nyíltan kimondja, hogy a tanácsadás célja a magzatvédelmi szempont képviselete a nő számára.
Megjegyzendő viszont, hogy a gyógyszeres terhességmegszakítás eltérő szabályozásai tovább árnyalhatják a fenti képet: a legáltalánosabban elterjedt gyógyszerek például Magyarországon nem forgalmazhatóak, Ausztriában viszont széles körű információval együtt elérhetőek.
Először az örökbe adás, aztán az abortuszjogok
A tanácsadást – az általános családvédelmi és családtervezési tanácsadással együtt – a Családvédelmi Szolgálatok (CsVSz) kötelékében védőnő vagy védőnői képesítéssel rendelkező személy végzi. A szolgálatokat a járási kormányhivatalok működtetik, tevékenységüket a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felügyeli. Így áll elő az a helyzet, hogy az NNK nem adott nekünk tájékoztatás arról, hogy összesen hány védőnő végzi a tanácsadásokat, mondván, ők a kormányhivatalok alkalmazásában állnak. A Pest megyei kormányhivatal viszont arra hivatkozva utasította vissza az adatigénylésünket, hogy nem gyűjt országos adatokat.
A magzatvédelmi törvény értelmében a tanácsadó személy kötelezettsége a magzatvédelmi irányultság megjelenítése az első személyes – A típusú – tanácsadáson, sőt, ahogy korábban az NNK-előd ÁNTSZ Tisztiorvosi Hivatala fogalmazott az általános tanácsadói gyakorlatról egy dokumentumban: „meg kell nyitnia a magzat megtartásának és felnevelésének a lehetőségeit, perspektíváit is a nő, illetve a pár előtt”, miközben nyitottnak kell maradnia a nő döntésére.
Nyomást nem gyakorolhat, de kötelessége az első tanácsadáson tájékoztatnia az örökbe adás lehetőségeiről és olyan szervezetekről, amelyek segíthetnek a gyermek vállalása esetén, valamint általánosan a fogamzásgátlás módszereiről.
Csak minimum három nappal később, a második – B típusú – alkalmon kell tájékoztatnia a nőt az abortusz jogszabályi környezetéről, a terhességmegszakítás módjáról és az abortuszt elvégző egészségügyi intézményekről.
Néhány százalék
Az adatok alapján kijelenthetjük: évente összesen – tehát A és B alkalom együtt – bő 50 ezer beszélgetésre került sor Magyarországon az elmúlt 5 évben, ezeknek a beszélgetéseknek átlagosan 7,5 százaléka, durván 3500 tanácsadás után szakadt meg az első tanácsadás-második tanácsadás-abortusz kötelezően végigjárandó sorozata.
- Az elmúlt 5 évben az első tanácsadáson megjelent nők átlagosan mintegy 95 százaléka megjelent a második tanácsadáson is.
- A mindkét tanácsadáson átesett nőknek pedig bő 90 százaléka megjelent az abortuszon is.
Az első és második alkalom között 3 napnak kell eltelnie, viszont a második alkalom és abortusz között eltelhet 1-2 nap, de maximum 8 is.
2021-ben például 24 724 nő jelent meg az első tanácsadáson, 23 738 a másodikon, majd 21 240 az abortuszon.*2020-ban a számok: 27 129, 25 281, 23 105.
2019-ben 28 866, 27 030, 24 663.
2018-ban 30 114, 29 336, 26 000.
2017-ben: 31 759, 29 656, 27 174.
Fontos hansgúlyozni: ebből nem következik, hogy az 5-10 százalék, akik az első, illetve a második tanácsadás után kiszállnak a folyamatból, mind megváltoztatták az abortuszra vonatkozó szándékukat a tanácsadás hatására. Ebben az 5-10 százalékban ugyanis benne vannak azok is, akik akár a tanácsadás tapasztalata miatt, akár egyéb okokból végül külföldön végzik el a terhességmegszakítást. De benne vannak azok a nők is, akik a fenti több (mintegy 4-11) napos folyamat során, valahol az első beszélgetés és az abortusz kijelölt időpontja között korai magzati halálozást tapasztalnak. Mivel a második tanácsadáson a törvény szerint a bűncselekmény következményeként teherbe esett nőknek nem kell megjelenniük, így ők is benne vannak a fenti kategóriában. Nem tudjuk, milyen arányban.
