Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2021. november 14. 15:23 Élet

A helyi hagyományok zöldíthetik a modern építészetet, nálunk a vályog reneszánszára lenne szükség

Az éves szén-dioxid kibocsátás 40 százalékáért az épületek felelősek, ebből 28 százalék a működésből fakad, a maradék pedig az új építkezések és az ehhez szükséges alapanyagok kibocsátásából. Egyre elterjedtebb nézet az építészek között, hogy a klímavédelem érdekében vissza kellene térni a hagyományos építészethez, ami a helyi igényeknek leginkább megfelel.  

Míg viszonylag újkeletű szokás, hogy mindenhol ugyanolyan típusú irodák, bevásárlóközpontok és lakóépületek épülnek, a 20. század előtt sokkal inkább építkeztek – szó szerint – a helyi hagyományokra. Amerikában például már majdnem ezer éve elterjedtek a

a vastag falú sziklaházak, amelyek az extrém melegtől és hidegtől is egyaránt megvédik a lakókat.  

A másik amerikai példa, hogy az Egyesült Államok déli részén nagy belmagasságú épületeket építenek, hogy a hő fel tudjon szállni, és a lenti lakótérben kellemesebb legyen a klíma. 

Ezekre építkezve az újépítésű épületek is jobban ellen tudnának állni az időjárás viszontagságainak. Abu Dhabiban a 2021-ben átadott Al-Bahar tornyok például sokat átemeltek a helyi hagyományos építészetből, hogy a hőséggel szemben ellenállóbbak legyenek.  

A díszítés funkciója, hogy a bejutó fényt megszűrje és a levegő páratartalmát csökkentse, nagy ablakok pedig főleg az északi oldalon vannak.  

Persze a klímaváltozással együtt az időjárási nehézségek is változhatnak, viszont arra is van példa, hogy a helyi építészet jól tud ehhez alkalmazkodni. Kínában egy kutatás a 8. és 18. század közötti épületeket vizsgálta, és arra jutott, hogy bár ugyanazt az építészeti stílust alkalmazták, a tetők meredeksége alkalmazkodott az időjáráshoz. Amikor hidegebb volt és nagyobb eséllyel esett nagy mennyiségű hó, akkor jellemzően meredekebb tetőket építettek, hogy a hó ne maradjon meg a tetőn és ne szakadjon be.  

A másik fontos eleme a helyi szokások felelevenítésének, hogy helyi alapanyagot használnak. Angliában például nem éri meg importált fát használni, mivel a helyi faanyag sokkal jobban alkalmazkodott a helyi esős időjáráshoz, ezért épületekbe beépítve is ellenállóbb lesz.  

Az idén megrendezett építészeti világkongresszuson az egyik fő felszólaló, Anna Heringer amellett érvelt, hogy  

az agyag lehet a fenntartható építészet alapköve.  

Az agyag mindenhol megtalálható, évezredek óta használják építkezéshez, nem káros még belélegezve sem, és remek hang-, illetve hőszigetelést biztosít az épületeknek. Ráadásul mivel helyi alapanyag, ezért nem kell szállítani és újrahasznosítható is, ami szintén rengeteg kibocsátást megspórol és fenntarthatóbbá teszi. 

Egy agyagból épített ház mindössze 1 százalékát használja fel egy beton- vagy téglaépület anyagigényének.  

 

Ráadásul mivel mindenhol viszonylag könnyen elérhető, ezért nem számít drága alapanyagnak, így a szegényebbek lakhatását is megoldhatja. Magyarországon ehhez hasonlóak a vályogházak, amelyek többek között agyagból készültek és a hazai Környezettudatos Építők Szervezete szerint is egészséges és fenntartható épületek.  

Fontos, hogy az épületek ne legyenek indokolatlanul és öncélúan összetettek. Új épületek építésénél elsődlegesen a funkcióra kellene helyezni a hangsúlyt, amit kiegészít a díszítés, de nem úgy, hogy környezetterhelő alapanyagok felhasználásával a használhatóság kárára torzítják el az épületeket, hanem éppen hogy támogatva azt, ahogy ez az Al-Bahar tornyok esetében is történt.  

Összességében tehát a klímavédelem szempontjából érdemes visszanyúlni a hagyományokhoz az építészeti stílus és az alapanyagok terén is, ha olyan épületeket szeretnénk, amelyek ellenállnak a helyi klímának és nem gyorsítják a klímaváltozást.

Élet agyag alapanyag építészet klímavédelem vályog vályogház Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.