Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. január 9. 16:24 Élet

Tudatosítani kellene az emberekben, hogy sokkal többet tehetnek az elemi károk megelőzéséért

A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb időjárás miatt Magyarországon is gyakoribbak lehetnek az árvizek és egyéb természeti katasztrófák. Ezért fontos, hogy a lakosság is minél inkább felkészültebb legyen arról, hogyan tud védekezni ezek ellen.  

Természetesen a legfontosabb, hogy megfelelő és környezetkímélő vízgazdálkodási rendszereket alakítsanak ki az árvíz által veszélyeztetett településeken, ugyanakkor a kármegelőzésben az is sokat segít, ha a háztartások tudják, hogyan előzhetik meg vagy legalább csökkenthetik az árvízi károkat.  

Egy angliai kutatás annak járt utána, hogy melyek azok az akadályok, amelyek miatt a lakosság nem készül fel megfelelően az árvízvédelemre, és mit lehet tenni, hogy növeljék az erre való hajlandóságot. Több ezer embert kérdeztek meg online kérdőívekkel, ezen kívül kisebb csoportokban és egyéni interjúkban is mélyinterjúkat folytattak velük.  

Az eredmények szerint az emberek alapból alábecsülik a vízkárok mértékét, és kevésbé készülnek fel rá, mint más veszélyekre, például a betörésre vagy a tűzesetekre. Érdekesség, hogy akik már tapasztaltak vízkárokat, azok nyilván jobban tisztában vannak ennek súlyosságával és még esetleg azzal is, hogy mit tehetnek ellene, ám ők még az átlagnál is kevésbé érzik magukénak a felelősséget a kockázat kezelésében.

A fő tanulsága a kutatásnak az, hogy

tudatosítani kell az emberekben, hogy részben ők is felelősek a kockázatok csökkentéséért, illetve valóban vannak eszközeik, amelyekkel tehetnek az árvízkárok megelőzése és csökkentése érdekében.

Végül arra jutottak, hogy a legjobb módszer az árvízi tervek készítése, hogy időben és megfelelően reagáljanak a lakók.

Első körben különböző honlapterveket néztek meg, hogy melyik segíti leginkább az információk átadását, de végül arra jutottak, hogy a dizájn ebben az esetben nem is lényeges, mert  

ha már eljutottak egy tájékoztató honlapra az emberek, akkor mindenképpen jobban tudatosul bennük, hogy tehetnek az értékeik megóvásáért.

Ha viszont a konkrét lehetőségeket kellett visszaidézni, akkor az segített leginkább a válaszadóknak, ha az információ úgy volt megfogalmazva, mintha olyan szereplők mesélnék el, akiknek már segítettek az intézkedések, mert így került megfelelő társadalmi összefüggésbe az információ.  

A következő kérdés tehát az, hogyan lehet az embereket a tájékoztató honlapra irányítani. Erre többféle közösségimédia-kampányt is kipróbáltak, az veszélyeztetett helyen élőket árvízvédelemről szóló videókra mutató linkekkel bombázták.  

Volt olyan eset is, amikor kérdéssel próbálták a figyelmet felkelteni (tudnád mit kell csinálni árvíz esetén?), vagy kijelentették, hogy a lakókra is szükség van a megelőzéshez (mi védjük a területet az árvíztől, de ebben neked is segíteni kell) vagy a kockázatot emlegették (a lakóhelye árvízveszélynek van kitéve, ezeket az egyszerű lépéseket teheti, hogy elkerülje).  

Ugyanezeket használták egy általánosabb kampányban is, egy figyelemfelkeltő hét keretében, kiegészítve egy olyan programtervezéssel, amikor a kockázat elkerülésére hívták fel a figyelmet (ez a viselkedési gazdaságtani kutatások szerint erős motiváció szokott lenni az érintettek számára).  

Az eredmények szerint az emberek arra kattintottak legtöbbet, ami a lakóhelyük kapcsán célozta meg őket, és

az fogta meg őket leginkább, hogy rájuk is szükség van a védekezésben.  

Amikor csak általános figyelemfelkeltés volt a cél, akkor is ez a fajta megfogalmazás hozta a legtöbb kattintást – bár ekkor összességében jóval kevesebbet, mint amikor a település alapján célozták meg az embereket.  

Végül azt is megnézték, hogyan tehetik hasznosabbá és használhatóbbá a jelenleg lakóknak elérhető terveket, amelyek olyan elemekből álltak, minthogy  

árvíz esetén kapcsolják le az áramot, a gázt és a vizet, tegyék biztonságos helyre a fontos iratokat és az értékeiket, lépjenek kapcsolatba azokkal az ismerősökkel, akik segíthetnek.

Emellett le is kellett előre írni, hogy hol vannak a kapcsolók, kiket kereshetnek meg, ha segítség kell, és hova tudják tenni a fontos, értékes tárgyaikat.  

Az első tervek a kutatók szerint nem voltak elég átláthatóak, ezért készítettek egy egyszerűsített verziót is, illetve különböző viselkedési mintákat követve olyan terveket is készítettek, amelyek könnyebbé tehetik az embereknek észben tartani, hogy mit kell tenni vészhelyzetben. Egyik esetben minden javaslatot kontextusba helyeztek és segítettek, hogy általában mit hol találnak (például hol van a fő áramkapcsoló), egy másik verzióban pedig képekkel illusztrálták ugyanezt, végül egy olyan tervet is készítettek, ahol a jövőbeli énjük helyzetébe kellett beleképzelni magukat. 

Az eredmények szerint minden újfajta dizájnt hasznosabbnak találtak a kitöltők, mint a jelenleg elérhetőeket, és felkészültebbnek is érezték magukat egy esetleges árvíz esetére.

Így összességében elmondható, hogy a viselkedési irányok mentén újragondolt figyelemfelkeltő kampányok, videók és tervek segítenek leginkább az emberek nagyobb részét megszólítani és tudatosítani bennük, hogy igenis tehetnek a kockázatok csökkentésére. Bár ez a kutatás csak a vízkárokkal kapcsolatos tudnivalókat vizsgálta, valószínűleg hasonló módszerekkel más károk megelőzésére is jobban fel lehet hívni a figyelmet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet árvíz kockázatkezelés megelőzés viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Fontos

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.