Az ingatlanárak 2014 óta kitartóan emelkednek nemcsak idehaza, de sok más országban is rekordok dőlnek meg. A lakásárak mellett a bérleti díjak is elszálltak.
2021 negyedik negyedévében az Európai Unió statisztikai központjának számítása szerint az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékkal emelkedtek az árak az ingatlanpiacon. Az Eurostat 2005 óta figyeli és rendszerezi ezeket az adatokat, de még őket is meglepte az eredmény, mert az indulásuk óta eltelt több mint 25 évben nem volt példa arra, hogy ilyen tempóban dráguljanak az ingatlanok.
A legjobban Csehországban ugrottak meg az árak, ott tavalyhoz képest 25,8 százalékkal kell többet fizetni egy lakásért, mögöttük Észtországot találjuk 20,4 százalékkal, és Litvánia is csak kicsit maradt le a maga 19,8 százalékával. A magyar piacon a jelek szerint 2020-ban csak átmenetileg torpant meg a korábbi dinamika.
Az albérletáraknál is masszív növekedést látni, ezek a 2015-ös állapothoz képest Észtországban nőttek a leginkább, de Magyarország is befért a top 3-ba. (Az ábrára nem tettük rá az összes európai országot, az államok neveire kattintva az adataik eltüntethetők, illetve újra megjeleníthetők.)
Az áremelkedést rengeteg dolog hajtja: a koronavírus-járvány utáni keresletnövekedés egyértelműen közrejátszik benne, de az alapanyagok drágulása, az infláció általánosságban, valamint az állami ösztönzők is felnyomták az árakat. A lakástulajdonosoknak ez jó – ha időben szálltak be, a pénzüket akár meg is duplázhatták, viszont azoknak, akiknek még nincs saját otthonuk, egyre nehezebbé válik megszerezni az első lakást. Az ingatlan.com nemrég közzétett elemzésében például az áll, hogy az adatbázisukban országos szinten a 25 millió forint alatti új építésű ingatlanok száma már igen csekély, Budapesten pedig tulajdonképpen ez a belépőszint, ha valaki lakást szeretne venni.
A főváros jelentősen elhúzott a vidéki településekhez képest az árakban: 2014-ben kicsit több mint kétszeres volt a különbség egy budapesti és egy vidéki településen található ingatlan átlagára között, ez idénre több mint négyszeresre hízott. Közben a lakosság nettó átlagkeresete viszont csak a duplájára nőtt, így aki kisebb településen szeretne ingatlant venni, annak átlagosan három évig kéne félretennie a teljes fizetését, míg a fővárosban a 37 milliós átlagárral ez több mint tíz évre rúg.
Az Európai Központi Bank már figyelmeztetést adott ki több ország, köztük Magyarország számára is az ingatlanpiacon látható jelenségek miatt. Azt írják, hogy a lakásépítések lassulása tovább fűti az áremelkedést rövidtávon, a lezárásokat követő logisztikai nehézségek miatt a kivitelezések csúszni kezdtek, emiatt a befektetési kedv is lelohadt, a jelentés szerint Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország és Málta is szembesült már ezzel.
A kelet-európai régióban a bérleti díjak növekedésének lassulása jelezheti azt, hogy elegendő ingatlan áll a bérlők rendelkezésére: a magas árakkal összevetve a lakosság inkább elhalasztja a vásárlást, és a bérlést választja hosszabb távon, ez pedig megindíthatja lefelé az árakat. Az adatok ismeretében az Európai Központi Bank mindenesetre arra jutott, hogy Csehország, Németország, Észtország, Luxemburg, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Svédország ingatlanpiacán játszódó folyamatok kockázatosnak minősülnek a gazdaságra nézve. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés azt írja, az ingatlanok túlértékeltek, az árak nagyon gyorsan nőnek, a lakosság jelzáloghitelei egyre nagyobbak, és a háztartások hitelei is jelentős mértékben megnőttek.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
