A védett fajok kereskedelme kategóriában az ügyek 16 százalékban történt egyáltalán vádemelés, a kiszabott pénzbüntetések pedig messze elmaradnak a természet ellen elkövetett bűncselekményekből származó haszontól – derül ki a WWF alapos vizsgálatából, amely a 2015 és 2020 között Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményekkel foglalkozik. 

Az elemzés szerint magas a felderítetlen esetek száma, de gyakran a felderített ügyek sem jutnak el a bíróságra. A szervezet kiemeli: a természet elleni bűncselekmények gyakran a szervezett bűnözéshez köthetők, ráadásul Magyarországon keresztül jogellenesen szerzett egzotikus, vadon élő állatfajok juthatnak be a schengeni térségbe. 

A riport megállapítja: 

• A védett fajok illegális kereskedelmét érintő ügyeknél összesen 16 százalék a vádemelési arány – ennek hátterében a hatóság erőforráshiányát sejtik. 
• A büntetőjogi szankciók elemzése alapján a legnagyobb arányban (47 százalékban) kiszabott büntetés a szabadságvesztés volt. De 63-ból mindössze három esetben szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztést.
• Ezt követte a pénzbüntetés (36 százalék) és a foglalkozástól való eltiltás (4 százalék).
• Az összes vizsgált eset 44 százaléka próbára bocsátás volt, 24 százalékban elkobzást, 14 százalékban megrovást, szintén 14 százalékban pártfogó felügyeletet és 1-1 százalékban jóvátételi munkát és vagyonelkobzást alkalmaztak.
• A rendelkezésre álló adatok és az elkészített interjúk alapján a pénzbüntetés összege eltörpül a bűncselekmények elkövetésén keresztül jogellenesen szerzett nyereséghez képest, a szankciók pedig összességében nem feltétlen tükrözik a jogellenes anyagi haszonszerzés mértékét.

Az adatokból az is látható, hogy az öt év alatt nőtt a felderített és jelentett természet elleni bűncselekmények száma: míg 2017-ból 83 természet elleni bűncselekményt regisztrált a szervezet, 2020-ból 157-et. Hangsúlyozzák, ez nem feltétlen azt jelenti, hogy ilyen mértékben nő a bűncselekmények száma. Az is állhat a háttérben, hogy egyre nagyobb figyelem irányul a természet elleni bűncselekményekre.

A védett fajok illegális kereskedelme Magyarországon leggyakrabban a görög teknőst (öt év alatt 175 lefoglalt példány) és a hóvirágot érinti, de előfordult törpebogáncs és barnamedve-bőr is. Olyan is volt, hogy egy élő oroszlánt foglaltak le. Ezen túl a védett kaktuszok kereskedelme is problémát jelent, a szervezet szerint egy esetben egyszerre 1466 példányt foglaltak le a hatóságok.

Szintén számottevőek a mérgezéses esetek, ezek főként a ragadozó madarakat érintik, elsősorban a parlagi sast. A mérgezésekkel a hatóságok felvették a harcot, elsősorban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a rendőrség által a mérgek és tetemek megtalálására kiképzett kutyákkal.

A jelentés elkészítését finanszírozó nemzetközi WWF-projekt célja, hogy csökkentse a leölt védett állatok számát, támogatva ezzel a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megóvását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állatok visszahozták a pénz nélküli világotAz állatkertek nem fizethetnek az állatokért, ezért máshogy kell megoldani, ha változtatni akarnak az állományon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkItt az ideje, hogy komolyabban vegyük az állatokatA jelenlegi közgazdasági modellek legfeljebb fogyasztási cikként vagy erőforrásként tekintenek rájuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJelentősen megnőtt az orvvadászat a karantén alatt MagyarországonA madártani egyesület adatai alapján sokéves csökkenő trend után közel kétszeresére nőtt az illegális vadászat az év első négy hónapjában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet állatok állatvilág természetvédelem wwf Olvasson tovább a kategóriában