Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. november 14. 15:23 Élet

A helyi hagyományok zöldíthetik a modern építészetet, nálunk a vályog reneszánszára lenne szükség

Az éves szén-dioxid kibocsátás 40 százalékáért az épületek felelősek, ebből 28 százalék a működésből fakad, a maradék pedig az új építkezések és az ehhez szükséges alapanyagok kibocsátásából. Egyre elterjedtebb nézet az építészek között, hogy a klímavédelem érdekében vissza kellene térni a hagyományos építészethez, ami a helyi igényeknek leginkább megfelel.  

Míg viszonylag újkeletű szokás, hogy mindenhol ugyanolyan típusú irodák, bevásárlóközpontok és lakóépületek épülnek, a 20. század előtt sokkal inkább építkeztek – szó szerint – a helyi hagyományokra. Amerikában például már majdnem ezer éve elterjedtek a

a vastag falú sziklaházak, amelyek az extrém melegtől és hidegtől is egyaránt megvédik a lakókat.  

A másik amerikai példa, hogy az Egyesült Államok déli részén nagy belmagasságú épületeket építenek, hogy a hő fel tudjon szállni, és a lenti lakótérben kellemesebb legyen a klíma. 

Ezekre építkezve az újépítésű épületek is jobban ellen tudnának állni az időjárás viszontagságainak. Abu Dhabiban a 2021-ben átadott Al-Bahar tornyok például sokat átemeltek a helyi hagyományos építészetből, hogy a hőséggel szemben ellenállóbbak legyenek.  

A díszítés funkciója, hogy a bejutó fényt megszűrje és a levegő páratartalmát csökkentse, nagy ablakok pedig főleg az északi oldalon vannak.  

Persze a klímaváltozással együtt az időjárási nehézségek is változhatnak, viszont arra is van példa, hogy a helyi építészet jól tud ehhez alkalmazkodni. Kínában egy kutatás a 8. és 18. század közötti épületeket vizsgálta, és arra jutott, hogy bár ugyanazt az építészeti stílust alkalmazták, a tetők meredeksége alkalmazkodott az időjáráshoz. Amikor hidegebb volt és nagyobb eséllyel esett nagy mennyiségű hó, akkor jellemzően meredekebb tetőket építettek, hogy a hó ne maradjon meg a tetőn és ne szakadjon be.  

A másik fontos eleme a helyi szokások felelevenítésének, hogy helyi alapanyagot használnak. Angliában például nem éri meg importált fát használni, mivel a helyi faanyag sokkal jobban alkalmazkodott a helyi esős időjáráshoz, ezért épületekbe beépítve is ellenállóbb lesz.  

Az idén megrendezett építészeti világkongresszuson az egyik fő felszólaló, Anna Heringer amellett érvelt, hogy  

az agyag lehet a fenntartható építészet alapköve.  

Az agyag mindenhol megtalálható, évezredek óta használják építkezéshez, nem káros még belélegezve sem, és remek hang-, illetve hőszigetelést biztosít az épületeknek. Ráadásul mivel helyi alapanyag, ezért nem kell szállítani és újrahasznosítható is, ami szintén rengeteg kibocsátást megspórol és fenntarthatóbbá teszi. 

Egy agyagból épített ház mindössze 1 százalékát használja fel egy beton- vagy téglaépület anyagigényének.  

 

Ráadásul mivel mindenhol viszonylag könnyen elérhető, ezért nem számít drága alapanyagnak, így a szegényebbek lakhatását is megoldhatja. Magyarországon ehhez hasonlóak a vályogházak, amelyek többek között agyagból készültek és a hazai Környezettudatos Építők Szervezete szerint is egészséges és fenntartható épületek.  

Fontos, hogy az épületek ne legyenek indokolatlanul és öncélúan összetettek. Új épületek építésénél elsődlegesen a funkcióra kellene helyezni a hangsúlyt, amit kiegészít a díszítés, de nem úgy, hogy környezetterhelő alapanyagok felhasználásával a használhatóság kárára torzítják el az épületeket, hanem éppen hogy támogatva azt, ahogy ez az Al-Bahar tornyok esetében is történt.  

Összességében tehát a klímavédelem szempontjából érdemes visszanyúlni a hagyományokhoz az építészeti stílus és az alapanyagok terén is, ha olyan épületeket szeretnénk, amelyek ellenállnak a helyi klímának és nem gyorsítják a klímaváltozást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet agyag alapanyag építészet klímavédelem vályog vályogház Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Váczi István
2024. április 3. 15:52 Élet

Új korszak előtt a G7

Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.

Fontos

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.