A populizmus közelmúltbéli előretörésének egyik fő oka 2008-as gazdasági világválság a politikai gazdaságtan szerint, ami ugyan nem egy új megállapítás, a mostani körülmények között mégis aktuális. Luigi Guiso, Massimo Morelli, Tommaso Sonno és Helios Herrera friss tanulmányukban e két jelenségi közötti kapcsolatot vizsgálják, és a fő következtetésük szerint a recesszióval a kínálati és a keresleti oldalon is teret hódítottak a populista hangok, amelyek aztán a konjunktúra bekövetkezte ellenére is markánsak maradtak.
Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis a globalizáció és az automatizáció zömmel alacsonyabb képzettséget igénylő állásokban dolgozók helyzetét jócskán kikezdte, akik emiatt mindinkább kiábrándultak a liberális demokráciából. Ehhez a fokozatos és vélhetően visszafordíthatatlan tendenciához adhat hozzá egy sokkszerű löketet a gazdasági visszaesés, mivel a recesszió a választópolgárok döntő részét kedvezőtlenül érinti, míg a nemzetközi egymásrautaltság erősödésének és technológia fejlődésének szép számmal akadnak nyertesei is.
Mindez 2008-at követően leginkább úgy mutatkozott meg, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos bizonytalanságérzet a kékgallérosok körében már korábban is meglévő szintjéhez kezdett felzárkózni a többi társadalmi rétegben: például a korábban megtakarítani tudó, illetve hitelképes középosztály körülményei is leromlottak a tartalékok elértéktelenedésével és a hitelfeltételek szigorodásával.
Ez a folyamat végső soron még több kiábrándult szavazót eredményez, miután azok a csoportok is fogékonnyá válnak a populizmusra, akiket egyébként az általános gazdasági változások nem érintenek hátrányosan.
Guiso és szerzőtársai szerint a populizmusra való fogékonyság mellett a választási hajlandóság és a pártok iránti bizalom csökkenése is megfigyelhető a válság által érintett csoportokban. E fejleményekre a politikusok is reagálnak: a válságos, illetve a válságot követő években új pártok megjelenésével, illetve a meglévő hangnemváltásával jócskán megnőtt a populista politikai erők súlya az európai országokban.
Élet
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
