Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2022. július 8. 15:34 Élet

A válságok idején erősödnek meg legkönnyebben a populista irányzatok

A populizmus közelmúltbéli előretörésének egyik fő oka 2008-as gazdasági világválság a politikai gazdaságtan szerint, ami ugyan nem egy új megállapítás, a mostani körülmények között mégis aktuális. Luigi Guiso, Massimo Morelli, Tommaso Sonno és Helios Herrera friss tanulmányukban e két jelenségi közötti kapcsolatot vizsgálják, és a fő következtetésük szerint a recesszióval a kínálati és a keresleti oldalon is teret hódítottak a populista hangok, amelyek aztán a konjunktúra bekövetkezte ellenére is markánsak maradtak.

Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis a globalizáció és az automatizáció zömmel alacsonyabb képzettséget igénylő állásokban dolgozók helyzetét jócskán kikezdte, akik emiatt mindinkább kiábrándultak a liberális demokráciából. Ehhez a fokozatos és vélhetően visszafordíthatatlan tendenciához adhat hozzá egy sokkszerű löketet a gazdasági visszaesés, mivel a recesszió a választópolgárok döntő részét kedvezőtlenül érinti, míg a nemzetközi egymásrautaltság erősödésének és technológia fejlődésének szép számmal akadnak nyertesei is.

Mindez 2008-at követően leginkább úgy mutatkozott meg, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos bizonytalanságérzet a kékgallérosok körében már korábban is meglévő szintjéhez kezdett felzárkózni a többi társadalmi rétegben: például a korábban megtakarítani tudó, illetve hitelképes középosztály körülményei is leromlottak a tartalékok elértéktelenedésével és a hitelfeltételek szigorodásával.

Ez a folyamat végső soron még több kiábrándult szavazót eredményez, miután azok a csoportok is fogékonnyá válnak a populizmusra, akiket egyébként az általános gazdasági változások nem érintenek hátrányosan.

Guiso és szerzőtársai szerint a populizmusra való fogékonyság mellett a választási hajlandóság és a pártok iránti bizalom csökkenése is megfigyelhető a válság által érintett csoportokban. E fejleményekre a politikusok is reagálnak: a válságos, illetve a válságot követő években új pártok megjelenésével, illetve a meglévő hangnemváltásával jócskán megnőtt a populista politikai erők súlya az európai országokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a populizmus csapdájábanMiért nem virágzott fel hazánk a negyedszerre is kétharmados többséget szerző Orbán Viktor kormányzása alatt? Véleménycikk.

Élet 2008-as válság populizmus recesszió válság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2023. március 19. 14:13 Élet

A rasszizmus is oka lehet annak, hogy alacsonyak a jóléti kiadások Amerikában

Minél magasabbnak hiszik a feketék arányát a támogatott állampolgárok között, annál inkább ellenzik a jóléti kiadásokat.

Pálos Máté
2023. március 18. 17:05 Élet

Ahhoz képest, hogy milyen sokba került, kevesen nézték eddig a Hadikot

Megnéztük a kultúrpolitikai presztízsberuházás, a Hadik első heti számait, az extrém magas állami gyártási támogatás fényében is.

Torontáli Zoltán
2023. március 17. 04:34 Élet, Világ

Miért nem érződik annyira az infláció Ausztriában?

A rendkívül erős szakszervezetek és a munkaadók sorra olyan béremelésekben állapodnak meg, amelyek kompenzálják a drágulást.

Fontos

Nagy Zsolt
2023. március 23. 11:39 Tech

Túl gyorsan fejlődik a ChatGPT, a szabályozás csak fut utána

Geopolitikai dilemmák és etikai aggályok sora övezi az utóbbi évek legizgalmasabb technológiai újításának előretörését.

Krekó Péter
2023. március 22. 17:34 Világ

Magyarország külpolitikáját a tehetetlenségi erő viszi előre

A magyar külpolitika, öndefiníciójával ellentétben, nem realista, érdekelvű és rugalmas, hanem éppen hogy ideologikus, dogmatikus és rugalmatlan.

Váczi István
2023. március 22. 15:17 Világ

Csillogóan berendezett kirakat lett csak a Putyin-Hszi találkozó

Szép szavakból nem volt hiány, de az orosz-kínai partnerség már nem korlátok nélküli, és egyelőre új gázvezeték sem épül.